Ugrás a tartalomhoz

Gábor Bojár

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Gábor Bojár (tsz. Gábor Bojárs)

  1. (informatika) Bojár Gábor a rendszerváltás előtti Magyarország egyik legsikeresebb technológiai vállalkozója, a Graphisoft alapítója, szoftverfejlesztő mérnök, üzletember és gondolkodó, aki úttörő szerepet játszott abban, hogy a magyar informatika nemzetközi szintre emelkedjen. Nevét világszerte az ARCHICAD szoftver és az építészeti BIM-forradalom kapcsán ismerik, de munkássága túlmutat a technológián: aktív szereplője volt az oktatás, a vállalkozásfejlesztés és a társadalmi párbeszéd területeinek is.


Korai élete és tanulmányai

Bojár Gábor 1949-ben született Budapesten. Édesapja, Bojár Iván András diplomata volt, így Gábor gyerekkorának egy részét külföldön, például Londonban töltötte. Középiskolás éveit követően a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fizika szakán szerzett diplomát. Már egyetemistaként érdeklődött a számítástechnika és az elméleti fizika iránt – ez a két érdeklődési kör meghatározta későbbi pályafutását.

Diplomája után a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) kezdett dolgozni, ahol számítógépes modellezéssel és szimulációval foglalkozott. Ezekben az években került közelebbi kapcsolatba a szoftverfejlesztéssel – akkoriban még mainframe gépeken, papírkártyákon kellett programozni.


A Graphisoft születése

A 1980-as évek elején, a szocialista rendszer technológiai korlátai és gazdasági nehézségei közepette Bojár úgy döntött, hogy vállalkozásba kezd – ez akkoriban merész és kockázatos lépés volt. A Graphisoft nevű céget 1982-ben alapította néhány kollégájával együtt, kezdetben félhivatalosan, egy melléküzemág keretében.

Céljuk az volt, hogy személyi számítógépen futó mérnöki, majd építészeti tervezőszoftvert fejlesszenek. A cég első komolyabb projektje egy csőhálózati modellező szoftver volt a Paksi Atomerőmű számára. A valódi áttörés azonban az ARCHICAD fejlesztésével jött el.


ARCHICAD és Steve Jobs támogatása

Az ARCHICAD ötlete 1984-ben született meg, amikor Bojár és csapata egy Apple Lisa számítógépen elkezdte fejleszteni az első olyan CAD-rendszert, amely valós idejű háromdimenziós épületmodellezésre volt képes. Ez akkoriban még nem létezett más platformokon sem. A Graphisoft fejlesztése forradalmi volt: az első BIM-rendszer a világon.

Bojár 1984-ben Münchenben találkozott az Apple vezetőivel, és bemutatta a szoftvert. Az Apple társalapítója, Steve Jobs felfigyelt a magyar csapatra, és technikai, valamint marketingtámogatást nyújtott számukra, még a vasfüggönyön keresztül is. Jobs szerint „a Graphisoft a keleti blokk egyik legizgalmasabb technológiai vállalkozása”.


A Graphisoft világsikere

A Graphisoft a ’90-es évektől kezdve globális piacon versenyzett, és az ARCHICAD gyorsan terjedt világszerte. A cég különösen erős volt a német, a skandináv, a japán és az amerikai piacon, ahol a BIM alkalmazása egyre fontosabbá vált az építőiparban.

2007-ben a Graphisoftot megvásárolta a német Nemetschek SE, ám a cég budapesti központja megmaradt, és továbbra is vezető szerepet tölt be a Nemetschek-csoportban az építészeti tervezőszoftverek fejlesztésében.


Oktatás és a Graphisoft Park

Bojár Gábor nemcsak technológiai vállalkozó, hanem vízióval rendelkező oktatás- és tudáspárti gondolkodó is. 1997-ben megnyílt a Graphisoft Park, egy high-tech ipari és oktatási központ Budapest Óbudai részén. A parkban több technológiai vállalat – például Microsoft, SAP, Canon – is irodát nyitott, valamint helyet kapott az Aquincum Institute of Technology (AIT), egy általa alapított informatikai egyetem.

Az AIT célja, hogy a világ minden tájáról érkező diákok számára biztosítson magas színvonalú számítástechnikai és vállalkozói oktatást, kis csoportokban, neves oktatókkal. Az AIT példát mutat arra, hogyan lehet nemzetközi szintű, angol nyelvű informatikai oktatást létrehozni Magyarországon.


Közéleti és gondolkodói szerep

A rendszerváltás után Bojár Gábor több ízben is megszólalt közéleti kérdésekben, elsősorban oktatási, tudásalapú gazdaság, innovációs stratégia és vállalkozásfejlesztés témákban. Kritikusan viszonyult a magyar oktatás leépítéséhez és a központosításhoz, és többször kiemelte, hogy az ország versenyképességének kulcsa a szabad gondolkodás, a kreativitás és a minőségi oktatás.

Írásaiban és előadásaiban Bojár gyakran érvel amellett, hogy a vállalkozói siker nemcsak anyagi kérdés, hanem társadalmi felelősség is. Hitvallása szerint a valódi érték a tudás, a problémamegoldás és a nyitottság.


Elismerések

Bojár Gábort több alkalommal is kitüntették:

  • Széchenyi-díj (2000): A magyar tudományos élet egyik legnagyobb elismerése.
  • Neumann János-díj (1995): A magyar számítástechnika fejlesztésében játszott kiemelkedő szerepéért.
  • Ernst & Young Év Üzletembere díj (2006): az üzleti teljesítmény és innováció elismeréseként.
  • Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje


Személyes hitvallása

Bojár Gábor többször hangsúlyozta: nem az a célja, hogy ő legyen „a leggazdagabb magyar”, hanem hogy hasznos és maradandó értékeket hozzon létre. Szerinte a legfontosabb, amit egy vállalkozó tehet, hogy olyan szervezetet épít, amely nélküle is működik – ez volt a filozófiája a Graphisoft vezetésének átadásakor is.


Zárszó

Bojár Gábor története egy különleges magyar sikersztori: a fizikusból lett vállalkozó, aki a vasfüggöny mögül indulva meghódította a világ építészeti szoftverpiacát. Emellett fontos gondolkodó és mecénás, aki nemcsak szoftvereket, hanem intézményeket és szellemi örökséget is épített.

A magyar startup- és techszféra számára Bojár Gábor példakép és inspiráció: bizonyítéka annak, hogy világszínvonalú innováció Magyarországról is elindulhat – ha megvan hozzá a tudás, a bátorság és a hosszú távú vízió.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Gábor_Bojár&oldid=3505145”