Douglas Engelbart
Főnév
Douglas Engelbart (tsz. Douglas Engelbarts)
- (informatika) Douglas Carl Engelbart (1925. január 30. – 2013. július 2.) amerikai mérnök és feltaláló volt, akinek a munkája alapjaiban formálta meg azt, ahogyan ma számítógépekkel dolgozunk. Bár legtöbben a számítógépes egér feltalálójaként ismerik, valójában sokkal szélesebb hatást gyakorolt a számítógépes rendszerekre, a hálózatokra, a grafikus felhasználói felületekre (GUI), a hiperszövegre, az online együttműködésre és a számítógépek emberi képességeket kiterjesztő szerepére.
Engelbart életének központi célja az volt, hogy segítse az embereket a bonyolult problémák megoldásában, a számítógépek révén hatékonyabbá téve a gondolkodást és az együttműködést.
Korai évek és inspirációk
Douglas Engelbart Oregon államban született, egy farmon nőtt fel. A második világháború alatt a haditengerészet technikai operátoraként szolgált. A háború után a Oregon State University-n szerzett mérnöki diplomát, majd a University of California, Berkeley-n doktorált elektromérnöki területen.
Engelbart inspirációja részben Vannevar Bush híres esszéjéből, a “As We May Think” (1945) című írásból eredt, amelyben Bush leírta a Memex nevű hipotetikus eszközt — egy olyan szerkezetet, amely segítené a tudósokat az információ rendszerezésében és visszakeresésében. Ez az elképzelés mély hatással volt Engelbart gondolkodására, és egész pályafutását meghatározta.
A koncepció: augmentáció, nem automatizálás
Engelbart nem arra törekedett, hogy a számítógépeket az ember helyettesítésére használja, hanem hogy az emberi gondolkodást és képességeket kibővítse velük. Ezt az elképzelést “augmenting human intellect” néven fogalmazta meg, amely 1962-es híres tanulmányának is a címe volt.
A dokumentumban kifejtette, hogy a világ egyre összetettebb problémákkal néz szembe, és hogy a hagyományos eszközökkel ezek megoldhatatlanná válnak. A számítógépek azonban lehetőséget adnak az információk gyors feldolgozására, a kollektív tudás megosztására és a kreatív gondolkodás támogatására.
SRI és az NLS rendszer
1957-ben Engelbart csatlakozott az SRI International (korábban Stanford Research Institute) nevű intézethez, ahol megalapította az Augmentation Research Center (ARC) nevű kutatócsoportot.
Itt fejlesztették ki az oN-Line System (NLS) nevű rendszert, amely a mai számítástechnika számos alapelvének előfutára volt. Az NLS olyan képességeket tartalmazott, amelyek ma már természetesnek számítanak:
- Hiperszöveg (hypertext) — linkek segítségével összekapcsolt dokumentumok.
- Grafikus felhasználói felület (GUI) alapjai — ablakok, kurzorok.
- Szövegszerkesztés — valós idejű dokumentumszerkesztés.
- Videokonferencia — több helyszín közötti közös munka.
- Kollaboratív dokumentumszerkesztés — a mai Google Docs előfutára.
Az NLS működtetéséhez egy teljesen újfajta hardvereszközre volt szükség: ez lett a számítógépes egér.
A számítógépes egér
1964-ben Engelbart és Bill English kifejlesztette az első prototípusát annak az eszköznek, amit ma egérként ismerünk. A készülék egy fából készült doboz volt, alján két kerékkel, amelyek a képernyőn lévő kurzor mozgását irányították.
Engelbart az egeret az NLS rendszerbe integrálta, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára a képernyőn történő gyors navigációt. Bár az egeret később a Xerox PARC kutatói és az Apple népszerűsítette, az alapötlet és az első megvalósítás Engelbarttól származik.
The Mother of All Demos — “Minden demonstrációk anyja”
Engelbart leghíresebb pillanata a számítástechnika történetében az 1968-as Fall Joint Computer Conference-en tartott bemutatója volt. Ezt a bemutatót utólag a Mother of All Demos néven emlegetik.
Ebben a bemutatóban Engelbart élőben mutatta be az NLS rendszer képességeit — köztük:
- Szövegszerkesztést
- Hiperszöveges linkeket
- Videokonferenciát
- Kollaboratív munkát
- Az egeret
A közönség döbbenten figyelte, hiszen akkoriban a számítógépek még hatalmas, nehézkesen használható eszközök voltak, amelyek főként adatfeldolgozásra szolgáltak. Engelbart bebizonyította, hogy a számítógép lehet egy személyes, interaktív, kreatív eszköz is.
Hatás és örökség
Bár Engelbart munkája forradalmi volt, a közvetlen kereskedelmi siker nem az ő nevéhez fűződik. Az SRI szabadalmaztatta az egeret, de az IBM és más korabeli óriáscégek nem mutattak érdeklődést.
A Xerox PARC kutatói (többek között Alan Kay és Larry Tesler) az Engelbart által inspirált ötleteket továbbfejlesztették. Az első valóban sikeres felhasználói felületek az Apple Lisa és Macintosh rendszerekben, majd a Microsoft Windowsban jelentek meg.
Engelbart sokáig nem kapta meg az őt megillető elismerést, noha munkájának hatása óriási volt:
- Az egér ma a számítógéphasználat alapvető eszköze.
- A hiperszöveg az internet alapja.
- A kollaboratív szerkesztés elterjedt az online irodai eszközökben.
- A grafikus felhasználói felület ma gyakorlatilag minden operációs rendszerben jelen van.
Elismerések
Élete későbbi szakaszában Engelbart számos díjat kapott munkásságáért:
- Turing-díj (az informatika Nobel-díja) — 1997
- National Medal of Technology — 2000
- IEEE John von Neumann Medal — 1997
Személyes filozófia
Engelbart sosem akarta a gyors gazdasági sikert hajszolni. Küldetésének tartotta, hogy a technológiát az emberiség fejlődésének szolgálatába állítsa.
Hitt abban, hogy a számítógép nem pusztán gép, hanem egy intellektuális eszköz, amely képes az emberi tudást és együttműködést magasabb szintre emelni. Mottója egyfajta technológiai humanizmus volt:
“Az igazi áttörés nem a gépek sebességében rejlik, hanem abban, hogy hogyan teszik lehetővé az emberek számára a jobb gondolkodást.”
Összegzés
Douglas Engelbart életműve ma is érezhető hatással van a számítógép-használat minden aspektusára:
- Az interaktív számítástechnika alapjai tőle származnak.
- A hálózatokba kapcsolt kollaboráció előképe az NLS rendszer volt.
- Az egér és a GUI nélkül ma elképzelhetetlen lenne a modern személyi számítástechnika.
Engelbart víziója messze megelőzte a korát, és még ma is inspirációt jelent a technológia humánus felhasználásához.
- Douglas Engelbart - Szótár.net (en-hu)
- Douglas Engelbart - Sztaki (en-hu)
- Douglas Engelbart - Merriam–Webster
- Douglas Engelbart - Cambridge
- Douglas Engelbart - WordNet
- Douglas Engelbart - Яндекс (en-ru)
- Douglas Engelbart - Google (en-hu)
- Douglas Engelbart - Wikidata
- Douglas Engelbart - Wikipédia (angol)