Ugrás a tartalomhoz

John Dalton

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

John Dalton (tsz. John Daltons)

  1. (informatika) John Dalton (1766. szeptember 6. – 1844. július 27.) angol kémikus, fizikus és meteorológus volt, akit leginkább az atomelmélet megalapozásáért ismerünk. Munkássága alapvető változásokat hozott a kémiában és a fizika bizonyos területein, és az általa bevezetett koncepciók – különösen az atomok, relatív atomtömegek, valamint a többszörös súlyviszonyok törvénye – a modern kémia alapjait képezik. Dalton nevéhez fűződik továbbá a színtévesztés első tudományos leírása, amelyet saját maga alapján vizsgált, valamint kiterjedt meteorológiai megfigyelések is.


Élete és tanulmányai

John Dalton 1766-ban született Eaglesfieldben, Cumberland megyében (Észak-Anglia), kvéker családban. A kvékerek a tudományos és intellektuális fejlődést támogató vallási közösségként kedvező szellemi környezetet biztosítottak számára. Dalton már fiatalon tanárként dolgozott, 12 éves korától tanított saját iskolájában, majd 15 évesen elköltözött és magántanárként dolgozott.

Később Manchesterbe költözött, ahol előbb a New College-ben oktatott, majd életét a Manchester Literary and Philosophical Society tagjaként és laboratóriumi kutatóként töltötte. Mivel szerény és zárkózott ember volt, inkább a kutatás, mintsem a közélet érdekelte. Egész életében egyszerűen élt, és még halála után is sajátos kvéker viseletben ravatalozták fel.


Meteorológia: a kezdetek

Dalton tudományos pályája meteorológusként indult. Száznál is több műszeres eszközt használt az időjárási megfigyelésekhez, és több mint 200 000 (!) megfigyelést jegyzett fel élete során. Kutatta:

  • a légnyomás, hőmérséklet és pára viszonyait,
  • a harmatpontot és annak összefüggését a páratartalommal,
  • az eső és a csapadékképződés okait.

1793-ban megjelent első tudományos könyve: Meteorological Observations and Essays. Bár akkoriban kevés figyelmet kapott, alapját képezte későbbi fizikai és kémiai kutatásainak.


A gázok viselkedése

Dalton a levegő összetételét és a gázok viselkedését is vizsgálta, és több fontos tételt fogalmazott meg:

  • Dalton törvénye (a parciális nyomás törvénye): Több különböző gáz keverékének össznyomása megegyezik az egyes gázok résznyomásainak összegével.

Ez a törvény alapvető szerepet játszik a gázelméletben és a modern termodinamika alapjaiban is.


Az atomelmélet kidolgozása (1803–1808)

Dalton neve leginkább atomelméletéhez kötődik, amelyet először 1803-ban fogalmazott meg, majd 1808-ban publikált a A New System of Chemical Philosophy című művében.

Az atomelmélet fő tételei:

  1. Minden anyag apró, oszthatatlan részecskékből, atomokból áll.
  2. Egy adott elem összes atomja azonos tömegű és tulajdonságú.
  3. Különböző elemek atomjai különböző tömegűek.
  4. Vegyületek úgy keletkeznek, hogy az atomok meghatározott egész számú arányban egyesülnek.
  5. Kémiai reakciók során az atomok átrendeződnek, de maguk nem semmisülnek meg és nem keletkeznek új atomok.

Ez a szemlélet forradalmasította a kémiát, hiszen megmagyarázta a többszörös súlyviszonyok törvényét, amit Dalton szintén megfigyelt: ha két elem többféle vegyületet alkot, akkor az egyik elem adott tömegéhez a másik különböző tömegei egyszerű egész számok arányában viszonyulnak.

Atomtömegek meghatározása

Dalton volt az első, aki rendszeresen megkísérelte az atomtömegek kiszámítását. Referenciának a hidrogént (tömege = 1) használta, és az ismert vegyületek alapján becsülte más elemek tömegét. Bár sok becslése pontatlan volt (pl. a víz képlete H1O-nak gondolta, nem H2O-nak), módszertani alapot adott a későbbi periódusos rendszer és képletalkotás számára.


A színtévesztés vizsgálata

Dalton színtévesztő volt (deután), és ő volt az első, aki ezt tudományosan vizsgálta. 1794-ben publikálta tanulmányát a Manchester Philosophical Society-nél Extraordinary facts relating to the vision of colours címmel.

Akkoriban úgy vélte, hogy a szemben található folyadék színe miatt nem lát bizonyos színeket – ez ma már elavult elmélet, de a rendellenesség első tudományos elemzését neki köszönhetjük. A „daltonizmus” kifejezés ma is az örökletes színlátás-zavar elnevezése.


Dalton hatása és elismerése

Dalton munkássága az analitikus kémia, fizika és meteorológia hármas határán mozgott. Kortársai sokáig kétkedéssel fogadták atomelméletét, mivel az akkoriban „túl spekulatívnak” tűnt, de a 19. század közepére, Cannizzaro és Mendelejev munkássága nyomán elfogadottá vált.

Elismerések:

  • A Royal Society tagja lett (1822).
  • Megkapta a Royal Medal díjat (1826).
  • Portréja a 20 fontos brit bankjegyen is szerepelt.
  • Manchesteri otthona ma emlékhely és múzeum.


Halála és öröksége

John Dalton 1844-ben halt meg Manchesterben. Temetésén mintegy 40 000 ember rótta le tiszteletét – jelezve, hogy a „csendes tudósból” nemzeti hőssé vált.

Öröksége ma is velünk él:

  • Az atomtömeg egység és az atomelmélet alappillére a kémiának.
  • A gáztörvénye a légkörfizika, légzéstan, ipari gázkeverékek alapja.
  • A színtévesztés tudományos vizsgálatának elindítója.


Összefoglalás

John Dalton a modern kémia úttörője volt, aki felismerte, hogy a kémiai változások mögött kvantitatív arányosság és állandó tömegviszony áll. Az atomelmélet kidolgozásával évszázadok óta keresett kérdésekre adott választ, és megalapozta a későbbi periodikus rendszer, molekulakémiák, sőt a kvantummechanikai atommodellek fejlődését is.

Egyszerű életmódja, makacs kitartása és tudományos kíváncsisága igazi példaképpé teszi a tudományos gondolkodók között. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy egy egész tudományág szókincsét és alapfogalmait alkotta meg – John Dalton ilyen volt.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=John_Dalton&oldid=3518278”