Ugrás a tartalomhoz

Milton Friedman

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Friedman szócikkből átirányítva)


Főnév

Milton Friedman (tsz. Milton Friedmans)

  1. (informatika) Milton Friedman (1912. július 31. – 2006. november 16.) a 20. század egyik legbefolyásosabb közgazdásza, a neoklasszikus közgazdaságtan és a libertarianizmus egyik legismertebb képviselője. A monetarizmus atyjának is tekintik, mivel újraértelmezte a pénz szerepét a gazdaságban, elutasította a keynesi fiskális aktivizmust, és hangsúlyozta a szabad piac fontosságát.

Friedman hatása túlmutatott a tudományos világon: aktív közéleti szereplőként könyvein, televíziós sorozatain és tanácsadói munkáján keresztül is formálta a gazdaságpolitikát – például Margaret Thatcher és Ronald Reagan kormányainak idején.



Korai élete és tanulmányai

Friedman New York államban, Brooklynban született szegény, zsidó származású bevándorlók gyermekeként. Már fiatal korában kiváló tanuló volt, különösen matematikából és statisztikából.

  • 1932: diplomát szerzett a Rutgers Egyetemen matematikából és közgazdaságtanból.
  • 1933–35: mesterdiploma a University of Chicagón, ahol először találkozott a neves közgazdászokkal (pl. Frank Knight, Jacob Viner), és mély hatást gyakorolt rá a „Chicago-i iskola” gondolkodásmódja.
  • 1946: PhD-fokozat a Columbia Egyetemen, statisztikai elemzésekkel a jövedelem- és fogyasztási szokásokról.



Karrierje és tudományos munkássága

Friedman a University of Chicagón tanított több mint három évtizeden át. A „Chicago-i iskola” közgazdászainak vezéralakjaként szabadságpárti, piacorientált gazdaságpolitikát hirdetett, és intenzíven kritizálta a keynesi gazdaságtant.

1. A fogyasztási függvény elmélete

Friedman egyik legnagyobb tudományos újítása a „permanent income hypothesis” volt (állandó jövedelem hipotézis), melyet 1957-ben publikált. Eszerint a háztartások nem a pillanatnyi jövedelmükhöz, hanem a hosszú távra várt „állandó jövedelmükhöz” igazítják fogyasztásukat.

Ez a megközelítés jelentősen felülírta a keynesi fogyasztási elméleteket, és hozzájárult a mikroökonómia makrogazdasági alkalmazásához.

2. Monetarizmus és a pénzkínálat szerepe

A monetarizmus lényege: a pénzkínálat mennyisége a legfontosabb tényező a gazdasági ciklusokban és inflációban.

A híres mondása:

„Az infláció mindig és mindenütt pénzügyi jelenség.”

Friedman és Anna Schwartz közös munkája, a „A Monetary History of the United States, 1867–1960” (1963) kimutatta, hogy a Nagy Gazdasági Világválság (1929–1933) mélységét és időtartamát a Federal Reserve hibás monetáris politikája okozta, nem a piac „spontán bukása”.

Ez a felismerés radikálisan új fényben mutatta be a jegybanki politika szerepét, és nagy hatással volt a későbbi központi banki gyakorlatokra (pl. inflációs célkövetés).

3. Szabályalapú monetáris politika

Friedman élesen kritizálta a diszkrecionális, aktív gazdaságpolitikát, mert az szerinte késleltetve és gyakran hibás információkra alapozva működik.

Helyette a híres „k-arány szabályt” javasolta:

A központi bank állandó, kiszámítható ütemben növelje a pénzkínálatot (például évi 3–5%-kal), és ne próbáljon aktívan „menedzselni” a gazdaságot.

Ez a nézet hozzájárult a központi banki függetlenség eszméjének megerősödéséhez is.



Politikai nézetei és közéleti szereplése

Friedman nem csupán elméleti közgazdász volt, hanem aktív politikai gondolkodó is. Libertárius nézeteket vallott, és számos politikai kérdésben határozottan állást foglalt:

  • Adócsökkentés és kisebb állam – szerinte az állam feladatai legyenek minimálisak, a jóléti állam terjeszkedését károsnak tartotta.
  • Iskolai utalványprogram (school vouchers) – az oktatásban versenyt szorgalmazott, hogy a szülők választhassanak iskolát.
  • Sorkötelezettség eltörlése – aktívan kampányolt a kötelező katonai szolgálat ellen.
  • Drogdekriminalizáció – állami beavatkozás helyett szabályozott piacot támogatott.
  • Negatív jövedelemadó – a szegénység enyhítésére egyszerűbb megoldásként javasolta az állami segélyprogramok helyett.

1976-ban Nobel-emlékdíjat kapott:

„A fogyasztás, a monetáris történelem és a stabilizációs politika terén elért úttörő munkájáért, valamint a szabadpiaci elvek következetes érvényesítéséért.”


Ismeretterjesztő tevékenysége

Friedman nemcsak akadémiai körökben, hanem a nagyközönség előtt is aktívan népszerűsítette nézeteit. Legismertebb művei:

  • Capitalism and Freedom (1962) – A gazdasági szabadság alapműve, amelyben bemutatja, hogyan függ össze a gazdasági szabadság a politikai szabadsággal.
  • Free to Choose (1980, feleségével, Rose Friedman-nel) – könyv és televíziós sorozat, amely közérthetően mutatta be a piac előnyeit. A sorozat világsiker lett.
  • Több száz újságcikk, interjú, vita – gyakran szerepelt televíziókban, előadásokon.



Kritikák és viták

Bár hatása óriási, Friedman munkásságát gyakran kritizálták:

  • Keynesiánus közgazdászok szerint túlbecsülte a monetáris politika jelentőségét, és alábecsülte a fiskális politika szerepét válsághelyzetekben.
  • A globalizáció kritikái szerint nézetei hozzájárultak a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez és a jóléti rendszerek leépítéséhez.
  • 1980-as chilei tanácsadói szerepvállalása vitatott, mivel a diktatórikus Pinochet-rezsim idején támogatta a gazdasági reformokat. Bár Friedman hangsúlyozta, hogy nem politikát, hanem gazdaságpolitikát tanácsolt, sokan bírálják emiatt.



Személyes élet

Felesége, Rose Director Friedman, maga is közgazdász volt. Közösen írták a „Free to Choose” könyvet, és alapították meg a Milton and Rose D. Friedman Foundation for Educational Choice nevű szervezetet, amely az iskolai választási szabadságot népszerűsíti.

Egy fiuk született, David D. Friedman, aki maga is libertárius közgazdász és filozófus.



Halála és öröksége

Friedman 2006-ban hunyt el 94 éves korában. Munkássága máig meghatározó: a központi bankok monetáris politikájától kezdve az oktatáspolitikáig számos területen érvényesülnek gondolatai.

Öröksége kettős:

  • Tudományos: a monetáris elméletek megújítása, mikro-makro kapcsolat elemzése.
  • Ideológiai: a szabad piac, a szabadság és az egyéni felelősség védelme.



Zárszó

Milton Friedman korszakalkotó gondolkodó volt, aki újraírta a gazdaságtan szabályait, és közérthető formában hirdette a piacgazdaság erejét. Bár nézetei vitákat is kiváltottak, intellektuális bátorsága, tudományos precizitása és közéleti szerepvállalása példaértékű marad.

Ahogy ő mondta:

„A társadalomban a legnagyobb haladás akkor történt, amikor az embereket hagyták szabadon cselekedni.”

Milton Friedman – a piac, a szabadság és az ész egyik legnagyobb szószólója volt.