Ugrás a tartalomhoz

Hillary Clinton

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Hillary Clinton (tsz. Hillary Clintons)

  1. (informatika) Hillary Clinton az Egyesült Államok egyik legismertebb és legnagyobb hatású politikai szereplője az elmúlt évtizedekből. Első hölgyként, szenátorként, külügyminiszterként és kétszeres elnökjelöltként egyaránt jelentős szerepet játszott az amerikai közéletben. Liberális és centrista politikai irányvonalat képvisel, ugyanakkor karrierje során számos vitás ügy és politikai támadás célpontja is volt.

Korai évek és tanulmányok

Hillary Rodham 1947. október 26-án született Chicagóban, Illinois államban. Apja, Hugh Rodham textilüzletember volt, anyja, Dorothy Howell Rodham háztartásbeli. A középosztálybeli Rodham családban nevelkedő Hillary már fiatalon érdeklődést mutatott a közélet és a társadalmi igazságosság iránt.

Tanulmányait a Wellesley College-ban végezte, ahol politikatudományt tanult, majd a Yale Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Bill Clintonnal. A Yale után civil jogi ügyvédként dolgozott, különös figyelmet fordítva gyermekjogi kérdésekre.

Család és Arkansas

1975-ben házasságot kötött Bill Clintonnal, majd Arkansas államba költöztek, ahol Hillary jogi oktatóként és ügyvédként dolgozott. Bill Clinton Arkansas kormányzója lett, Hillary pedig az állam első hölgye volt. Ekkoriban is aktívan részt vett társadalmi kérdésekben, például az oktatás és egészségügy reformjában.

Gyermekük, Chelsea Clinton 1980-ban született.

Első hölgyként (1993–2001)

1993-ban Bill Clinton lett az Egyesült Államok elnöke, így Hillary Clinton az ország First Lady-je lett nyolc éven át. Ez idő alatt a hagyományos “elnöki feleség” szerepet aktív politikai részvétellel váltotta fel. Ő vezette az egészségügyi reform bizottságot, amely megpróbált általános egészségbiztosítást bevezetni – bár ez végül nem járt sikerrel.

Hillary emellett kiállt a nők és gyermekek jogaiért, belföldön és nemzetközi fórumokon is. 1995-ben híres beszédet mondott Pekingben, a Nők Világkonferenciáján: „A nők jogai emberi jogok, és az emberi jogok nők jogai is.” Ez a mondat politikai jelképévé vált.

Az elnökség utolsó éveiben Bill Clinton szexbotránya és az impeachment-eljárás árnyékot vetett a házaspárra. Hillary viszont végig kiállt férje mellett, miközben megőrizte politikai súlyát.

Szenátori karrier (2001–2009)

2000-ben Hillary Clinton New York állam szenátorává választották – ő lett az első First Lady, aki választott politikai tisztséget szerzett. Szenátori ciklusa alatt számos ügyben aktív volt: támogatta a 9/11 utáni újjáépítést, fellépett a veteránok érdekeiért, de támogatta az iraki háborút is – ami később sok kritikát eredményezett.

2006-ban újraválasztották szenátorként, és egyre komolyabb elnökjelöltként kezdték emlegetni.

2008-as elnökjelöltségi kampány

2007-ben Hillary Clinton bejelentette indulását a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. Sokáig őt tartották a favoritnak, de a kampány során Barack Obama váratlanul erős vetélytárs lett. A hosszú és feszült előválasztási küzdelmet végül Obama nyerte meg, Hillary pedig beállt mögé, és aktívan kampányolt mellette a végső választáson.

Külügyminiszteri poszt (2009–2013)

Obama 2009-ben külügyminiszterré nevezte ki Hillary Clintont, aki négy évig látta el a posztot. Ezalatt számos fontos nemzetközi kérdésben tárgyalt, többek között:

  • az arab tavasz eseményei,
  • az amerikai–orosz kapcsolatok „újraindítása”,
  • a líbiai katonai beavatkozás,
  • és a kínai-amerikai stratégiai párbeszéd.

A leghangosabb vitát az ún. bengázi incidens váltotta ki, amikor 2012-ben az amerikai konzulátust támadás érte Líbiában, és négy amerikai, köztük a nagykövet is meghalt. Clintont később meghallgatták a szenátusban az ügy kapcsán, és a republikánusok hosszú ideig támadták miatta.

2016-os elnökválasztás

2015-ben Hillary ismét bejelentette indulását az elnökválasztáson, ezúttal tapasztalt politikusként, szenátorként és volt külügyminiszterként. Előválasztási ellenfele, Bernie Sanders komoly baloldali kihívást jelentett, de Hillary végül megnyerte a Demokrata Párt jelölését.

A republikánus jelölt Donald Trump volt, és a kampány rendkívül éles és megosztó lett. Clinton a tapasztalat és stabilitás jelöltjeként lépett fel, Trump pedig az „elit ellen harcoló outsiderként” mutatkozott be.

Bár Hillary megnyerte a népszavazást (több mint 2,8 millió szavazattal többet kapott), az elektori rendszer miatt Donald Trump győzött. Ez történelmi pillanat volt: Clinton lett az első nő, aki egy nagy párt elnökjelöltjeként indult és közel került az elnökséghez, de végül alulmaradt.

A kampány idején egy másik ügy is folyamatos támadási felületet jelentett: Hillary Clinton külügyminiszteri ideje alatt privát email-szervert használt hivatalos levelezésre, amit sokan biztonsági kockázatnak tartottak. Az FBI vizsgálta az ügyet, de vádemelésre nem került sor.

Későbbi évek

2016 után Clinton visszavonult az aktív politikától, de könyveket írt és előadásokat tartott. 2017-ben megjelent könyve What Happened címmel próbálta feldolgozni a választási vereséget. Emellett továbbra is aktív maradt a nők jogaiért folytatott küzdelemben, az oktatásban és különféle jótékonysági ügyekben. Férjével közösen működtetik a Clinton Alapítványt, amely globális egészségügyi, oktatási és fejlesztési projekteket támogat.

Összegzés

Hillary Clinton történelmi jelentőségű alakja az amerikai politikának. Ő volt az első nő, aki komolyan esélyes volt az elnökségre, miközben hosszú politikai karriert épített: jogászként, first lady-ként, szenátorként és külügyminiszterként is meghatározó szereplő volt. Munkásságát számos díjjal, elismeréssel és kritikával is illették.

Támogatói szerint ő a politikai tapasztalat és elkötelezettség példája, míg ellenfelei szerint túl sok botrány és megosztó ügy fűződik a nevéhez. Mindenképpen a 20–21. századi amerikai történelem egyik legismertebb női politikusa, aki új utat nyitott a nők számára a legmagasabb politikai szinteken.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Hillary_Clinton&oldid=3513466”