Ugrás a tartalomhoz

Daucus carota

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Daucus carota
The umbel of a wild carrot
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Daucinae
Genus: Daucus
Species:
D. carota
Binomial name
Daucus carota
Infraspecific taxa

See text

Synonyms[2]
List
    • Ballimon maritimum (Lam.) Raf.
    • Carota sativa (Hoffm.) Rupr.
    • Carota sylvestris (Mill.) Lobel ex Rupr.
    • Caucalis carnosa Roth
    • Caucalis carota (L.) Crantz
    • Caucalis daucus Crantz
    • Caucalis gingidium (L.) Crantz
    • Caucalis hispanica Crantz
    • Caucalis pumila Willd.
    • Daucus abyssinicus C.A.Mey.
    • Daucus agrestis Raf.
    • Daucus alatus Poir.
    • Daucus allionii Link
    • Daucus annuus (Bég.) Wojew., Reduron, Banasiak & Spalik
    • Daucus asturiarum Barnadez ex Cutanda
    • Daucus australis Guss.
    • Daucus australis Kotov
    • Daucus blanchei Reut.
    • Daucus bocconei Guss.
    • Daucus brevicaulis Raf.
    • Daucus capillifolius Gilli
    • Daucus carnosus Moench
    • Daucus carota var. acaulis (Bréb.) P.D.Sell
    • Daucus carota subsp. boissieri (Schweinf.) Hosni
    • Daucus carota var. brachycaulos Reduron
    • Daucus carota f. epurpuratus Farw.
    • Daucus carota f. fischeri Moldenke
    • Daucus carota var. fontanesii (Thell.) Reduron
    • Daucus carota f. goodmanii Moldenke
    • Daucus carota var. gummifer Syme
    • Daucus carota var. linearis Reduron
    • Daucus carota var. pseudocarota (Rouy & E.G.Camus) Reduron
    • Daucus carota f. roseus Farw.
    • Daucus carota f. roseus Millsp.
    • Daucus carota var. tenuisectus (Degen ex Palyi) Reduron
    • Daucus communis Rouy & E.G.Camus
    • Daucus communis var. pseudocarota Rouy & E.G.Camus
    • Daucus commutatus (Paol.) Thell.
    • Daucus dentatus Bertol.
    • Daucus drepanensis (Arcang.) Tod. ex Lojac.
    • Daucus esculentus Salisb.
    • Daucus exiguus Steud.
    • Daucus foliosus Guss.
    • Daucus gadecaei (Rouy & E.G.Camus) Rouy & E.G.Camus
    • Daucus gibbosus Bertol.
    • Daucus gingidium Georgi
    • Daucus gingidium L.
    • Daucus gingidium subsp. atlanticus Rivas Mart.
    • Daucus gingidium subsp. commutatus (Prolongo) O.Bolòs & Vigo
    • Daucus gingidium subsp. hispanicus (Gouan) O.Bolòs & Vigo
    • Daucus gingidium subsp. majoricus (A.Pujadas) Mart.Flores, Juan, M.A.Alonso, A.Pujadas & M.B.Crespo
    • Daucus gouanii Nyman
    • Daucus gummifer All.
    • Daucus gummifer Lam.
    • Daucus gummifer var. acaulis Bréb.
    • Daucus gummifer var. intermedius Corb.
    • Daucus halophilus Brot.
    • Daucus herculeus Pau
    • Daucus heterophylus Raf.
    • Daucus hispanicus Gouan
    • Daucus hispidus Desf.
    • Daucus hispidus Gilib.
    • Daucus hispidus Mill.
    • Daucus hispidus var. tenuisectus Degen ex Palyi
    • Daucus jolensis Pomel
    • Daucus kotovii M.Hiroe
    • Daucus levis Raf.
    • Daucus lucidus L.f.
    • Daucus marcidus Timb.-Lagr.
    • Daucus maritimus Lam.
    • Daucus maritimus With.
    • Daucus martellii Gand. ex Calest.
    • Daucus masclefii Corb.
    • Daucus matthiolii Bubani
    • Daucus mauritanicus L.
    • Daucus mauritanicus Salzm. ex DC.
    • Daucus maximus Desf.
    • Daucus micranthus Pomel
    • Daucus montanus Schmidt ex Nyman
    • Daucus nebrodensis Strobl
    • Daucus neglectus Lowe
    • Daucus nitidus Gasp.
    • Daucus nudicaulis Raf.
    • Daucus officinalis Gueldenst. ex Ledeb.
    • Daucus paralias Pomel
    • Daucus parviflorus Desf.
    • Daucus polygamus Gouan
    • Daucus polygamus Jacq. ex Nyman
    • Daucus rupestris Guss.
    • Daucus russeus Heldr.
    • Daucus sativus (Hoffm.) Röhl. ex Pass.
    • Daucus scariosus Raf.
    • Daucus sciadophylus Raf.
    • Daucus serotinus Pomel
    • Daucus serratus Moris
    • Daucus siculus Tineo
    • Daucus strigosus Raf.
    • Daucus sylvestris Mill.
    • Daucus tenuissimus (A.Chev.) Spalik, Wojew., Banasiak & Reduron
    • Daucus vulgaris Garsault
    • Daucus vulgaris Lam.
    • Daucus vulgaris Neck.
    • Melanoselinum annuum (Bég.) A.Chev.
    • Melanoselinum tenuissimum A.Chev.
    • Peltactila hispida Raf.
    • Peltactila parviflora (Desf.) Raf.
    • Platyspermum alatum (Poir.) Schult.
    • Thapsia annua (A.Chev.) M.Hiroe
    • Thapsia tenuissima (A.Chev.) M.Hiroe
    • Tiricta daucoides Raf.
    • Tornabenea annua Bég.
    • Tornabenea tenuissima (A.Chev.) A.Hansen & Sunding


