Ugrás a tartalomhoz

Carl Jung

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Jung szócikkből átirányítva)


Főnév

Carl Jung (tsz. Carl Jungs)

  1. (informatika) Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter, pszichológus, filozófus és az analitikus pszichológia megalapítója. Jung neve szorosan összefonódik a modern pszichológiával és a pszichoanalízissel, de Freudtól való eltávolodása után saját, egyedi rendszert dolgozott ki, amelyben központi szerepet kapott a kollektív tudattalan, az archetípusok, az önmegvalósítás, valamint a személyiség típuselmélete. Munkássága áthidalja a pszichológiát, vallást, mitológiát és kultúrtörténetet.


Gyermekkora és tanulmányai

Carl Jung 1875. július 26-án született Kesswil városában, Svájcban. Apja protestáns lelkész volt, édesanyja érzékeny és misztikus beállítottságú nő. Jung már gyermekkorában érdeklődött a vallási kérdések, az álmok és a tudattalan iránt.

A bázeli egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott, majd a zürichi Burghölzli Elmegyógyintézetben kezdett dolgozni Eugen Bleuler mellett, aki a skizofrénia fogalmának megalkotója volt. Itt találkozott először komolyan a pszichiátria gyakorlati problémáival.


Freud és a pszichoanalízis

Jung 1907-ben ismerkedett meg Sigmund Freuddal, és gyorsan Freud egyik legközelebbi munkatársává és „szellemi örökösévé” vált. Freud különösen örült annak, hogy Jung nem zsidó származású (mint ő maga és legtöbb tanítványa), és így reményei szerint Jung révén a pszichoanalízis szélesebb körben elfogadottá válhat.

Azonban néhány év után kiderült, hogy Jung mélyen különbözik Freudtól alapvető kérdésekben:

  • Freud a szexualitást tartotta a lelki élet fő mozgatójának.
  • Jung ezzel szemben spirituális és kollektív erőket is fontosnak tartott.
  • Jung szerint a tudattalan nemcsak elfojtott emlékek tárháza, hanem pozitív, alkotó erő is lehet.

1913-ban szakítottak egymással. Jung ekkor mély lelki válságon ment keresztül – látomásokkal, álmokkal, belső képekkel – amelyeket később úgy értelmezett, mint saját pszichéjének mélyrétegeit. E válság tapasztalatai alapján kezdte kialakítani önálló pszichológiai rendszerét.


Az analitikus pszichológia

Jung saját elméleti rendszere az analitikus pszichológia nevet kapta, mely jelentősen különbözött Freud pszichoanalízisétől. Jung sokkal szimbolikusabb, spirituálisabb, holisztikusabb módon közelítette meg az emberi pszichét.

1. Tudattalan és kollektív tudattalan

Jung megkülönböztette:

  • Személyes tudattalan: elfeledett, elfojtott emlékek, traumák.
  • Kollektív tudattalan: az emberiség közös, örökölt tapasztalatainak tárháza.

Ez utóbbi Jung egyik legvitatottabb, de legfontosabb fogalma. A kollektív tudattalanban találhatók az archetípusok – olyan ősképek, amelyek minden ember pszichéjében jelen vannak, és befolyásolják álmainkat, mitológiánkat, vallásainkat, viselkedésünket.

2. Archetípusok

Az archetípusok nem konkrét képek, hanem strukturális minták, amelyek a tudattalanban lakoznak. Fontosabb archetípusok:

  • Árnyék: a személyiség elutasított, elnyomott oldala, amit gyakran másokra vetítünk.
  • Anima / Animus: a férfi lelkében élő női oldal (anima), és a nő lelkében élő férfi oldal (animus).
  • Persona: a társadalom előtt viselt „maszk” – az a szerep, amelyet kifelé mutatunk.
  • Önvaló (Self): a személyiség legteljesebb egysége, az individuáció célja.

Jung úgy vélte, hogy ezek az archetípusok nemcsak az egyéni pszichében jelennek meg (pl. álmokban), hanem a mitológiák, vallások, népmesék közös motívumaiban is visszatükröződnek.

