Ugrás a tartalomhoz

Habsburg monarchy

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Habsburg monarchy (tsz. Habsburg monarchies)

  1. (informatika) A Habsburg Monarchia több évszázadon keresztül az európai történelem egyik legmeghatározóbb államalakulata volt. A Habsburg-ház eredetileg német területekről származott, de a középkor végétől Közép-Európa nagy részét uralma alá vonta, és dinamikusan alakította Európa politikáját, vallási és nemzetiségi viszonyait. A monarchia hosszú fennállása alatt szent birodalmi tartomány, többnemzetiségű királyság és birodalom is volt, míg végül az első világháború után, 1918-ban összeomlott.


I. A Habsburg-dinasztia felemelkedése

1. Eredet és korai hatalom

A Habsburg-ház a 10. században bukkant fel a mai Svájc területén, és nevét a Habsburg várról kapta. A dinasztia a 13. században nyerte el a német-római császári koronát I. Rudolf (1273–1291) révén. Bár a trónt utódai nem örökölték azonnal, a Habsburgok mégis fontos szerepet játszottak a Német-római Birodalomban.

2. A „másként házasodó” Habsburgok

A dinasztia hatalma a 14–15. századtól kezdve jelentősen megnőtt, köszönhetően ügyes dinasztikus házasságoknak:

  • 1477-ben I. Miksa (Maximilian) feleségül vette Burgundi Máriát, amivel a Habsburgok megszerezték a Burgundi örökséget (Németalföld, Flandria).
  • 1496-ban Miksa fia, Fülöp összeházasodott Kasztíliai Johannával, ezzel a család megszerezte Spanyolországot, Amerikai gyarmatokkal együtt.

Így született meg a mondás:

„Bella gerant alii, tu felix Austria nube.” (Mások háborúznak, te, boldog Ausztria, házasodj.)

II. Károly és a világbirodalom

1. V. Károly és az európai hegemónia

V. Károly (1500–1558) egy személyben volt német-római császár, spanyol király (I. Károly néven), valamint Dél-Amerika nagy részének uralkodója. Birodalma „az első, amelyben soha nem nyugodott le a nap”.

Ám a túlzott kiterjedés és a vallásháborúk (pl. reformáció, protestáns fejedelmekkel való küzdelem) miatt Károly lemondott:

  • A spanyol korona fiáé, II. Fülöpé lett.
  • A császári cím és osztrák tartományok öccséhez, I. Ferdinándhoz kerültek.

Ezután két Habsburg-ág jött létre:

  • Spanyol Habsburgok (kihaltak 1700-ban)
  • Osztrák Habsburgok, akik tovább uralták Közép-Európát.


III. Az osztrák Habsburg Monarchia kiépülése

1. Osztrák örökös tartományok

Az osztrák Habsburgok birtokába került:

  • Alsó- és Felső-Ausztria
  • Stájerország, Karintia, Tirol
  • Csehország (1526-tól)
  • Magyarország (részben 1526-tól, teljesen 1699-től)

Ezáltal létrejött az úgynevezett „Habsburg Monarchia”, amely nem egységes állam volt, hanem különböző jogállású, saját törvényeik szerint működő országok laza szövetsége, amelyet az uralkodó személye kapcsolt össze.

2. A törökellenes harcok

A Habsburgok évszázadokon át harcoltak az Oszmán Birodalom ellen, különösen Magyarország területén. Fontos állomások:

  • Bécs ostroma (1683) – visszaverték a törököket.
  • 1699: Karlócai béke – Magyarország nagy része a Habsburgoké lett.

A török elleni győzelmek megerősítették a Habsburgok Közép-Európa fölötti vezető szerepét.


IV. A felvilágosult abszolutizmus és reformkísérletek

1. Mária Terézia (1740–1780)

Miután III. Károly meghalt fiúörökös nélkül, leánya, Mária Terézia örökölte a trónt, amit sok európai uralkodó megtámadott (osztrák örökösödési háború, 1740–1748).