Főnév

Daucus carota (tsz. Daucus carotas)

  1. (gyógyszertan) sárgarépa

A Daucus carota, közismertebb nevén sárgarépa vagy murok, az egyik legismertebb és legelterjedtebb gyökérzöldség világszerte. A növény az Apiaceae család tagja, amelybe több fűszer- és gyógynövény is tartozik, például a petrezselyem (Petroselinum crispum), a zeller (Apium graveolens) vagy az édeskömény (Foeniculum vulgare). A sárgarépa termesztése évezredekre nyúlik vissza, és napjainkban is alapvető élelmiszernek számít mind a háztartásokban, mind az élelmiszeriparban.



II. Rendszertani besorolás

  • Ország: Plantae
  • Törzs: Tracheophyta
  • Osztály: Magnoliopsida
  • Rend: Apiales
  • Család: Apiaceae
  • Nemzetség: Daucus
  • Faj: Daucus carota
  • Alfaj: Daucus carota subsp. sativus (a termesztett forma)
  • Közönséges nevek: sárgarépa, murok, répa, carrot (angol), carotte (francia), zanahoria (spanyol), Karotte (német)



III. Botanikai leírás

A Daucus carota kétnyári növény. Az első évben tápanyagokat halmoz fel a gyökerében, míg a második évben virágot hoz és magot érlel.

1. Gyökér

A gyökér a növény legfontosabb és legismertebb része. A vadon élő formák vékonyabbak, fehéres vagy sárgás színűek, míg a termesztett változatok vastag, hengeres vagy kúpos gyökereket hoznak, narancssárga, sárga, lila vagy fehér színben.

A narancssárga szín főként a béta-karotin jelenlétének köszönhető, ami A-provitaminként szolgál az emberi szervezetben.

2. Szár és levelek

A levelek finoman szeldeltek, kétszeresen vagy háromszorosan összetettek, és rozettát képeznek a gyökér fölött. A második évben a növény hosszú virágszárat hoz, amely akár 1 méter magasra is megnőhet.

