Ugrás a tartalomhoz

Douglass North

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

Douglass North (tsz. Douglass Norths)

  1. (informatika) Douglass Cecil North (1920. november 5. – 2015. november 23.) amerikai közgazdász és gazdaságtörténész, aki forradalmasította a gazdaságtörténet elemzését azáltal, hogy bevezette az intézményi közgazdaságtan szemléletét a történelmi folyamatok vizsgálatába. 1993-ban Nobel-emlékdíjban részesült Robert W. Fogel társaságában, „azért, mert megújították a gazdaságtörténet empirikus és elméleti alapjait azáltal, hogy a gazdasági és intézményi változások elemzésére kvantitatív módszereket alkalmaztak.”



Életútja és tanulmányai

Douglass North Cambridge-ben (Massachusetts) született, de gyermekkorát Európában és különböző amerikai városokban töltötte, mivel apja egy biztosítótársaság alkalmazottjaként sokat utazott. A középiskola után a University of California, Berkeley intézményében kezdett tanulni. Kezdetben mérnöknek készült, de később érdeklődése a filozófia és a közgazdaságtan felé fordult. Végül közgazdasági diplomát és PhD-fokozatot is szerzett.



Karrierje és tudományos pályája

Életének nagy részében a University of Washington és később a Washington University in St. Louis professzora volt. Kutatásai kezdetben az amerikai és európai gazdaságtörténetre összpontosítottak, különösen a 19. századi kereskedelemre, iparosodásra és gazdasági fejlődésre. Később érdeklődése egyre inkább az intézmények szerepére irányult a hosszú távú gazdasági fejlődésben.



Intézményi közgazdaságtan – North fő hozzájárulása

North munkásságának legjelentősebb újítása a gazdaságtörténet és a közgazdaságtan intézményi megközelítésének összekapcsolása volt. Szerinte a gazdasági teljesítmény és fejlődés nem magyarázható pusztán technológiai változásokkal vagy piaci tényezőkkel – az intézmények, vagyis a formális és informális szabályok, jogrendszerek, normák és hagyományok kulcsszerepet játszanak.

Intézmények fogalma North szerint:

  • Formális intézmények: törvények, alkotmányok, tulajdonjogok, szerződések,
  • Informális intézmények: társadalmi normák, szokások, hagyományok, erkölcsi szabályok.

Ezek az intézmények határozzák meg a gazdasági szereplők lehetőségeit, viselkedését, valamint azt, hogy mennyire hatékonyan működik egy gazdaság.



Kiemelt gondolatok és elméletek

1. Tranzakciós költségek elmélete

North rámutatott arra, hogy minden gazdasági csere költségekkel jár – nemcsak termelési, hanem információs, szervezési, ellenőrzési és érvényesítési költségekkel is. Az intézmények feladata, hogy ezeknek a tranzakciós költségeknek a csökkentését lehetővé tegyék.

Ha az intézményrendszer nem megfelelő, akkor:

  • nem lehet érvényesíteni a szerződéseket,
  • nő a korrupció és az erőforrás-pazarlás,
  • csökken a befektetési hajlandóság,
  • elakad a gazdasági növekedés.

2. Tulajdonjogok szerepe

A tulajdonjogok biztonsága és világos meghatározása kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés szempontjából. North szerint a gazdasági növekedés előfeltétele a kiszámítható jogrendszer, amely védi a magántulajdont és ösztönzi a hosszú távú befektetéseket.

3. Path dependence (pályafüggőség)

North egyik legismertebb fogalma a pályafüggőség. Ez azt jelenti, hogy a történelmi múltban kialakult intézmények, szokások és szabályok hosszú időn keresztül meghatározzák egy társadalom fejlődési útját. Az intézmények nem változnak gyorsan, és gyakran önmagukat fenntartó struktúrákká válnak, még akkor is, ha már nem hatékonyak.