Mária Terézia megreformálta a közigazgatást, adózást, hadsereget, de tiszteletben tartotta a rendi különállásokat. Uralma alatt a monarchia egységesebbé vált.

2. II. József (1780–1790)

Az ún. „kalapos király” (nem koronáztatta meg magát magyar királynak), radikális felvilágosult reformokat vezetett be:

  • Jobbágyvédelmi rendelet
  • Türelmi rendelet (vallásszabadság)
  • Hivatalos nyelv: német

Reformjait azonban ellenállás fogadta, halála után sok rendeletét visszavonták.


V. A 19. század – forradalmak és dualizmus

1. Napóleoni háborúk és a birodalom átalakulása

1804-ben I. Ferenc felvette az „osztrák császár” címet, válaszul Napóleon császárságára. 1806-ban a Német-római Birodalom megszűnt, és megszületett a Habsburg Birodalom, immár nemzetállami kereteken kívül.

2. 1848–49-es forradalmak

Az európai forradalmi hullám a Habsburg Monarchiát is elérte:

  • Bécsben, Prágában, Itáliában, Magyarországon felkelések törtek ki.
  • A magyar szabadságharcot csak orosz segítséggel tudták leverni.
  • A forradalmak leverése után abszolutizmus és centralizáció következett (Bach-korszak).

3. Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia (1867)

1866-ban a poroszok legyőzték Ausztriát (königgrätzi csata), így Ausztria kiszorult a német ügyekből.

1867-ben kompromisszum született Magyarországgal, létrejött a kétközpontú Osztrák–Magyar Monarchia:

  • Két fő egység: Ciszlajtánia (osztrák rész) és Transzlajtánia (magyar rész)
  • Külügy, hadügy, pénzügy közös volt
  • Két parlament, két kormány

Ez a forma belpolitikailag stabilitást hozott, de a nemzetiségi kérdések továbbra is megoldatlanok maradtak.


VI. A Habsburg Monarchia bukása

1. Nemzetiségi feszültségek

A Monarchia soknemzetiségű állam volt: németek, magyarok, csehek, lengyelek, horvátok, románok, szerbek, szlovákok, ruszinok stb.

Bár a magyar és osztrák elitek irányították a politikát, a többi nép egyre erősebben követelte autonómiáját, nyelvi és politikai jogait.

2. Első világháború és összeomlás

A Monarchia 1914-ben Szerbiának üzent hadat a szarajevói merénylet után (Ferenc Ferdinánd meggyilkolása), ezzel kitört az első világháború.

A háború kimerítette a birodalmat, és a nemzeti mozgalmak megerősödtek.

1918 őszén az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett:

  • Ausztria és Magyarország különálló köztársaság lett
  • Létrejöttek új államok: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország megerősödött, Románia terjeszkedett


VII. Örökség és történelmi jelentőség

1. Kulturális és városi örökség

A Monarchia virágzó kulturális életet hagyott hátra:

  • Bécs, Budapest, Prága: közép-európai kultúra fellegvárai lettek
  • Zene, irodalom, művészet, tudomány fejlődött (pl. Haydn, Mozart, Freud)

2. Hosszú békeidőszak

A 1815–1914 közötti időszak a Monarchiában – minden feszültség ellenére – viszonylagos békét és fejlődést hozott, ami gazdasági és társadalmi modernizációt tett lehetővé.

3. Nemzetiségi konfliktusok

A Monarchia képtelen volt a soknemzetiségű állam demokratikus reformjára, ami hozzájárult a széthullásához.


Összegzés

A Habsburg Monarchia Európa egyik leghosszabb ideig fennálló és legösszetettebb államalakulata volt. Több mint 600 évig formálta a kontinens történelmét, és meghatározó szerepet játszott Közép- és Kelet-Európa politikai, társadalmi és kulturális fejlődésében. Bár végül az első világháború és a nemzeti törekvések szétzúzták, öröksége – építészetben, nyelvben, jogban, művészetben – ma is része Európa arcának.


További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Habsburg_monarchy&oldid=3511792”