3. Virágzat és virág

Az ernyős virágzat jellemző az Apiaceae családra. A kis fehér virágok egy központi ernyőn csoportosulnak. Középen gyakran egy sötétebb, lilás színű virág is található, amely a beporzók csalogatására szolgálhat.

4. Termés és mag

A termés ikerkaszat, mely két résztermésre esik szét. A magokat főként vetőmagként hasznosítják.



IV. Eredet és elterjedés

A Daucus carota eredetileg Eurázsiában, főként a mai Irán, Afganisztán és a környező régiók területén vadon élő növényként volt jelen. A nemesítés eredményeként jött létre a mai ismert termesztett forma, a Daucus carota subsp. sativus.

A sárgarépa termesztése az arab világban kezdett elterjedni, majd a középkori Európába is eljutott. A narancssárga színű változatok valószínűleg a 16–17. századi holland nemesítők munkájának eredményei.



V. Termesztés

1. Talaj és környezet

A sárgarépa a mélyrétegű, homokos vályogtalajokat kedveli, amelyek jól áteresztik a vizet. A nehéz, agyagos vagy köves talaj nem kedvez a gyökér fejlődésének.

2. Vetés és növekedés

A magokat közvetlenül a szabadföldbe vetik, sorokba. A csírázás körülbelül 1–3 hét alatt következik be. A tenyészidő fajtától függően 60–100 nap lehet.

3. Betakarítás

A betakarítást általában akkor végzik, amikor a gyökerek elérték a kívánt méretet. A gyökér fogyasztása fiatal korban a legízletesebb.

4. Kártevők és betegségek

Gyakori kártevő a répalégy (Psila rosae), míg a betegségek közül a lisztharmat, alternária és bakteriózisok jelenthetnek problémát.



VI. Kémiai összetétel

A sárgarépa tápanyag-összetétele igen gazdag:

  • Víz: kb. 88–90%
  • Szénhidrátok: 7–10%, főként glükóz és szacharóz
  • Rostok: 2–3%
  • Fehérje: 0,9–1,1%
  • Zsír: elenyésző mennyiség (<0,3%)

Vitaminok:

  • A-vitamin (béta-karotin formájában) – kiemelkedően magas
  • C-vitamin
  • K-vitamin
  • B-vitaminok (pl. B1, B6, folsav)

Ásványi anyagok:

  • Kálium
  • Kálcium
  • Magnézium
  • Foszfor
  • Vas

A narancssárga színért a karotinoidok (béta-karotin, alfa-karotin, lutein) felelősek. A lila változat antociánokat is tartalmaz.



VII. Felhasználás

1. Gasztronómia

A sárgarépa a világ szinte minden konyhájában megtalálható alapanyag:

  • Nyersen (salátákban, snackként)
  • Párolva, főzve
  • Levesek, főzelékek, egytálételek alapanyagaként
  • Süteményekben (pl. répatorta)
  • Bébiételek összetevőjeként
  • Sárgarépalé, püré formájában

2. Takarmány

Egyes répatípusokat (pl. takarmányrépa) állati fogyasztásra termesztenek.

3. Gyógyászat és népi gyógyászat

  • Látásjavító hatás: a magas béta-karotin-tartalom révén.
  • Antioxidáns: segít a sejtek védelmében.
  • Emésztésserkentő: a rostok segítik a bélműködést.
  • Vizelethajtó, májvédő hatásokat is tulajdonítanak neki.
  • Régen a népi gyógyászatban köhögés és székrekedés ellen alkalmazták.

4. Kozmetikumok

A sárgarépa-kivonatot bőrhidratáló, öregedésgátló készítményekben is használják.



VIII. Genetika és nemesítés

A sárgarépa genomját 2016-ban publikálták. Ez elősegítette a molekuláris nemesítési technikák alkalmazását, például olyan fajták előállítását, amelyek:

  • magasabb karotintartalmúak,
  • ellenállóbbak kártevőkkel vagy szárazsággal szemben,
  • eltérő színűek (pl. lila, piros, sárga)

A nemesítési programok célja továbbá a tárolhatóság, az íz és a cukortartalom optimalizálása.



