Ugrás a tartalomhoz

Katalin Karikó

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Katalin Karikó (tsz. Katalin Karikós)

  1. (informatika) Karikó Katalin (született: 1955. január 17., Szolnok) magyar biokémikus, akit világszerte az mRNS-alapú vakcinák úttörőjeként ismernek. 2023-ban Nobel-díjat kapott Drew Weissman amerikai immunológussal megosztva, „az mRNS-technológia kifejlesztéséért”, amely a COVID–19 vakcinák alapját képezte. Kutatómunkája nemcsak a vakcinakutatásban, hanem az orvosbiológiai terápiák széles skáláján is forradalmi változásokat indított el.


Gyermekkora és tanulmányai

Karikó Katalin Tiszaszalkán nőtt fel, szerény körülmények között. Apja hentes, édesanyja könyvelő volt. Már fiatalon érdeklődött a biológia és a tudományok iránt. A középiskolát Kisújszálláson végezte, majd a Szegedi Tudományegyetemen (korábban József Attila Tudományegyetem) szerzett biológus diplomát, majd 1983-ban PhD fokozatot biokémiából.

A tudomány iránti elkötelezettsége már Magyarországon is megmutatkozott, de a kutatási lehetőségek korlátozottak voltak. 1985-ben – egy elbocsátás után – férjével és kislányával együtt az Egyesült Államokba költözött, kétoldalú tudományos ösztöndíjjal. A költözés annyira nehéz volt, hogy az engedélyezett valutakeret miatt számítógépbe rejtették a pénzt.


Korai amerikai évek és kihívások

A 80-as és 90-es években Karikó számos amerikai egyetemen dolgozott posztdoktori kutatóként: a Temple Universityn, majd a University of Pennsylvania (UPenn) orvosi karán. A középpontban a RNS (ribonukleinsav) molekulák terápiás alkalmazása állt, különösen az mRNS (messenger RNS), amely információt szállít a DNS-ből a fehérjeszintézis helyszínére.

A tudományos világ azonban szkeptikus volt az mRNS-terápia iránt. Az elmélet szerint az mRNS-t sejtekbe juttatva különböző fehérjéket lehetne előállítani – például terápiás célokra vagy vakcinákban. A gond az volt, hogy a természetes mRNS rendkívül instabil, és az immunrendszer általában azonnal megtámadta, gyulladást kiváltva.

Kutatásait sokáig nem vették komolyan. Pályázatai elutasításra kerültek, nem léptették elő, sőt, 1995-ben el is bocsátották az UPenn állandó oktatói köréből. Sokan ebben a pontban feladták volna – Karikó viszont nem. Kitartása és hite a tudományban példátlan.


Találkozás Drew Weissmannal – áttörés

A fordulat 1997-ben történt, amikor találkozott Drew Weissman immunológussal, aki a HIV elleni vakcinafejlesztésen dolgozott. Együtt dolgoztak azon a problémán, hogyan lehetne az mRNS-t úgy módosítani, hogy az ne váltson ki immunreakciót. 2005-ben áttörő cikket publikáltak: szintetikus nukleozid-módosításokkal (például pszeudouridin beépítésével) sikerült „láthatatlanná tenni” az mRNS-t az immunrendszer számára.

Ez volt az alapja a mai mRNS-vakcináknak. Ez a technológia lehetővé tette, hogy biztonságosan és hatékonyan juttassanak be genetikai információt a sejtekbe – például vírusfehérjék kódját –, és ezzel immunválaszt váltsanak ki.


BioNTech és a COVID–19 vakcina

Bár a technológia ígéretes volt, a gyógyszeripar sokáig nem érdeklődött. Végül a német BioNTech cég felismerte a lehetőséget. Karikó 2013-ban csatlakozott a BioNTech-hez, ahol alelnöki pozíciót kapott, és folytatta az mRNS-vakcinák fejlesztését.

Amikor 2019 végén a COVID–19 világjárvány megjelent, a BioNTech (és amerikai partnere, a Pfizer) azonnal alkalmazta Karikó és Weissman technológiáját. 2020 végére a Pfizer–BioNTech vakcina volt az első mRNS-alapú oltás, amelyet engedélyeztek. Hatékonysága meghaladta a 90%-ot, és emberek százmillióinak életét mentette meg.


Nobel-díj és egyéb elismerések

2023-ban Karikó Katalin és Drew Weissman Nobel-díjat kaptak „az mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséért”. Ez volt a tudományos világ legnagyobb elismerése, de messze nem az egyetlen:

  • Breakthrough Prize (2021)
  • Lasker-díj
  • Tang Prize
  • Horwitz-díj
  • Magyar Szabadságért Díj
  • Corvin-lánc
  • Magyar Érdemrend nagykeresztje

Emellett számos egyetem díszdoktora lett (Szeged, Harvard, Yale, Columbia, Oxford, stb.)


Személyes élet

Karikó férje Francia Béla mérnök, lányuk Francia Zsuzsanna olimpiai bajnok evezős, aki az Egyesült Államokat képviselte. Katalin családja mindig támogatta őt, még akkor is, amikor a világ nem hitt benne. Közismerten szerény, földhözragadt ember, aki saját sikereit nem önmagának, hanem a közösségnek és a tudománynak tulajdonítja.

Sokat beszélt a kudarcokról és elutasításokról, amelyek formálták személyiségét, valamint arról, mennyire fontos a kitartás és alázat a tudományos pályán.


Öröksége és jövőbe mutató hatása

Karikó munkája nem csupán a COVID–19 elleni küzdelemhez járult hozzá. Az mRNS-alapú terápiák:

  • rák elleni vakcinák fejlesztésében
  • ritka genetikai betegségek kezelésében
  • autoimmun betegségek terápiájában
  • sőt még allergiaellenes készítmények kidolgozásában is szerepet kaphatnak a jövőben.

Karikó Katalin a modern orvostudomány egyik úttörője, aki nemcsak egy tudományos technológiát tett lehetővé, hanem példaképpé vált abban is, hogyan lehet hittel, szorgalommal és kitartással végigmenni a legnehezebb úton is.


Zárszó

Karikó Katalin története a tudományos világ egyik leginspirálóbb pályája: egy magyar falu kis iskolájából a világ legnagyobb tudományos elismeréséig. Nem volt se látványos, se hangos – de rendíthetetlen, pontos, és végül világmegváltó. A tudományra, emberségre és kitartásra épülő életműve hosszú távon nemcsak kutatókat, hanem minden embert inspirál világszerte.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Katalin_Karikó&oldid=3507617”