Keil

Német

Kiejtés

• IPA: /kaɪ̯l/

Főnév

Keil hn (erős, birtokos Keiles vagy Keils, többes Keile)

1. ék

Ragozás

Keil ragozása [hímnemű, erős]

	egyes szám			többes szám
	hatlan	hat.	főnév	hat.	főnév
alanyeset	ein	der	Keil	die	Keile
birtokos eset	eines	des	Keiles, Keils	der	Keile
részes eset	einem	dem	Keil, Keile1	den	Keilen
tárgyeset	einen	den	Keil	die	Keile

¹Ma ritka, lásd a jegyzeteket (angolul).

További információk

• Keil - Szótár.net (de-hu)
• Keil - DWDS
• Keil - Duden
• Keil - Wortschatz
• Keil - OpenThesaurus
• Keil - Google (de-en)
• Keil - Яндекс (de-ru)
• Keil - Wikidata
• Keil - Wikipédia (német)