Heil

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /haɪ̯l/

Főnév

Heil sn (birtokos Heils vagy Heiles, nincs többesszám)

  1. boldogulás
  2. üdvösség