Ugrás a tartalomhoz

European Space Agency

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(ESA szócikkből átirányítva)

Angol


Főnév

European Space Agency (tsz. European Space Agencies)

  1. (informatika) Az Európai Űrügynökség (ESA) Európa legnagyobb nemzetközi űrszervezete, amely űrkutatással, műholdfejlesztéssel, tudományos missziókkal, űrtávközléssel, navigációval, földmegfigyeléssel és emberes űrrepüléssel foglalkozik. Az ESA célja az, hogy összefogja az európai országok tudományos, technológiai és pénzügyi erőforrásait annak érdekében, hogy világszínvonalú űrprogramokat hajtsanak végre közösen.


1. Alapadatok

  • Teljes név: European Space Agency (ESA)
  • Magyar neve: Európai Űrügynökség
  • Alapítás éve: 1975
  • Székhely: Párizs, Franciaország
  • Tagállamok száma: 22 (2024-es adat)
  • Társult államok: pl. Kanada, Szlovénia
  • Költségvetés (2024): kb. 7,8 milliárd euró
  • Főigazgató (2024): Josef Aschbacher


2. Történeti háttér

Az ESA megalakulása előtt két külön szervezet létezett:

  • ELDO (European Launcher Development Organisation) – rakéták fejlesztése
  • ESRO (European Space Research Organisation) – tudományos műholdak

1975-ben ezek egyesítésével jött létre az ESA. Célja az volt, hogy Európa ne csak passzív résztvevője legyen az űrkorszaknak, hanem saját űreszközökkel és infrastruktúrával rendelkezhessen, függetlenül az USA-tól és a Szovjetuniótól.


3. Tagállamok és együttműködés

Tagállamok (részlet) Megjegyzés
Németország, Franciaország, Olaszország Legnagyobb hozzájárulók
Magyarország 2015 óta teljes jogú tag
Egyesült Királyság 2020 után is tag, függetlenül a Brexittől
Kanada Társult tag 1979 óta (külön státusz)

Az ESA tagjai közös költségvetést állítanak össze, de bizonyos programokban választható részvétel is van (pl. emberes űrrepülés, Mars-missziók).


4. Fő tevékenységi területek

a) Tudományos kutatás

  • Űrtávcsövek, bolygókutatás, Naprendszer-kutatás
  • Missziók: Rosetta, Gaia, BepiColombo, JUICE

b) Földmegfigyelés

  • Környezet, klímaváltozás, mezőgazdaság, katasztrófafigyelés
  • Program: Copernicus (műholdjai: Sentinel-sorozat)

c) Navigáció

  • Galileo: Európa saját műholdas navigációs rendszere
  • Független a GPS-től (USA) és GLONASS-tól (Oroszország)

d) Távközlés

  • Műholdak fejlesztése az űrinternetes, mobil- és TV-szolgáltatásokhoz
  • Partnerprogram: Artemis, Eutelsat

e) Hordozórakéták

  • Saját rakétacsalád: Ariane (5, 6), Vega, Soyuz (Kourouból)
  • Kilövési helyszín: Guayana Űrközpont (Francia Guyana)

f) Emberes űrprogram

  • Columbus modul az ISS-en
  • ESA űrhajósok (pl. Samantha Cristoforetti, Thomas Pesquet)
  • Közreműködés az amerikai Artemis-holdprogramban


5. Legfontosabb ESA-missziók

Küldetés Leírás
Rosetta (2004–2016) A 67P/Churyumov–Gerasimenko üstököshöz küldött szonda, első leszállás egy üstökösre
Mars Express (2003–) Mars körül keringő szonda, fontos víz- és jégadatokat szolgáltatott
Gaia (2013–) A Tejútrendszer 3D térképét készíti el, több mint 1 milliárd csillag adataival
BepiColombo (2018–) Közös ESA–JAXA küldetés a Merkúr vizsgálatára
JUICE (2023–) A Jupiter jeges holdjainak, különösen a Ganümédésznek a kutatása


6. Űrhajósprogram

Az ESA űrhajósait különböző partnerek (elsősorban NASA és Roszkozmosz) juttatják az űrbe:

Kiemelkedő ESA űrhajósok:

  • Thomas Pesquet (Franciaország)
  • Samantha Cristoforetti (Olaszország)
  • Alexander Gerst (Németország)
  • Andreas Mogensen (Dánia)
  • Matthias Maurer (Németország)

ESA-űrhajósok szolgáltak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), végeztek űrsétákat, kísérleteket, és jelenleg is részt vesznek az Artemis-holdprogramban.


7. Magyarország az ESA-ban

  • 2003: Magyarország társult tag lett
  • 2015: Teljes jogú tagállammá vált
  • Részt vesz: Copernicus, Galileo, technológiai transzferprogramok
  • Magyar cégek, intézmények (pl. Wigner FK, Admatis, C3S Kft.) is gyártanak ESA-rendszerekhez alkatrészeket és szoftvereket


8. Kilövési helyszínek és infrastruktúra

a) Guayana Űrközpont (Kourou, Francia Guyana)

  • Egyenlítő közeli elhelyezkedés: üzemanyag-hatékony indítás
  • Innen indulnak az Ariane, Vega, és korábban a Soyuz rakéták

b) ESOC (European Space Operations Centre) – Darmstadt (Németország)

  • ESA űreszközök irányítása

c) ESTEC (European Space Research and Technology Centre) – Noordwijk (Hollandia)

  • Technikai és kutatóközpont


9. Együttműködés más űrügynökségekkel

Az ESA nem izolált szervezet – globálisan együttműködik:

Partner Együttműködés formája
NASA Artemis, James Webb teleszkóp, ISS
Roszkozmosz Mars-missziók, közös asztronauták
JAXA (Japán) BepiColombo, HTV teherűrhajók
CSA (Kanada) Robotikai rendszerek
Kína (CMSA) Tudományos eszközök, korlátozott együttműködés


10. Jövőbeli tervek (2025 után)

  • Ariane 6: új, olcsóbb és újraindítható hordozórakéta
  • Moonlight program: Hold körüli kommunikációs rendszer
  • Hera-misszió: együttműködés a NASA DART küldetésével (asztrodita-eltérítés)
  • Mars Sample Return: NASA-val közös Mars-kőzetminták visszahozatala
  • Új űrhajós osztály (2022): több tucat új ESA-űrhajós jelölt


11. Érdekességek

  • Az ESA egyik legsikeresebb programja a Galileo – alternatív GPS rendszer, amelyet Európa irányít.
  • Az ESA költségvetésének nagy része „georetenciós” elven oszlik meg: a tagállamok befizetései arányosan visszajutnak megbízások formájában.
  • Az ESA zászlója és emblémája külön létezik, nem EU-zászló, az ESA ugyanis nem EU-intézmény.
  • Vannak olyan ESA-programok, amelyekhez nem EU-tag államok is csatlakozhatnak (pl. Norvégia, Svájc).


12. Összegzés

Az Európai Űrügynökség (ESA) az emberiség egyik legfontosabb és legsikeresebb űrkutatási szervezete. Egyesíti Európa tudományos és technológiai kapacitásait, és a globális űrversenyben független, erős szereplőként vesz részt. A tudományos felfedezésektől a földmegfigyelésen át az emberes küldetésekig az ESA a jövő űrtársadalmát építi – békés, nemzetközi együttműködés keretében.

Európa a világűrben nemcsak utazik – vezet is.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=European_Space_Agency&oldid=3505732”