James Joyce
Főnév
James Joyce (tsz. James Joyces)
- (informatika) James Augustine Aloysius Joyce (1882. február 2. – 1941. január 13.) ír születésű író, költő és modernista újító, aki a 20. századi világirodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Legismertebb művei, az Ulysses, a Finnegans Wake, az A Portrait of the Artist as a Young Man és a Dubliners alapjaiban változtatták meg a regényformát, az irodalmi nyelvet és a tudatábrázolást. Joyce munkássága máig sokakat megoszt, de hatása megkerülhetetlen.
Gyermekkor és tanulmányok
James Joyce 1882-ben született Dublinban, egy katolikus, középosztálybeli, de hanyatló anyagi helyzetű családba. Apja, John Stanislaus Joyce, eredetileg jómódú és befolyásos ember volt, de italozása és rossz gazdálkodása miatt a család folyamatosan csúszott le társadalmilag.
Joyce kivételesen tehetséges diák volt. A Clongowes Wood College jezsuita iskolájában kezdett tanulni, majd a Belvedere College és a University College Dublin következett, ahol filozófiát, irodalmat és nyelveket tanult. Latinból, olaszból és franciából kiváló volt.
Irodalmi indulás és emigráció
1902-ben Joyce Párizsba ment orvostudományt tanulni, de hamar rájött, hogy az irodalom az ő igazi útja. Közben rövid ideig tanított, újságírással próbálkozott, és esszéket írt. Ekkoriban ismerkedett meg Nora Barnacle-lal, akivel élete végéig együtt maradt, bár csak 1931-ben házasodtak össze.
1904-től hosszú emigrációs életszakasza kezdődött, amelyben főként Trieszt, Zürich és Párizs váltak otthonává. Élete végéig csak rövid látogatásokra tért vissza Írországba, és bár egész életműve Dublinhoz kötődik, ír hazáját gyakran bírálta.
Dubliners (1914)
Joyce első jelentős kötete a Dubliners volt: 15 rövid elbeszélés gyűjteménye, amelyek az ír főváros kisembereinek életét mutatják be szinte fényképszerű realizmussal, ám mélyen pszichologizáló stílusban.
Legismertebb novellái:
- Araby – kamaszkori vágy és kiábrándulás
- Eveline – női dilemmák, menekülés és kötelesség
- The Dead – zárónovella, az ír irodalom egyik csúcspontja, a halál és szeretet filozofikus szemlélése
A Dubliners a „lélekbénultság” motívumát járja körül: a szereplők képtelenek változtatni, dönteni, kilépni a társadalmi és érzelmi béklyókból. A könyv kiadása nehézségekbe ütközött a cenzúra miatt, de mára az egyik legnagyobb hatású novelláskötetként tartják számon.
A Portrait of the Artist as a Young Man (1916)
Joyce első regénye, egy félig önéletrajzi fejlődésregény (Bildungsroman), mely Stephen Dedalus alakján keresztül mutatja be egy érzékeny, intellektuális fiatalember szellemi felnövését, és elszakadását a katolikus hittől, családtól, hazától.
Formai újdonsága a tudatfolyam (stream of consciousness) alkalmazása – az elbeszélés a főhős belső élményvilágán keresztül bontakozik ki. A regény végén Stephen már világosan kijelenti célját:
„Ki akarok repülni a világba, hogy újra megalkossam az örökkévalóságot az én lelkemben.”
Ulysses (1922)
Joyce fő műve, az Ulysses az irodalom egyik legmerészebb és legösszetettebb alkotása. A regény egyetlen nap, 1904. június 16. eseményeit követi három főhős – Leopold Bloom, Stephen Dedalus és Molly Bloom – útján.
A szerkezet Homerosz Odüsszeiáját parafrazálja: Bloom = Odüsszeusz, Stephen = Télemakhosz, Molly = Pénelopé. Az epizódok megfeleltethetők a homéroszi kalandoknak, de mindezt egy átlagos dublini nap keretébe helyezve.
