Ugrás a tartalomhoz

George Akerlof

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

George Akerlof (tsz. George Akerlofs)

  1. (informatika) George Arthur Akerlof (született 1940-ben) amerikai közgazdász, aki 2001-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott A. Michael Spence-szel és Joseph E. Stiglitz-cel megosztva „az aszimmetrikus információs piacok elemzéséért”. Munkássága forradalmasította a mikroökonómiát azzal, hogy megmutatta, hogyan befolyásolja az információ egyenlőtlen eloszlása a piaci kudarcokat, és miként vezethet ez nem hatékony kimenetekhez. Legismertebb munkája „A citromok piaca” (The Market for Lemons).


Élete és Tanulmányai

George Akerlof 1940. június 17-én született New Havenben, Connecticut államban. Zsidó származású családja révén a tudomány és az intellektuális gondolkodás légkörében nőtt fel. Apja kémikus, anyja pedig közgazdász volt.

A Yale Egyetemen tanult (B.A., 1962), majd a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) szerzett doktori címet közgazdaságtanból 1966-ban. Doktori témavezetői Robert Solow és Paul Samuelson voltak, mindketten Nobel-díjas közgazdászok. Pályafutása nagy részét a University of California, Berkeley professzoraként töltötte, de vendégprofesszorként megfordult a London School of Economics-on és a Kiotói Egyetemen is. Jelenleg a Georgetown Egyetem professzora.


Az Aszimmetrikus Információ Elmélete és „A Citromok Piaca”

Akerlof legismertebb és legbefolyásosabb munkája az 1970-es „The Market for Lemons: Quality Uncertainty and the Market Mechanism” (A citromok piaca: Minőségi bizonytalanság és a piaci mechanizmus) című cikke. Ebben a tanulmányban forradalmasította a közgazdasági gondolkodást azzal, hogy bevezette az aszimmetrikus információ fogalmát és annak következményeit.

Mi az aszimmetrikus információ?

Az aszimmetrikus információ azt jelenti, hogy egy tranzakcióban részt vevő feleknek nem azonos mértékű az információjuk a releváns tényekről. Az egyik fél (jellemzően az eladó) többet tud a termék vagy szolgáltatás minőségéről, mint a másik fél (a vevő).

A „citromok piaca” példája:

Akerlof klasszikus példája a használt autók piaca. A piacon vannak jó minőségű (barackok) és rossz minőségű (citromok) autók. Az eladó tudja, hogy az autója barack vagy citrom, de a vevő nem tudja. A vevő csak az átlagos minőség alapján tudja felbecsülni az autó értékét.

A probléma és a piaci kudarc:

  1. A vevő nem tudja megkülönböztetni a jó és a rossz minőséget, ezért csak egy átlagos árat hajlandó fizetni.
  2. Ez az átlagos ár alacsonyabb lesz a jó minőségű autók valós értékénél, de magasabb a rossz minőségűekénél.
  3. Ennek következtében a jó minőségű autók eladói (a „barackok” tulajdonosai) kivonulnak a piacról, mert az átlagos ár nem fedezi a valós értéküket.
  4. A piacon így egyre több „citrom” (rossz minőségű autó) marad.
  5. A vevők látják, hogy a piacon csak rossz minőségű autók vannak, ezért még alacsonyabb árat hajlandók fizetni.
  6. Ez egy negatív spirált (negatív szelekciót) eredményez, ahol a piac végül összeomolhat, vagy csak a legrosszabb minőségű termékek maradnak rajta, annak ellenére, hogy létezne kereslet a jó minőségűekre.

