Ugrás a tartalomhoz

Grameen Bank

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

Grameen Bank (tsz. Grameen Banks)

  1. (informatika) A Grameen Bank egy bangladesi mikrohitel-intézmény, amelyet 1983-ban alapítottak hivatalosan, de eredete egészen 1976-ig nyúlik vissza, amikor Muhammad Yunus közgazdász, a bank alapítója és szellemi atyja, elindította első mikrohitel-programját egy dél-bangladesi faluban. A Grameen Bank modellje forradalmasította a szegények pénzügyi ellátását, és a világ számos országában szolgált példaként a mikrofinanszírozási intézmények számára. Yunus és a Grameen Bank 2006-ban Nobel-békedíjat kaptak, az elszegényedés elleni küzdelemhez való hozzájárulásukért.



Történeti háttér

1976-ban Muhammad Yunus, a Chittagongi Egyetem közgazdaságtan professzora megdöbbenve tapasztalta, hogy a bangladesi falusi kézművesek és vállalkozók csupán néhány dolláros kölcsönökhöz sem jutnak hozzá, mivel a hagyományos bankok nem tartják őket hitelképesnek. Megfigyelte, hogy ezek az emberek gyakran uzsorásoktól vesznek fel pénzt, elviselhetetlen feltételekkel. Yunus egy kis csoportnak saját pénzéből adott kölcsönt, és megdöbbenve tapasztalta, hogy a törlesztések pontosan történnek. Ez indította el a mikrohitel eszméjét.

A sikeres kísérlet után a projektet kiterjesztette, majd a Bangladesi Központi Bank támogatásával 1983-ban hivatalosan is létrejött a Grameen Bank (a “grameen” szó jelentése: “falusi”).



A mikrohitel modell lényege

A Grameen Bank filozófiája az, hogy a szegények is hitelképesek, és ha lehetőséget kapnak, képesek vállalkozni, dolgozni, és visszafizetni a kölcsönt. A bank néhány alapvető elven működik:

  • Kis összegű, fedezet nélküli hitelek: A hitel összege viszonylag alacsony, a cél az, hogy segítséget nyújtson mikrovállalkozások elindításához (pl. szövés, állattartás, zöldségtermesztés).
  • Nincs szükség fedezetre vagy aláírt szerződésre: A hitelnyújtás alapja a bizalom és a közösségi felelősségvállalás.
  • Csoportalapú hitelezés: A hitelfelvevők általában ötfős csoportokba szerveződnek. A csoport tagjai kollektív felelősséget vállalnak a hitel visszafizetéséért. Ha valaki nem törleszt, az egész csoport nem juthat újabb hitelhez.
  • Heti törlesztés: A visszafizetés kis, rendszeres részletekben történik, ami kevésbé terheli meg a hitelfelvevőt.
  • Nők támogatása: A Grameen Bank hitelfelvevőinek több mint 95%-a nő, mivel Yunus és munkatársai megfigyelték, hogy a nők megbízhatóbban törlesztenek, és a pénzt a család javára fordítják (élelmiszer, gyermeknevelés, egészségügy).



Hatás és eredmények

A Grameen Bank óriási társadalmi hatást gyakorolt Bangladesben és világszerte:

  • Több mint 9 millió hitelfelvevő (2020-as adatok szerint), közülük szinte mind nők.
  • Több mint 97%-os visszafizetési arány, ami kiemelkedő a pénzügyi világban.
  • A bank tevékenysége révén sok nő lett önálló vállalkozó, ami növelte a társadalmi státuszukat is.
  • A Grameen Bank inspirációt jelentett más országoknak: hasonló mikrohitel-programokat indítottak Latin-Amerikában, Afrikában, Délkelet-Ázsiában, sőt, fejlett országokban is.
  • A Grameen-modell alapján különféle leányvállalatok is létrejöttek, mint például a Grameen Shakti (megújuló energia), Grameen Telecom (mobiltelefon-szolgáltatás vidéken), és más társadalmi vállalkozások.



Kritikák és kihívások

Bár a Grameen Bank modellt sokan dicsérik, nem mentes a kritikáktól:

  • Adósságspirál veszélye: Egyes kutatások szerint a mikrohitel nem mindig vezet kiutat a szegénységből, sőt, néha újabb adósságproblémákat szül, ha az ügyfél újabb kölcsönöket vesz fel a régiek törlesztésére.
  • Túlzott idealizálás: A Grameen-modellt sokan “csodafegyverként” mutatták be, de gazdasági és társadalmi problémákra nem ad teljes körű megoldást.
  • Politikai beavatkozás: A bangladesi kormány többször próbálta befolyásolni a bank működését, és 2011-ben Muhammad Yunust eltávolították a bank éléről, állítólag életkorra hivatkozva, de valójában politikai konfliktusok is szerepet játszhattak.



Muhammad Yunus szerepe

Muhammad Yunus közgazdászként eredetileg az amerikai Vanderbilt Egyetemen doktorált, majd hazatérve elméleti tanítás helyett gyakorlati megoldásokat keresett a szegénységre. A mikrohitel megalkotásáért és népszerűsítéséért világszerte elismerték, több tucat díszdoktori címet és díjat kapott. 2006-ban a Nobel-békedíjat a Grameen Bankkal közösen kapta, indoklás szerint „a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítéséért”.

Yunus számos könyvet írt, többek közt:

  • Bank for the Poor
  • Creating a World Without Poverty
  • Building Social Business



Társadalmi vállalkozás és a „Grameen-filoszófia”

A Grameen Bank nemcsak egy bank, hanem egy társadalmi mozgalom, amely alternatívát kínál a hagyományos kapitalizmus mellé. Yunus szerint a „szociális vállalkozás” – olyan vállalkozás, amely nyereséges ugyan, de elsődleges célja nem a profit, hanem a társadalmi haszon – kulcsszerepet játszhat a jövő gazdaságában. A Grameen-csoport több ilyen vállalkozást is létrehozott, köztük a Danone-nal közös Grameen Danone Food-ot, amely tápanyagokban gazdag, megfizethető joghurtot készít bangladesi gyerekeknek.



Nemzetközi elterjedés

A Grameen Bank sikere után számos országban indultak hasonló programok:

  • India: több millió mikrohiteles működik „self-help group” rendszerben.
  • Latin-Amerika: olyan szervezetek jöttek létre, mint a BancoSol (Bolívia) vagy a Compartamos Banco (Mexikó).
  • Afrika: különféle NGO-k és mikrohitel-intézetek próbálkoznak Grameen-szerű modellekkel.
  • USA: New Yorkban, Kaliforniában is működik Grameen America néven mikrohitel-program.



Összegzés

A Grameen Bank nem csupán egy pénzintézet, hanem egy társadalmi innováció, amely újraértelmezte a bankolás szerepét a világ legszegényebbjei számára. A mikrohitelezés révén milliók számára nyitott lehetőséget a méltóságteljes életre és önálló vállalkozásra. Bár a modell nem tökéletes, és korlátai is vannak, jelentős hatást gyakorolt a fejlesztési politikákra, a gazdaságtanra, sőt, a Nobel-békedíj történetére is.

A Grameen Bank példája azt mutatja, hogy a szegénység nem a tehetség hiányából fakad, hanem a lehetőségek hiányából – és hogy a pénzügyi rendszer is lehet humánus, ha az embert helyezi a középpontba.