Ugrás a tartalomhoz

J. Paul Getty

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Getty szócikkből átirányítva)

Angol


Főnév

J. Paul Getty (tsz. J. Paul Getties)

  1. (informatika) Jean Paul Getty (1892. december 15. – 1976. június 6.) amerikai olajmágnás, milliárdos és műgyűjtő volt, akit gyakran a 20. század egyik legvagyonosabb, ugyanakkor legellentmondásosabb üzletembereként emlegetnek. Az Getty Oil Company megalapítójaként hatalmas vagyonra tett szert, miközben hírhedten takarékos életmódjáról, bonyolult családi viszonyairól és világhírű műgyűjteményéről vált ismertté.


Gyermekkora és tanulmányai

J. Paul Getty Minneapolisban, Minnesota államban született George Franklin Getty és Sarah Catherine McPherson Risher gyermekeként. Apja sikeres ügyvéd volt, aki később olajkutatásba kezdett Oklahomában. A család már ekkor jól élt, de Paul különösen jó oktatásban részesült: tanult a University of Southern California, majd a University of California, Berkeley intézményében, és végül Oxfordban, a Magdalen College-ben szerzett diplomát politikatudományból és közgazdaságtanból.


Olajipari karrierje

Getty 1914-ben tért vissza az Egyesült Államokba, ahol hamarosan bekapcsolódott apja olajüzletébe. Már korán megmutatta kiváló üzleti érzékét: 22 évesen már milliókat keresett sikeres olajfúrásokkal Oklahoma államban. Az 1920-as évek végére saját vállalkozásokat indított, és egyre nagyobb befolyást szerzett az iparágban.

1930-ban, apja halálát követően örökölte a családi vállalkozás ellenőrzését, és megalapította a Getty Oil Company-t. A cég expanziója során nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a Közel-Keleten is aktív lett, különösen Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és a Perzsa-öböl térségében.


Az „évszázad üzlete”

Getty hírnevét és vagyonát döntően az 1949-es „évszázad üzlete” alapozta meg: a Saudi Arabian Neutral Zone egyik koncessziójának megszerzése révén a Getty Oil hatalmas olajkészletekhez jutott. Bár a kezdeti beruházás (kb. 9,5 millió USD) kockázatos volt, a koncesszió 1953-tól kezdett megtérülni, napi több ezer hordó olaj formájában.

Ez a lépés kulcsszerepet játszott abban, hogy Getty az 1960-as évekre a világ leggazdagabb embere lett, több mint 1 milliárd dolláros vagyonnal (mai értéken több tízmilliárd USD). 1957-ben a Fortune magazin a világ első milliárdosává nyilvánította.


Hírhedt takarékosság

Getty legendásan spórolós volt, ami éles kontrasztban állt gazdagságával. Egyik leghíresebb anekdota szerint saját villájában érmés nyilvános telefonkészüléket szereltetett fel, hogy vendégei ne az ő számlájára telefonáljanak.

Ennek ellenére Getty okosan költekezett ott, ahol hasznot látott belőle: üzleti beruházások, műkincsek és ingatlanok terén nem sajnálta a pénzt. Emellett rendszeresen hangoztatta, hogy a vagyongyűjtés célja nem a fényűzés, hanem a kontroll és stabilitás.


A Paul Getty-villa és műgyűjtemény

Getty nemcsak üzletemberként, hanem műgyűjtőként is világhírű volt. Antik szobrokat, reneszánsz festményeket, ékszereket, könyveket és ritka tárgyakat halmozott fel. Ennek csúcspontja a Getty Villa lett, amelyet Malibu mellett építtetett az 1970-es években, az ókori római Villa dei Papiri mintájára.

Bár gyakran nem tartózkodott személyesen az Egyesült Államokban, a gyűjtemény jelentős részét itt helyezte el. Halála után hagyatéka alapozta meg a J. Paul Getty Trust-ot, amely ma a világ egyik legnagyobb művészeti alapítványa. A Trust működteti a Getty Museumban őrzött gyűjteményeket Los Angelesben, világszínvonalú kutatási központokkal kiegészítve.


Család és tragédiák

Getty ötször házasodott, és öt fia született. Kapcsolata családtagjaival gyakran feszült volt, főleg pénzügyi kérdésekben. Az egyik legismertebb eset unokája, John Paul Getty III. elrablása volt 1973-ban Olaszországban. A maffia 17 millió dolláros váltságdíjat követelt, ám Getty kezdetben nem volt hajlandó fizetni, mondván: „Ha most fizetek, elrabolják a többi unokámat is.” Végül – miután az elrablók levágták unokája fülét – Getty hozzájárult a váltságdíj egy részéhez (kb. 2,9 millió dollárhoz), de az összeget kölcsönként könyvelte el a családnak, kamatostul.

Ez az eset súlyosan rombolta hírnevét, és hozzájárult „kegyetlen milliárdos” imázsához.


Személyiség és életvitel

Getty élete során visszavonultan élt, főként Sutton Place nevű birtokán Angliában. Szerette a magányt, könyveket, klasszikus zenét és a történelmet. Üzleti levelezéseiben részletekbe menően irányította cégeit, még időskorában is.

Gyakran írt is: könyvei közül a legismertebb a How to Be Rich (1965), amely nem pénzügyi tanácsadó könyv volt, hanem filozófiai elmélkedés a vagyonról, fegyelemről és üzleti stratégiáról.


Halála és öröksége

Getty 1976-ban, 83 évesen hunyt el szívrohamban. Végrendeletében hatalmas vagyont hagyott a Getty Trust-ra, amely azóta is világszintű hatással bír a művészettörténeti kutatás, restaurálás és közgyűjtemények terén.

A Getty Museum ma két jelentős helyszínen működik Kaliforniában: a Getty Villa (ókor) és a Getty Center (klasszikus és modern művészet). A J. Paul Getty Trust vagyona évtizedeken át a leggazdagabb művészeti alapítvány volt a világon.


Összegzés

J. Paul Getty története az amerikai álom egyik sajátos változata: a fiatal, művelt férfi családi vállalkozásból indulva globális olajipari óriást épített, miközben személyes élete bonyolult és gyakran ellentmondásos maradt. A világ egyik leggazdagabb embere volt, aki spórolt a telefonköltségen, de milliárdokat hagyott a kultúra támogatására.

Öröksége nem csupán pénzügyi, hanem kulturális is: a Getty Trust tevékenységei révén ma is befolyásolja a művészeti világot, míg személyisége, üzleti szigora és híres takarékossága legendává vált. Élete egyszerre volt inspiráló és elgondolkodtató – a vagyonnal való felelősség és a személyes elszigeteltség örök tanmeséje.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=J._Paul_Getty&oldid=3505601”