Következmények és alkalmazások:

Akerlof elmélete megmutatta, hogy az aszimmetrikus információ piaci kudarchoz vezethet, ahol a piac nem képes hatékonyan működni, és a társadalmilag kívánatos tranzakciók nem jönnek létre. Az elméletet azóta számos területen alkalmazták:

  • Biztosítási piac: Az egészségbiztosításban az egyén jobban tudja saját egészségi állapotát, mint a biztosító (antiválogatás).
  • Munkaerőpiac: A munkavállaló jobban ismeri a saját képességeit, mint a munkáltató (erkölcsi kockázat).
  • Hitelszektor: A hitelfelvevő jobban ismeri a saját kockázati profilját, mint a hitelező.
  • Termékgaranciák: Az aszimmetrikus információ problémájának megoldására szolgáló mechanizmusok (pl. garanciák, márkanevek, referenciák, jelek és szűrés – ezeket Spence és Stiglitz vizsgálták).


Egyéb Hozzájárulásai és Főbb Művei

Akerlof kutatásai nem álltak meg az aszimmetrikus információnál. Számos más területen is jelentőset alkotott, gyakran feleségével, Janet Yellen-nel (a későbbi amerikai pénzügyminiszterrel) és Robert Shillerrel (szintén Nobel-díjas) közösen.

  • Magatartási közgazdaságtan: Akerlof a magatartási közgazdaságtan egyik korai úttörője volt, amely a pszichológiai tényezők hatását vizsgálja a gazdasági döntésekre.
  • A “Kuki-Vuki” gazdaságelmélet: (Animal Spirits: How Human Psychology Drives the Economy, and Why It Matters for Global Capitalism, 2009, Robert Shillerrel közösen) című könyvében a Keynes által említett „animal spirits” (emberi ösztönök, irracionális motivációk) szerepét vizsgálja a gazdaságban, ellentétben a racionális döntéshozatallal.
  • Makroökonómia: Jelentősen hozzájárult a munkanélküliség, az infláció és a gazdaságpolitika elemzéséhez, figyelembe véve a mikrogazdasági alapokat és a viselkedési tényezőket.

Fontosabb könyvei és publikációi:

  • An Economic Theorist’s Book of Tales (Egy közgazdasági teoretikus mesekönyve, 1984)
  • Efficiency Wage Models of the Labor Market (A munkaerőpiac hatékonysági bér modelljei, 1986, Janet Yellen-nel közösen)
  • Identity and the Economics of Organizations (Identitás és a szervezetek gazdaságtana, 2001, Rachel Krantonnal közösen) – Ez a munka az identitás szerepét vizsgálja a gazdasági viselkedésben.
  • Animal Spirits: How Human Psychology Drives the Economy, and Why It Matters for Global Capitalism (Kuki-Vuki: Hogyan hajtja az emberi pszichológia a gazdaságot, és miért számít ez a globális kapitalizmusban, 2009, Robert Shillerrel közösen)


Öröksége és Jelentősége

George Akerlof munkássága alapvetően megváltoztatta a közgazdasági gondolkodást azáltal, hogy bebizonyította az információ aszimmetriájának kulcsszerepét a piaci működésben. A „citromok piaca” elmélete beépült a közgazdasági alapoktatásba, és ma már alapvető eszköze a piaci kudarcok és az intézményi megoldások elemzésének.

  • A neoklasszikus közgazdaságtan kiterjesztése: Bellow munkája segített túllépni a tökéletes információn alapuló idealizált piaci modelleken, és közelebb hozta az elméletet a valós piaci viszonyokhoz.
  • A szerződéselmélet, a pénzügyi közgazdaságtan és a munkaerő-gazdaságtan alapja: Az aszimmetrikus információ elmélete kulcsfontosságúvá vált ezen területeken is.
  • Magatartási közgazdaságtan: Akerlof a magatartási közgazdaságtan úttörői közé tartozott, elősegítve a pszichológiai tényezők integrálását a gazdasági elemzésbe.

Akerlof munkássága révén ma sokkal jobban értjük, hogy miért nem működnek mindig tökéletesen a piacok, és milyen mechanizmusok segíthetnek ezen kudarcok orvoslásában.


További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=George_Akerlof&oldid=3511671”