Ugrás a tartalomhoz

George W. Bush

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

George W. Bush (tsz. George W. Bushes)

  1. (informatika) George Walker Bush (született: 1946. július 6., New Haven, Connecticut) az Egyesült Államok 43. elnöke (2001–2009), a Republikánus Párt tagja, és az egyetlen olyan elnök az amerikai történelemben, akinek édesapja (George H. W. Bush) szintén elnöki tisztséget töltött be. Elnöksége alatt az USA történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás történt, amely hosszú háborúkat, nemzetbiztonsági reformokat és mély politikai vitákat indított el.



Gyermekkora és tanulmányai

George W. Bush egy befolyásos politikai család sarja. Apja, George H. W. Bush, a CIA igazgatója, alelnök, majd az Egyesült Államok 41. elnöke volt. Gyermekkorát Texasban töltötte, de születésekor családja még Connecticutban élt.

Középiskolai tanulmányait a Massachusetts állambeli Phillips Academyben végezte, majd 1968-ban diplomát szerzett a Yale Egyetemen történelmet hallgatva. Később a Harvard Business Schoolon szerzett MBA diplomát – ő az egyetlen amerikai elnök, akinek MBA-je van.



Korai pályafutás

Bush fiatal korában olajipari vállalkozásokba kezdett Texasban. Emellett a Texas Rangers baseballcsapat egyik tulajdonosa lett, ami jelentős nyilvánosságot hozott neki az 1990-es évek elején.

Politikai pályáját 1978-ban kezdte, amikor Texasban képviselői helyért indult, de elvesztette a választást. Ezt követően visszatért az üzleti életbe, majd apja elnöksége (1989–1993) idején tapasztalatokat szerzett a kampányok és kormányzás világában.



Texas kormányzója (1995–2000)

1994-ben Bush elindult Texas kormányzói posztjáért, és legyőzte a hivatalban lévő demokrata Ann Richardsot. Kormányzóként pragmatikus, üzletbarát politikát folytatott, és igyekezett áthidalni a pártok közötti szakadékot. Oktatási reformokat vezetett be, támogatta a halálbüntetést, és hangsúlyt fektetett az adócsökkentésre és az állami felelősségvállalásra.



2000-es elnökválasztás

Bush 2000-ben indult az elnökségért „kompassziós konzervativizmus” szlogennel, amely az értékalapú, de együttérző kormányzás ígéretét hordozta. Alelnökjelöltje Dick Cheney lett, korábbi védelmi miniszter.

A választás rendkívül szorosra sikerült. A végső eredményt Florida állam szavazatai döntötték el, és többhetes jogi vita után a Legfelsőbb Bíróság Bush javára döntött. Így 2001. január 20-án hivatalba lépett, bár úgy lett elnök, hogy országosan kevesebb szavazatot szerzett, mint demokrata kihívója, Al Gore.



2001. szeptember 11. és a „terror elleni háború”

George W. Bush elnökségének legmeghatározóbb eseménye a 2001. szeptember 11-i terrortámadás volt, amely során az al-Káida terroristái négy repülőgépet térítettek el, és több mint 3000 ember vesztette életét.

A támadások után Bush gyorsan reagált:

  • Megindította az afganisztáni háborút (2001) a tálib rezsim és az al-Káida ellen.
  • Létrehozta a Department of Homeland Security nevű minisztériumot.
  • Aláírta a Patriot Act nevű törvényt, amely bővítette a titkosszolgálatok jogosultságait.
  • Doktrínát hirdetett: az USA „megelőző csapást” mérhet potenciális fenyegetésekre is.



Iraki háború (2003–2011)

2003-ban Bush bejelentette, hogy az USA megszállja Irakot, azzal az indokkal, hogy az ország tömegpusztító fegyvereket birtokol, és kapcsolatban áll a terrorizmussal. A háborút gyorsan megnyerték katonailag, de a megszállás elhúzódott, az ország instabillá vált, és kiderült, hogy a tömegpusztító fegyverekre vonatkozó hírszerzési információk megalapozatlanok voltak.

Az iraki háború sokáig rendkívül népszerűtlen volt, emberéletek ezreit követelte, és súlyos gazdasági terhet rótt az USA-ra.



Belföldi politika és gazdaság

Elnöksége alatt Bush:

  • Adócsökkentéseket vezetett be, különösen a magas jövedelműek számára (2001, 2003).
  • Oktatási reformot indított („No Child Left Behind”), amely szabványos teszteket és elszámoltathatóságot követelt meg az iskoláktól.
  • Támogatta a vallásos szervezetek bevonását a szociális szolgáltatásokba.
  • 2005-ben a Katrina hurrikán súlyos csapást mért New Orleansra; a szövetségi kormány lassú reagálása miatt súlyos kritikák érték az elnököt.
  • A 2007–2008-as globális pénzügyi válság alatt elfogadtatta a bankmentő csomagot (TARP), hogy megelőzze a gazdasági összeomlást.



Újraválasztás (2004)

2004-ben újraindult az elnökségért, és John Kerry demokrata szenátorral szemben szoros, de egyértelmű győzelmet aratott. A választási kampány középpontjában a terrorizmus elleni küzdelem és a „vezetés ereje” állt.



Lemondás után

Bush 2009-ben távozott a hivatalból, népszerűsége történelmi mélypontra süllyedt, főként az iraki háború és a gazdasági válság miatt.

Távozása után visszavonult texasi birtokára, ahol memoárt írt („Decision Points”), festeni kezdett, és jótékonysági munkákban vett részt, különösen a veteránokat segítő kezdeményezésekben.

Az utóbbi években egyre gyakrabban szólalt meg a politikai élet kérdéseiben, és több alkalommal is bírálta az amerikai demokrácia állapotát. Ugyanakkor lojálisan tartja magát a volt elnökök hagyományos visszafogottságához.



Magánélet

Felesége Laura Bush, volt tanár és könyvtáros, aki First Ladyként főként az oktatás és a gyermekirodalom ügyét támogatta. Ikergyermekeik, Barbara és Jenna, 1981-ben születtek. Jenna újságírói pályát futott be, Barbara pedig jótékonysági és egészségügyi projektekben aktív.



Öröksége és megítélése

George W. Bush megítélése erősen megosztott:

  • Hívei szerint vezetői határozottságot és hazafias kiállást mutatott a nemzeti válságok idején, különösen 9/11 után.
  • Kritikusai szerint elhamarkodott háborúkba sodorta az országot, aláásta a polgári szabadságjogokat, és hozzájárult a 2008-as gazdasági válsághoz.

Az elmúlt években némileg javult a megítélése, különösen az őszinte stílusa, veteránokat segítő munkája és a politikai gyűlölet elutasítása miatt.