Ugrás a tartalomhoz

Douglas Engelbart

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Engelbart szócikkből átirányítva)


Főnév

Douglas Engelbart (tsz. Douglas Engelbarts)

  1. (informatika) Douglas Carl Engelbart (1925. január 30. – 2013. július 2.) amerikai mérnök és feltaláló volt, akinek a munkája alapjaiban formálta meg azt, ahogyan ma számítógépekkel dolgozunk. Bár legtöbben a számítógépes egér feltalálójaként ismerik, valójában sokkal szélesebb hatást gyakorolt a számítógépes rendszerekre, a hálózatokra, a grafikus felhasználói felületekre (GUI), a hiperszövegre, az online együttműködésre és a számítógépek emberi képességeket kiterjesztő szerepére.

Engelbart életének központi célja az volt, hogy segítse az embereket a bonyolult problémák megoldásában, a számítógépek révén hatékonyabbá téve a gondolkodást és az együttműködést.



Korai évek és inspirációk

Douglas Engelbart Oregon államban született, egy farmon nőtt fel. A második világháború alatt a haditengerészet technikai operátoraként szolgált. A háború után a Oregon State University-n szerzett mérnöki diplomát, majd a University of California, Berkeley-n doktorált elektromérnöki területen.

Engelbart inspirációja részben Vannevar Bush híres esszéjéből, a “As We May Think” (1945) című írásból eredt, amelyben Bush leírta a Memex nevű hipotetikus eszközt — egy olyan szerkezetet, amely segítené a tudósokat az információ rendszerezésében és visszakeresésében. Ez az elképzelés mély hatással volt Engelbart gondolkodására, és egész pályafutását meghatározta.



A koncepció: augmentáció, nem automatizálás

Engelbart nem arra törekedett, hogy a számítógépeket az ember helyettesítésére használja, hanem hogy az emberi gondolkodást és képességeket kibővítse velük. Ezt az elképzelést “augmenting human intellect” néven fogalmazta meg, amely 1962-es híres tanulmányának is a címe volt.

A dokumentumban kifejtette, hogy a világ egyre összetettebb problémákkal néz szembe, és hogy a hagyományos eszközökkel ezek megoldhatatlanná válnak. A számítógépek azonban lehetőséget adnak az információk gyors feldolgozására, a kollektív tudás megosztására és a kreatív gondolkodás támogatására.



SRI és az NLS rendszer

1957-ben Engelbart csatlakozott az SRI International (korábban Stanford Research Institute) nevű intézethez, ahol megalapította az Augmentation Research Center (ARC) nevű kutatócsoportot.

Itt fejlesztették ki az oN-Line System (NLS) nevű rendszert, amely a mai számítástechnika számos alapelvének előfutára volt. Az NLS olyan képességeket tartalmazott, amelyek ma már természetesnek számítanak:

  • Hiperszöveg (hypertext) — linkek segítségével összekapcsolt dokumentumok.
  • Grafikus felhasználói felület (GUI) alapjai — ablakok, kurzorok.
  • Szövegszerkesztés — valós idejű dokumentumszerkesztés.
  • Videokonferencia — több helyszín közötti közös munka.
  • Kollaboratív dokumentumszerkesztés — a mai Google Docs előfutára.

Az NLS működtetéséhez egy teljesen újfajta hardvereszközre volt szükség: ez lett a számítógépes egér.



A számítógépes egér

1964-ben Engelbart és Bill English kifejlesztette az első prototípusát annak az eszköznek, amit ma egérként ismerünk. A készülék egy fából készült doboz volt, alján két kerékkel, amelyek a képernyőn lévő kurzor mozgását irányították.

Engelbart az egeret az NLS rendszerbe integrálta, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára a képernyőn történő gyors navigációt. Bár az egeret később a Xerox PARC kutatói és az Apple népszerűsítette, az alapötlet és az első megvalósítás Engelbarttól származik.



The Mother of All Demos — “Minden demonstrációk anyja”

Engelbart leghíresebb pillanata a számítástechnika történetében az 1968-as Fall Joint Computer Conference-en tartott bemutatója volt. Ezt a bemutatót utólag a Mother of All Demos néven emlegetik.

Ebben a bemutatóban Engelbart élőben mutatta be az NLS rendszer képességeit — köztük:

  • Szövegszerkesztést
  • Hiperszöveges linkeket
  • Videokonferenciát
  • Kollaboratív munkát
  • Az egeret

A közönség döbbenten figyelte, hiszen akkoriban a számítógépek még hatalmas, nehézkesen használható eszközök voltak, amelyek főként adatfeldolgozásra szolgáltak. Engelbart bebizonyította, hogy a számítógép lehet egy személyes, interaktív, kreatív eszköz is.



Hatás és örökség

Bár Engelbart munkája forradalmi volt, a közvetlen kereskedelmi siker nem az ő nevéhez fűződik. Az SRI szabadalmaztatta az egeret, de az IBM és más korabeli óriáscégek nem mutattak érdeklődést.

A Xerox PARC kutatói (többek között Alan Kay és Larry Tesler) az Engelbart által inspirált ötleteket továbbfejlesztették. Az első valóban sikeres felhasználói felületek az Apple Lisa és Macintosh rendszerekben, majd a Microsoft Windowsban jelentek meg.

Engelbart sokáig nem kapta meg az őt megillető elismerést, noha munkájának hatása óriási volt:

  • Az egér ma a számítógéphasználat alapvető eszköze.
  • A hiperszöveg az internet alapja.
  • A kollaboratív szerkesztés elterjedt az online irodai eszközökben.
  • A grafikus felhasználói felület ma gyakorlatilag minden operációs rendszerben jelen van.



Elismerések

Élete későbbi szakaszában Engelbart számos díjat kapott munkásságáért:

  • Turing-díj (az informatika Nobel-díja) — 1997
  • National Medal of Technology — 2000
  • IEEE John von Neumann Medal — 1997



Személyes filozófia

Engelbart sosem akarta a gyors gazdasági sikert hajszolni. Küldetésének tartotta, hogy a technológiát az emberiség fejlődésének szolgálatába állítsa.

Hitt abban, hogy a számítógép nem pusztán gép, hanem egy intellektuális eszköz, amely képes az emberi tudást és együttműködést magasabb szintre emelni. Mottója egyfajta technológiai humanizmus volt:

“Az igazi áttörés nem a gépek sebességében rejlik, hanem abban, hogy hogyan teszik lehetővé az emberek számára a jobb gondolkodást.”


Összegzés

Douglas Engelbart életműve ma is érezhető hatással van a számítógép-használat minden aspektusára:

  • Az interaktív számítástechnika alapjai tőle származnak.
  • A hálózatokba kapcsolt kollaboráció előképe az NLS rendszer volt.
  • Az egér és a GUI nélkül ma elképzelhetetlen lenne a modern személyi számítástechnika.

Engelbart víziója messze megelőzte a korát, és még ma is inspirációt jelent a technológia humánus felhasználásához.