3. Individuáció

Az individuáció Jung szerint az a pszichés folyamat, amely során az ember egésszé válik – tudatosítja a tudattalan tartalmakat, és integrálja a személyiség különböző részeit. Ez a folyamat vezet el az önmegvalósításhoz, vagyis az Önvaló eléréséhez.

Az individuáció célja nem az „erkölcsi tökéletesség”, hanem a psziché teljes kibontakozása – a fény és sötétség egyensúlya, a belső ellentétek feloldása.


Típuselmélet

Jung híres a személyiségtípusok leírásáról is. Két alapvető beállítódást különített el:

  • Introvertált: befelé forduló, elmélyült, reflektív típus.
  • Extrovertált: kifelé forduló, cselekvő, társaságkedvelő típus.

Ezeket kombinálta négy pszichés funkcióval:

  1. Gondolkodás
  2. Érzés
  3. Érzékelés
  4. Intuíció

Így nyolcféle személyiségtípus jön létre (pl. gondolkodó introvertált, érző extrovertált stb.). Jung típuselméletére épül a MBTI (Myers-Briggs Type Indicator) is, amely ma világszerte használt személyiségteszt.


Álomfejtés és szimbólumok

Jung nagy hangsúlyt fektetett az álmok, szimbólumok, művészet és vallás pszichológiai elemzésére. Míg Freud az álmokat a rejtett vágyak kifejeződésének tartotta, Jung szerint az álmok a tudattalan önszabályozó üzenetei, amelyek segítenek az egyensúly helyreállításában.

Álomelemzései során gyakran használt mitológiai, vallási, alkimista szimbólumokat – ezeket nem szó szerinti jelentésükben, hanem belső pszichés folyamatok képeiként értelmezte.


Kapcsolata vallással, művészettel, alkimíával

Jung érdeklődése túlmutatott a pszichiátrián. Szenvedélyesen tanulmányozta:

  • a keleti vallásokat (pl. buddhizmus, jóga),
  • a kereszténységet és a gnoszticizmust,
  • az alkímiát, amelyet a személyiségfejlődés szimbólumrendszereként értelmezett,
  • a művészetet, mint a tudattalan kifejeződését.

Jung szerint a modern ember lelki válságának egyik oka a spirituális gyökértelenség, és úgy vélte, hogy a pszichológiának híd szerepet kell betöltenie a tudomány és a vallás között.


Művei

Jung írásai rendkívül gazdagok és sokrétűek. Fontosabb művei:

  • A lélek modern mítosza
  • A tudattalan pszichológiája
  • Az archetípusok és a kollektív tudattalan
  • Álomfejtés
  • Válasz Jób könyvére
  • Az ember és szimbólumai (utolsó műve, közérthető stílusban)

A “Vörös könyv” (Liber Novus) című monumentális, illusztrált naplója csak halála után, 2009-ben jelent meg, és Jung legmélyebb belső utazását tárja fel.


Halála és öröksége

Carl Jung 1961. június 6-án halt meg Zürichben, 85 évesen. Halála után iskolája, az analitikus pszichológia tovább él, különösen Svájcban, Németországban, Nagy-Britanniában és az USA-ban. Jung gondolatai pszichológusok, vallástudósok, művészek és filozófusok között egyaránt népszerűek.


Összegzés

Carl Jung munkássága különleges helyet foglal el a pszichológia történetében. Bár orvosként indult, munkássága messze túlnyúlt az orvostudomány határain. Jung mélyen hitt abban, hogy az ember több, mint betegségek tárgya: egy komplex, spirituális lény, akinek belső világa szimbólumokon és archetípusokon keresztül tárul fel.

Jung tanítása ma is aktuális: az önismeret, az álomértelmezés, a belső egyensúly keresése, a női-férfi pólusok integrációja és a személyiségfejlődés – mind olyan témák, amelyek sokakat érintenek. Bár Freud tanítványa volt, mégis egy saját utat járt be – egyfajta belső zarándokutat –, amely mára milliók gondolkodását alakította át.

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Carl_Jung&oldid=3511621”