IX. Fajták

A Daucus carota számos fajtaváltozatot foglal magába, különböző színekben, formákban és méretekben:

  • Nantes – hengeres, édes, ropogós
  • Chantenay – rövidebb, kúpos, jó tárolhatóság
  • Imperator – hosszú, vékony, kereskedelmi célokra gyakori
  • Danvers – mély talajra, sötétebb színű
  • Különleges színváltozatok – lila (pl. Purple Haze), fehér (White Satin), sárga (Yellowstone), piros (Atomic Red)



X. Rokon fajok és vad forma

A vad Daucus carota – más néven vadmurok vagy „Queen Anne’s lace” – Európa-szerte megtalálható. A gyökere vékonyabb, fásabb és kevésbé édes, de illata hasonló. A növény vad formája fontos génbanki szerepet tölt be a termesztett változatok nemesítése során.



XI. Történeti és kulturális jelentőség

A sárgarépa régóta szerepel az emberi kultúrában:

  • Az ókori görögök és rómaiak is ismerték, bár kesernyés vadformában.
  • Az arab orvosok a középkorban használták gyógynövényként.
  • A 17. századi holland nemesítők hozták létre a narancssárga változatot, amit egyes források szerint a narancsház tiszteletére fejlesztettek ki.
  • A második világháborúban Angliában a magas A-vitamin-tartalomra hivatkozva népszerűsítették a sárgarépa fogyasztását.



XII. Érdekességek

  • A sárgarépa levelei ehetők, bár enyhén keserű ízűek.
  • A túlfogyasztás narancssárgás elszíneződést okozhat a bőrön (karotinémia), de ez ártalmatlan.
  • A sárgarépa-típusú karotinoidok segíthetnek a bőr UV-védelmében.
  • A Daucus carota virága vonzza a hasznos rovarokat, például parazita darazsakat.



XIII. A sárgarépa szerepe a modern étrendben

A sárgarépa alacsony kalóriatartalma és magas tápértéke miatt a fogyókúrás étrendek és egészséges táplálkozási tervek kedvelt eleme. Különösen fontos a vegetáriánus és vegán étrendekben, mint természetes A-vitamin-forrás.

A bioélelmiszerek iránti kereslet növekedésével párhuzamosan a biogazdálkodásban termesztett sárgarépa iránt is nőtt a kereslet.



XIV. Ökológiai szerep

A Daucus carota virágai fontos nektár- és pollenforrások különféle rovarok számára, beleértve méheket, legyeket és lepkéket is. Vad rokonai pedig részei a természetes rétek növényközösségének.



XV. Jövőbeli irányok

  • Funkcionális élelmiszerként való alkalmazás: a sárgarépa antociánokat, flavonoidokat, polifenolokat is tartalmazhat, melyek egészségvédő hatásúak lehetnek.
  • Biotechnológia: genetikai módosítás vagy CRISPR-technológiák révén új fajták fejlesztése.
  • Élelmiszeripari innovációk: porított sárgarépa, sárgarépa-kivonat, sárgarépa-fehérje, fermentált termékek.



XVI. Összegzés

A Daucus carota nem csupán egy egyszerű gyökérzöldség: botanikai, mezőgazdasági, táplálkozási és kulturális szempontból is jelentős szerepet játszik. A sárgarépa tápláló, könnyen termeszthető, sokoldalúan felhasználható és gyógyhatású anyagokban is gazdag. A jövő agrár- és élelmiszeriparában is kiemelt helye marad, legyen szó hagyományos vagy biogazdálkodásról, egészséges étrendről vagy funkcionális táplálkozásról.

  1. Collett, L., Korpelainen, H., Draper Munt, D., Labokas, J., Magos Brehm, J., Tavares, M., Eliáš, P., Strajeru, S., Smekalova, T. & Bulińska, Z. 2011. Daucus carota. The IUCN Red List of Threatened Species 2011: e.T172210A6849906. Downloaded on 2 July 2021.
  2. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 841063-1 nevű lábjegyzeteknek