Ugrás a tartalomhoz

Jean-François Champollion

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Jean-François Champollion (tsz. Jean-François Champollions)

  1. (informatika) Jean-François Champollion (1790–1832) francia nyelvész, orientalista és egyiptológus volt, akit a hieroglifák megfejtőjeként ismer a világ. Az ő munkája tette lehetővé az ókori Egyiptom írásos emlékeinek olvasását és tudományos tanulmányozását, s ezzel ő lett az egyiptológia tudományának megalapítója.


Korai élete és tanulmányai

Champollion 1790. december 23-án született a franciaországi Figeac városában. Már gyermekként rendkívüli nyelvérzéket mutatott. Bátyja, Jacques-Joseph Champollion, aki maga is tudós volt, felismerte öccse tehetségét, és pártfogóként segítette tanulmányait.

Jean-François már korán érdeklődött a keleti nyelvek iránt, és tizenéves korára elsajátította a latin, görög, héber, arab, szír, kopt, perzsa és más keleti nyelvek alapjait. A kopt nyelv különösen fontos szerepet kapott későbbi munkájában, hiszen ez volt az egyiptomi nyelv legkésőbbi formája, és kulcsfontosságú lett a hieroglifák megfejtésében.

1810-ben alig húszévesen professzori állást kapott a grenoble-i egyetemen.


Napóleon és az egyiptomi láz

Az 1798-as napóleoni egyiptomi expedíció nemcsak politikai és katonai, hanem tudományos célokat is szolgált: Napóleon mérnököket, művészeket, tudósokat vitt magával Egyiptomba, akik katalogizálták az ország régészeti és természeti kincseit. Az expedíció során került elő a híres Rosette-i kő is, amely később kulcsszerepet játszott a hieroglifák megfejtésében.

Ez az időszak hatalmas „egiptománia” hullámot indított el Európában. Minden, ami egyiptomi volt – templomok, múmiák, szobrok, írások – rendkívül izgalmasnak számított, de az ókori egyiptomi írás megfejtése még senkinek sem sikerült.


A Rosette-i kő és a titkos írás

A Rosette-i kő (1799-ben fedezték fel) egy fekete gránittábla, amely három nyelven tartalmazta ugyanazt a szöveget:

  1. Hieroglif írás
  2. Démotikus írás (a késői egyiptomi gyorsírásos forma)
  3. Görög nyelv

Ez lehetőséget adott arra, hogy a görög szöveg alapján megfejtsék az ismeretlen egyiptomi írásokat. Többen próbálkoztak vele, köztük az angol Thomas Young is, aki fontos előrelépéseket tett – például felismerte, hogy a démotikus írásban hangértékű jelek is léteznek, és hogy a hieroglifák néha fonetikus jelek, nem csak képek.


Champollion áttörése

Champollion az 1820-as években kezdett intenzíven foglalkozni a Rosette-i kő és más egyiptomi feliratok tanulmányozásával. Kulcsszerepet játszott, hogy rendkívül jól ismerte a kopt nyelvet, amelyet az egyiptomi keresztények használtak, és amely megőrzött sok elemet az ókori egyiptomi nyelvből.

Champollion 1822-ben, hosszas munka után jelentette be áttörését: rájött, hogy a hieroglifák nem csupán szimbolikus (ideografikus), hanem fonetikus (hangértékű) jeleket is tartalmaznak. Ez forradalmi felfedezés volt, mert ezzel megdőlt az a korabeli nézet, hogy a hieroglifák csak szimbólumok.

Elsőként a királyi neveket tartalmazó kartusok alapján dolgozott. Meg tudta fejteni például a Ptolemaiosz és Kleopátra nevét, mivel ezek a görög névformák ismert voltak, így össze lehetett őket vetni a hieroglifák formáival.

Sikerét 1822. szeptember 27-én jelentette be híres előadásában, amelyet később nyomtatásban is kiadtak („Lettre à M. Dacier”). Ez a napot tekintik sokan az egyiptológia születésnapjának.


A hieroglif írás jellege

Champollion munkája kimutatta, hogy a hieroglif írás hibrid rendszer, amely három elemből áll:

  1. Fonogrammák – hangértékű jelek, mint egyfajta betűk vagy szótagjelek.
  2. Ideogrammák – szimbólumok, amelyek teljes szavakat képviselnek.
  3. Determinativumok – jelentésjelző jelek, amelyek segítik a szó értelmezését.

Ez a komplex rendszer évezredeken át fejlődött, és csak egy sokoldalúan képzett nyelvész és filológus volt képes teljes mélységében felfogni. Champollion volt az első, aki az írást nemcsak dekódolta, hanem el is tudta olvasni és megérteni.


Későbbi évek és egyiptomi útja

A francia Akadémia támogatta további kutatásait, és 1824-ben jelent meg fő műve: „Précis du système hiéroglyphique” – amelyben részletesen bemutatta a hieroglifák rendszerét.

1828–1829 között Champollion maga is expedíciót vezetett Egyiptomba, ahol első kézből tanulmányozhatta a templomok, sírok, obeliszkek feliratait. Ez megerősítette megfejtésének helyességét. Útja során dokumentálta a luxori, thébai, abüdoszi és más jelentős lelőhelyek írásos emlékeit.

Hazatérve kinevezték a Louvre Egyiptomi Gyűjteményének igazgatójává, ahol a francia állam által megszerzett egyiptomi régiségek katalogizálását végezte.


Halála és öröksége

Champollion 1832-ben, mindössze 41 évesen halt meg agyvérzés következtében. Halálát valószínűleg az évtizedeken át tartó túlterheltség, stressz és betegségek kombinációja okozta. Rövid életet élt, de munkája alapjaiban változtatta meg az egyiptomi kultúra kutatását.

Bátyja, Jacques-Joseph Champollion később gondoskodott róla, hogy Jean-François kéziratait, jegyzeteit és vázlatait kiadják, s így munkája posztumusz is tovább hatott.


Champollion jelentősége

Jean-François Champollion nevét ma az alábbiak miatt ismerjük és tiszteljük:

  • Megfejtette a hieroglifákat, és ezzel lehetővé tette az ókori egyiptomi írott források tudományos vizsgálatát.
  • Megalapozta az egyiptológia tudományát – őt tekintik az első modern egyiptológusnak.
  • Rávilágított arra, hogy az írás nem csupán dekoráció, hanem nyelvileg rendszerezett gondolatközlés.
  • Tudományos alaposságát, többnyelvű tudását és módszertani szigort példaként állítják ma is minden nyelvész és régész elé.


Összegzés

Jean-François Champollion munkája nemcsak a múlt kulcsát adta kezünkbe, hanem azt is megmutatta, hogy türelemmel, nyelvi tudással és logikus gondolkodással olyan rendszerek is feltörhetők, amelyek évezredekig rejtve maradtak. Személye a nyelvészet, a régészet és a tudomány iránti szenvedély szimbólumává vált. Nevét Franciaországban utcák, iskolák, sőt a Champollion-űrszonda is viseli – méltó emléket állítva a férfinak, aki megtanította a világnak, hogyan kell „olvasni a köveket”.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Jean-François_Champollion&oldid=3511557”