Ugrás a tartalomhoz

Free Software Foundation

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Free Software Foundation (tsz. Free Software Foundations)

  1. (informatika) A Free Software Foundation (FSF), magyarul Szabad Szoftver Alapítvány, egy non-profit szervezet, amelyet Richard M. Stallman alapított 1985-ben azzal a céllal, hogy támogassa, népszerűsítse és védelmezze a szabad szoftverek fejlesztését és használatát. Az FSF központi szerepet játszott a szabad szoftver mozgalomban, amelynek alapértéke, hogy a felhasználók teljes szabadságot kapjanak a szoftverek futtatására, tanulmányozására, módosítására és terjesztésére.


A szabad szoftver fogalma

Az FSF szerint egy szoftver akkor tekinthető szabad szoftvernek, ha a következő négy szabadságot biztosítja:

  1. 0. szabadság: A program futtatásának szabadsága bármilyen célra.
  2. 1. szabadság: A program működésének tanulmányozása, és annak módosítása saját igény szerint. (Ehhez szükséges a forráskód elérhetősége.)
  3. 2. szabadság: A program másolatainak szabad terjesztése, hogy segíts másokon.
  4. 3. szabadság: A módosított verziók terjesztésének szabadsága, így az egész közösség profitálhat a változtatásokból.

Ezek nem technikai, hanem etikai és társadalmi szabadságok. A „szabad” itt nem az ingyenességet (free as in beer), hanem a szabadságot (free as in freedom) jelenti.


Az FSF szerepe és céljai

Az FSF küldetése:

  • A szabad szoftver eszméjének terjesztése.
  • Jogvédelmi és licencelési tanácsadás a szabad szoftverekhez.
  • A GNU projekt támogatása.
  • Politikai és oktatási kampányok lebonyolítása.
  • Jogvédelmi alap (Legal Defense Fund) működtetése a fejlesztők és közösségek védelmében.


GNU projekt

Az FSF legfontosabb projektje a GNU projekt, amelyet Richard Stallman még 1983-ban indított. Célja egy teljesen szabad operációs rendszer létrehozása. A GNU név egy rekurzív mozaikszó: „GNU’s Not Unix” – utalva arra, hogy bár Unix-kompatibilis, nem az Unixra épül.

A GNU rendszer fő komponensei:

  • Bash: Unix-szerű parancsértelmező (shell)
  • GCC: GNU fordítócsalád (GNU Compiler Collection)
  • GDB: Hibakereső
  • Coreutils: Alap parancssori eszközök
  • Emacs: Fejlett szövegszerkesztő


GNU/Linux és a Linux kernel

A GNU projektből hiányzott a kernel, amíg Linus Torvalds 1991-ben ki nem adta a Linux kernelt. A kettő kombinációjából jött létre a gyakorlatban használt rendszer, amelyet sokan Linux néven ismernek, de az FSF következetesen GNU/Linux-nak nevezi, hangsúlyozva a GNU komponensek központi szerepét.


Licencelés és GPL

Az FSF jelentős munkát végzett a szabad szoftverek jogi védelme érdekében. A legfontosabb licenc, amelyet az FSF támogat és karbantart, a GNU General Public License (GPL).

A GPL lényege:

  • Copyleft alapelv: ha valaki módosítja vagy újrafelhasználja a szoftvert, az új verziónak is szabad szoftvernek kell maradnia.
  • Megakadályozza, hogy valaki „bezárja” a szabad szoftvert (pl. bináris formában újra licencelje).

A GPL több verzióban is létezik:

  • GPLv1 (1989)
  • GPLv2 (1991) – „free as in freedom”
  • GPLv3 (2007) – DRM, szoftverszabadalmak és Tivoizálás elleni védelem


Az FSF és a szoftverszabadság jogi védelme

Az FSF nemcsak licencelési tanácsokat ad, hanem komoly jogvédelmi tevékenységet is folytat. Ennek részeként:

  • Ellenőrzi a GPL-t alkalmazó projektek jogi megfelelését.
  • Felszólítja azokat a cégeket, amelyek megsértik a licencfeltételeket (pl. nyílt forráskód visszatartása).
  • Jogászcsapata támogatást nyújt a fejlesztőknek, ha perbe keverednek a szabad szoftverek miatt.


FSF kampányok és oktatási tevékenység

Az FSF aktív szerepet vállal a szabad szoftverrel kapcsolatos társadalmi tudatosság növelésében:

  • Kampányokat indít például a DRM (Digitális Jogkezelés) ellen („Defective by Design” kampány).
  • Promóciós anyagokat, posztereket, kiadványokat tesz közzé.
  • Oktatási célból előadásokat, videókat, kurzusokat kínál.


FSF szervezetileg

  • Székhely: Boston, Massachusetts, USA
  • Elnök: (sokáig Stallman volt, majd lemondott, de 2021-ben visszatért az igazgatótanácsba)
  • Finanszírozás: adományokból, tagsági díjakból és támogató cégektől
  • Tagsági program: „Associate Membership”, amely évente fizetett támogatással jár és különböző előnyöket biztosít


Kritikák és kihívások

Bár az FSF sokat tett a szoftverszabadságért, nem mentes a kritikáktól:

  • Stallman nézetei sokak szerint túlzottan radikálisak, főleg a tulajdonosi szoftverekkel szembeni elutasítása.
  • Az FSF nem támogatja a nyílt forráskód („open source”) mozgalmat, mert szerintük az túl technokrata, és figyelmen kívül hagyja az etikai aspektusokat.
  • Kritika érte az FSF belső működését is, például a transzparencia hiányát és egyes vezetői döntések miatt (pl. Stallman visszatérése).


Jelentősége

Az FSF nélkül ma nem létezne:

  • GNU/Linux disztribúciók (pl. Debian, Trisquel)
  • Szabad fejlesztőeszközök, mint GCC vagy Emacs
  • Jogilag védett szabad licencmodell (pl. copyleft)
  • Szabad szoftverek közössége, filozófiája és globális mozgalma

Az FSF megalapozta azt az infrastruktúrát és filozófiát, amelyre a mai szabad és nyílt szoftveres ökoszisztéma épül. Hatása túlmutat a technológián: a szabadság és etikai szoftverhasználat elveit képviseli egy digitális világban.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Free_Software_Foundation&oldid=3504470”