Geplänkel

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ɡɛplɛnkɛl/

Főnév

Geplänkel sn (erős, birtokos Geplänkels, többes Geplänkel)

  1. csetepaté

Ragozás

További információk