Ugrás a tartalomhoz

Gerald Ford

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Gerald Ford (tsz. Gerald Fords)

  1. (informatika) Gerald Rudolph Ford Jr. (született: 1913. július 14., Omaha, Nebraska – meghalt: 2006. december 26., Rancho Mirage, Kalifornia) az Egyesült Államok 38. elnöke (1974–1977) volt. Ő az egyetlen amerikai elnök, aki soha nem nyert országos választást: sem alelnökként, sem elnökként nem választották meg. Elnöki tisztségbe való kinevezése a politikai válságok sorozatából ered, amelyek a Watergate-botrányból és Richard Nixon lemondásából következtek. Ford öröksége a nemzeti gyógyulás, a becsületesség és az intézmények stabilitásának helyreállítása köré épül.


Gyermekkor és tanulmányok

Gerald Ford Leslie Lynch King Jr. néven született, de szülei hamar elváltak. Anyja újraházasodott, és nevelőapja után Fordnak nevezték el. Bár soha nem adoptálták hivatalosan, élete végéig Gerald R. Ford néven ismerték.

Ford Michigan államban nőtt fel, jó tanuló és kiváló sportoló volt. A University of Michigan hallgatójaként az egyetem amerikaifutball-csapatának kiváló játékosa volt, két bajnoki címet is nyert. Később jogot tanult a Yale Egyetemen, majd ügyvédként dolgozott.


Második világháborús szolgálat

A háború alatt a haditengerészetnél szolgált a Csendes-óceánon. Tengerésztisztként több hadihajón is szolgált, túlélve egy tájfun általi majdnem-katasztrófát. Tapasztalatai elmélyítették hazafias érzületét, és megerősítették vezetői képességeit.


Kongresszusi karrier (1949–1973)

A háború után a republikánus párt színeiben képviselőjelöltként indult Michiganből. 1948-ban megválasztották a Képviselőházba, és azután 25 évig folyamatosan képviselte választókerületét.

Ford közismert volt:

  • tisztességéről és józan politikai stílusáról;
  • aktív részvételéről katonai és költségvetési ügyekben;
  • kompromisszumkész, de konzervatív nézeteiről.

1965-től 1973-ig a képviselőházi republikánus kisebbség vezetője volt. Noha mindig párthű maradt, lojális volt az intézményekhez, és képes volt együttműködni a demokratákkal.


Alelnökség (1973–1974)

1973-ban Spiro Agnew, Nixon alelnöke adóelkerülés és korrupció miatt lemondott. A Watergate-botrány már zajlott, és az elnök új alelnököt keresett. A 25. alkotmánykiegészítés alapján Fordot jelölte, akit mindkét ház elsöprő többséggel megerősített.

Ford alelnökként alig töltött be egy évet, amikor Richard Nixon 1974 augusztusában lemondott, miután a Watergate-ügy teljes politikai összeomlással fenyegette.


Elnökség (1974–1977)

1974. augusztus 9-én Gerald Ford lett az Egyesült Államok 38. elnöke, az első olyan ember, aki alelnökké és elnökké is kinevezéssel került, választás nélkül. Beiktatásakor híres szavait mondta:

„Az alkotmány működik. […] Én nem választottam ezt a hivatalos pozíciót, de elfogadom. Nem a választók akaratából, hanem Isten kegyelméből vagyok itt.”

Fő célja a nemzeti gyógyulás, az intézményekbe vetett bizalom visszaállítása, valamint a gazdaság és a külpolitika stabilizálása volt.

1. Nixon kegyelme

Az egyik legvitatottabb döntése volt, amikor teljes kegyelmet adott Richard Nixonnak a lemondása utáni hónapban. Ezt azzal indokolta, hogy az ország érdekét szolgálja a továbblépés.

A döntést heves kritikák érték, népszerűsége zuhanásnak indult, és sok elemző szerint ez jelentősen hozzájárult a 1976-os választási vereségéhez.

2. Gazdasági válság kezelése

Az 1970-es évek közepén az Egyesült Államok inflációval, munkanélküliséggel és energiaválsággal küzdött. Ford politikája az ún. „Whip Inflation Now” (WIN) kampányban öltött testet, amely takarékosságot és mértékletességet hirdetett, de kevés eredményt hozott.

Ford elutasította a nagyobb kormányzati beavatkozást, inkább a piac önszabályozó erejében hitt – ez azonban sok választónak kevésnek tűnt.

3. Külpolitika

Ford folytatta a Nixon által elkezdett enyhülési (détente) politikát a Szovjetunióval:

  • Helsinki Egyezmény (1975): az emberi jogokat is érintő nemzetközi dokumentum aláírása, amelyet sokan diplomáciai sikernek tekintenek.
  • Továbbra is támogatást nyújtott Dél-Vietnámnak, de 1975-ben a Saigon bukása és az amerikai kivonulás a vietnámi háború végét jelentette – az USA súlyos presztízsveszteséget szenvedett.
  • Ford keményebb hangot ütött meg a keleti blokk emberi jogi visszaéléseivel szemben, de a hidegháború enyhülése alatt diplomáciai megfontoltságra törekedett.


1976-os választás és vereség

Ford indult az elnökségért 1976-ban. A republikánus előválasztáson Ronald Reagan komoly kihívója volt, de Ford győzött. A választáson azonban Jimmy Carter, egy ismeretlen, de hitelesnek tartott demokrata győzte le, szoros küzdelemben.


Elnöksége után

Ford visszavonult a közélettől, de aktív maradt:

  • Elnöki könyvtárat és múzeumot alapított (Gerald R. Ford Presidential Library and Museum, Michigan).
  • Részt vett politikai beszélgetésekben, tanácsokkal látta el utódait.
  • Ford nyitottan nyilatkozott saját elnöksége nehézségeiről, hibáiról – sokan elismerték őszinteségéért és józan mérsékletességéért.


Személyiség és értékrend

Ford becsületes, kiegyensúlyozott, tiszteletteljes emberként volt ismert. Sportos életet élt, rendszeresen síelt, úszott. Híres volt kétballábas mozdulatairól – gyakran gúnyolták ügyetlensége miatt, de ezt öniróniával kezelte.

Baptista hitű, családcentrikus politikus volt, felesége Betty Ford saját jogán is jelentős közéleti szereplő lett – megalapította a híres Betty Ford Center-t szenvedélybetegek kezelésére.


Halála és öröksége

Gerald Ford 93 évesen hunyt el 2006-ban, ezzel az addigi legidősebb amerikai exelnök lett. Halálakor nemzeti gyászidőszakot rendeltek el, és dísztemetésben részesítették.

Politikai öröksége mára stabilabb értékelést kapott:

  • Hívei szerint ő mentette meg az elnöki intézmény becsületét Nixon bukása után.
  • Bírálói szerint túlságosan óvatos volt, és nem tudta megragadni a lehetőségeket.
  • Egyre többen úgy látják: Gerald Ford a demokrácia csendes védelmezője volt, aki éppen azzal vívta ki az elismerést, hogy nem a hatalom embere, hanem az államférfiúi szolgálat példaképe volt.


Ford élete és pályája azt példázza, hogy a tisztesség, a nyugalom és az elvhűség is vezethet elnöki szintre – még akkor is, ha valaki nem keresi a hatalmat, de vállalja a felelősséget a válság közepén.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Gerald_Ford&oldid=3504990”