Formai bravúrjai:
- Tudatfolyam
- Stílusutánzatok (pl. újságnyelv, szónoklat, katekizmus)
- Nyelvi játékok, szóalkotások, trágárságok
- A narráció folyamatos változása (polifónia)
Az Ulysses botrányt váltott ki: több országban betiltották, obszcenitással vádolták. Ugyanakkor T. S. Eliot, Ezra Pound és Ernest Hemingway is elismeréssel beszéltek róla. A modern irodalom egyik fordulópontjának számít.
Finnegans Wake (1939)
Joyce utolsó műve, 17 évig írta, és sokak szerint ez az egyik legnehezebben olvasható szöveg a világirodalomban. A regény formailag egy álomszerű, ciklikus szövegfolyam, amelyben a nyelv folyamatosan alakul, keveredik, torzul. Több tucat nyelvből kölcsönöz, új szavakat alkot, a mondatok gyakran nem értelmezhetők hagyományosan.
A főszereplő: HCE (Humphrey Chimpden Earwicker), egy dublini kocsmáros, akinek alakja és álmai mitikus és történelmi figurákkal fonódik össze. A szöveg zárómondatával összeér a kezdete – így az egész regény végtelen körforgás, akár egy álom.
A Finnegans Wake megosztó: sokan zsenialitásnak, mások olvashatatlan öncélúságnak tartják. Mindenesetre Joyce ezzel teljesen új nyelvet teremtett.
Magánélet és egészségi állapot
Joyce egész életében küszködött anyagi gondokkal, állandóan pénzért lobbizott mecénásoknál. Feleségével, Nora Barnacle-lal két gyermekük született: Giorgio és Lucia. Lucia mentális betegségben szenvedett (valószínűleg skizofréniában), és ez mélyen megviselte Joyce-t.
Joyce erősen rövidlátó volt, szembetegségei miatt többször megvakult egyik szemére, számos műtéten esett át. A második világháború idején Zürichbe menekült, ahol 1941 januárjában halt meg gyomorfekély következtében.
Joyce hatása
James Joyce irodalmi forradalma az elbeszélés, nyelv és tudatábrázolás terén alapvető újításokat hozott.
Hatása az irodalomban:
- Tudatfolyam (stream of consciousness) technika népszerűsítése
- A narrátor és olvasó közti távolság radikális csökkentése
- A szöveg nyelvi rétegzettsége és intertextualitása
Későbbi követői és rajongói:
- Samuel Beckett (tanítványa és barátja)
- Virginia Woolf
- William Faulkner
- Jorge Luis Borges
- Salman Rushdie
- Don DeLillo
Bloomsday és kultusza
Joyce kultusza világszerte él, de különösen Dublinban jelentős. Minden év június 16-án tartják a Bloomsday-t, amikor Joyce rajongói bejárják az Ulysses helyszíneit, öltözetekkel, felolvasásokkal, színházi jelenetekkel tisztelegve előtte.
Összegzés
James Joyce a 20. századi irodalom egyik legnagyobb újítója, aki újraértelmezte a regény műfaját. Műveiben a hétköznapi élet és a mitológia, az egyéni tudat és a kollektív történelem, a nyelv szépsége és káosza egyaránt jelen van.
Ő volt az az író, aki nem alkalmazkodott az olvasóhoz – az olvasónak kellett alkalmazkodnia hozzá. Írásai nem könnyűek, de szellemi kalandot nyújtanak, amelyben minden olvasás új értelmet teremt.
Tömören fogalmazva: James Joyce nem csupán író volt – ő maga is egy irodalmi univerzum.
- James Joyce - Szótár.net (en-hu)
- James Joyce - Sztaki (en-hu)
- James Joyce - Merriam–Webster
- James Joyce - Cambridge
- James Joyce - WordNet
- James Joyce - Яндекс (en-ru)
- James Joyce - Google (en-hu)
- James Joyce - Wikidata
- James Joyce - Wikipédia (angol)