Például egy ország korai történelmi tapasztalatai – mint a gyarmatosítás módja vagy a földtulajdon rendszere – hosszú távon befolyásolhatják, hogy az adott ország képes lesz-e demokratikus intézményeket kialakítani vagy fenntartható gazdasági növekedést elérni.



Jelentős művei

1. The Rise of the Western World: A New Economic History (1973, Robert Paul Thomas-szal)

Ebben a könyvben North és társszerzője bemutatják, hogyan járultak hozzá a nyugati gazdasági felemelkedéshez az olyan intézmények, mint a piacgazdaság, a kereskedelmi szabadság vagy a tulajdonjogok védelme.

2. Structure and Change in Economic History (1981)

North ebben a könyvében a gazdaságtörténetet dinamikus rendszerként vizsgálja, amelyben a változásokat az intézmények fejlődése és az ösztönzők módosulása hajtja.

3. Institutions, Institutional Change and Economic Performance (1990)

Ez a mű North legismertebb és legtöbbet idézett könyve, amely a gazdasági intézmények elméletének alappillére lett. Ebben dolgozta ki az intézményi közgazdaságtan elméleti keretét.



Nobel-díj (1993)

Douglass North és Robert Fogel megosztva kapták a közgazdasági Nobel-emlékdíjat:

„azért, mert megújították a gazdaságtörténet empirikus és elméleti alapjait.”

Fogel kvantitatív módszereket alkalmazott, North pedig elméleti és intézményi kereteket nyújtott ahhoz, hogy a történelmi gazdasági fejlődést a közgazdaságtan eszközeivel is értelmezni lehessen.



Politikai és társadalmi nézetei

North nem volt pártpolitikus gondolkodó, de munkássága nagy hatással volt:

  • a fejlődő országokat tanulmányozó közgazdászokra,
  • a posztszocialista átalakulással foglalkozó elemzőkre,
  • a demokratizálódás és intézményépítés kérdésében érdekelt politikai döntéshozókra.

North szerint a gazdasági fejlődés nem csupán tőkétől vagy technológiától függ, hanem attól is, hogy egy társadalomban mennyire működnek megbízhatóan az intézmények, és képes-e az adott rendszer adaptálódni a változásokhoz.



Kritika és hatás

Értékelés:

  • North munkája jelentős mértékben megváltoztatta a gazdaságtörténeti gondolkodást.
  • Az új intézményi közgazdaságtan egyik alapítója lett.
  • Elméletei megtermékenyítették a politikatudományt, fejlődéstanulmányokat, sőt még a jogtudományt is.

Kritika:

  • Egyes bírálók szerint North elmélete túl általános, és nem mindig nyújt pontos előrejelzést.
  • Mások kifogásolták, hogy elméletei nehezen operacionalizálhatók empirikus tesztelésre.

Mindezek ellenére az ő neve ma már klasszikusnak számít a közgazdaságtanban.



Utolsó évek, örökség

Douglass North hosszú életet élt, és szinte haláláig aktív maradt. Tagja volt több akadémiának, és számos intézmény vendégprofesszoraként tartott előadásokat világszerte.

Tanítványai és követői világszerte kutatják azokat a kérdéseket, amelyek az ő életművéből erednek: Hogyan változnak az intézmények? Hogyan hatnak a gazdasági ösztönzők a politikai fejlődésre? Miért tud egyes társadalmak gazdaságilag és politikailag fejlődni, míg mások stagnálnak?



Záró gondolat

Douglass North munkássága egyszerre elméleti és történeti. Az ő szemléletében a gazdaság nem egy zárt matematikai rendszer, hanem történetileg fejlődő intézményrendszer, amelyben az emberek cselekvései és döntései hosszú távon alakítják a gazdasági lehetőségeket.

North megmutatta, hogy a múltban kialakult szabályok, viselkedésminták és intézmények nem egyszerű múltbéli maradványok, hanem a jelen gazdasági teljesítmény meghatározói. Ez az egyik legmélyebb és legmaradandóbb tanulsága pályafutásának.