Ugrás a tartalomhoz

Kossuth Lajos

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Kossuth szócikkből átirányítva)


Főnév

Kossuth Lajos (tsz. Kossuth Lajoses)

  1. (informatika) Kossuth Lajos (1802. szeptember 19., Monok – 1894. március 20., Torino) a 19. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja, a nemzeti függetlenség, a szabadság és a polgári átalakulás emblematikus képviselője. A reformkor vezéralakja, 1848–49-ben a magyar függetlenségi küzdelem vezetője, a szabadságharc alatt Magyarország kormányzó-elnöke, majd hosszú ideig emigrációban élő szabadságharcos és politikai gondolkodó.



Származása, tanulmányai

Kossuth Lajos köznemesi családból származott. Apja, Kossuth László ügyvéd volt, anyja, Weber Karolina evangélikus német családból jött. A fiatal Kossuth Sárospatakon és Eperjesen tanult, majd jogászi pályára lépett.

Pályáját ügyvédként kezdte, de már fiatal korától érdekelte a közélet, a politika, a történelem és a nemzet ügye. Kiváló szónoki képességei, íráskészsége és politikai érzéke hamar előtérbe hozták.



A reformkor publicistája

1832–36 között Kossuth a pozsonyi országgyűlésen szolgált távol levő főrendi követek megbízottjaként, és részletes országgyűlési tudósításokat küldött a sajtónak. Mivel a Habsburg-cenzúra ezeket betiltotta, kéziratos formában terjesztette őket. Ezért 1837-ben letartóztatták, és három évre börtönbe zárták.

Börtönévei alatt mélyen tanulmányozta az angol és francia alkotmányos rendszert, és e tapasztalatok hatottak későbbi politikai eszméire.

Szabadulása után 1841-ben a Pesti Hírlap főszerkesztője lett, amely hamarosan a reformellenzék vezető lapjává vált. Ebben az időszakban terjedt el a „Kossuth apánk” megszólítás: ő volt a nép hangja, a sajtó erejének szimbóluma.



Reformprogramja

Kossuth a reformkor legnépszerűbb politikusa lett. Legfőbb céljai:

  • Közteherviselés – minden társadalmi réteg fizessen adót
  • Jobbágyfelszabadítás – a feudális függőség megszüntetése
  • Független magyar kormány és országgyűlés
  • Polgári szabadságjogok bevezetése
  • Nemzeti önrendelkezés és gazdasági önállóság

Politikai elképzelései radikálisabbak voltak, mint Széchenyi Istváné: míg Széchenyi a fokozatos reformokat támogatta, Kossuth gyors változásokat akart, és a nép bevonását sürgette.



Az 1848-as forradalom

A párizsi és bécsi forradalmak hatására 1848. március 15-én forradalom tört ki Pesten is. Kossuth szerepe kulcsfontosságú volt: március 3-i bécsi beszéde az udvarban is nagy hatást keltett.

Áprilisi törvények

Kossuth közreműködésével a pozsonyi országgyűlés elfogadta az áprilisi törvényeket, amelyek:

  • létrehozták az első független magyar kormányt
  • megszüntették a jobbágyrendszert
  • biztosították a polgári szabadságjogokat

Az új kormányban Kossuth pénzügyminiszter lett.



A szabadságharc vezetője (1848–1849)

Az 1848 nyarán kirobbanó szerb, horvát és román felkelések, valamint az osztrák kormány ellentámadása miatt a forradalomból szabadságharc lett. Kossuth kulcsszerepet játszott a honvédelem megszervezésében:

  • Nemzetőrség, majd honvédség létrehozása
  • Hadfelszerelés, toborzás és pénzügyi források megteremtése
  • Lelkesítő beszédek, pl. az országgyűlésben, városokban

1849 tavaszára a magyar hadsereg győzelmet aratott, ám a Habsburgok orosz segítséget kértek. Kossuth felismerte, hogy politikai megoldásra nincs esély.

Kormányzó-elnök

  1. április 14-én a debreceni országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuthot választotta kormányzó-elnökké, azaz az ország ideiglenes államfőjévé.



A szabadságharc bukása és emigráció

A cári csapatok beavatkozása megfordította a háború menetét. A világosi fegyverletétel (1849. augusztus 13.) után Kossuth Törökországba menekült, ahol hosszú ideig Kütahya városában élt.

Nyugat-európai emigráció

1851–52-ben Kossuth hatalmas körutat tett:

  • Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban óriási tömegek előtt tartott beszédeket
  • Célja a magyar ügy nemzetközi támogatása volt
  • Az amerikai kongresszusban is felszólalt, Abraham Lincoln is figyelemmel kísérte munkásságát

Habár nem sikerült nemzetközi beavatkozást kieszközölnie, Kossuth a világ legismertebb magyar politikusává vált.



Későbbi politikai nézetei

Kossuth soha nem ismerte el a kiegyezést (1867), amelyet Deák Ferenc és Ferenc József császár kötött meg. Kossuth szerint ez csak látszatfüggetlenséget adott, és a magyar államiság feladását jelentette.

Az 1860-as években írt nagyhatású műve: “Cassandra-levél” – ebben jósolta meg, hogy a kiegyezés előbb-utóbb tragédiához (pl. világháborúhoz) vezethet. Gondolatai sok szempontból prófétaiaknak bizonyultak.



Magánélete

Kossuth felesége Meszlényi Terézia, akivel három gyermekük született. Idős korában Torinóban élt (Olaszország), ahol visszavonultan, de aktív szellemi életet élt. Élete végéig levelezett, politizált, írt.

  1. március 20-án Torinóban hunyt el. Temetése nemzeti gyásznappá vált: 1894. április 1-jén Budapesten több százezer ember kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőben, ahol díszsírhelyet kapott.



Kossuth öröksége

Kossuth Lajos a magyar nemzeti függetlenség, a polgári szabadság, a szabadelvűség és a szónoki erő szimbóluma lett. Tisztelték a baloldali és jobboldali gondolkodók is.

Nevét és örökségét számtalan hely és intézmény őrzi:

  • Kossuth tér – a Parlament előtti főtér
  • Kossuth Lajos utca – szinte minden magyar városban
  • Kossuth Rádió – a legrangosabb közszolgálati rádió
  • Kossuth-díj – Magyarország egyik legnagyobb állami kitüntetése



Kossuth és a világ

Kevés magyar politikus ért el világszintű ismertséget:

  • USA-ban városokat neveztek el róla (pl. Kossuth, Ohio)
  • Szobrot kapott Washingtonban, New Yorkban és Torontóban
  • Több amerikai elnök is méltatta (Lincoln, Wilson)
  • Az amerikai magyar közösség körében hős és példakép



Záró gondolat

Kossuth Lajos nem egyszerűen történelmi alak volt – ő a magyar szabadság eszményének megtestesítője. Hitét soha nem adta fel, még akkor sem, amikor országa elvesztette függetlenségét, és ő maga száműzetésbe kényszerült.

Történelmi szerepe máig megosztja a közvéleményt: volt, aki túl radikálisnak, más túl naivnak tartotta. Ám elvitathatatlan, hogy Kossuth személyében egy olyan politikust, államférfit és gondolkodót ismerhetünk meg, aki szenvedélyesen küzdött a nemzeti önrendelkezésért és a modern, polgári Magyarországért.

Ahogy ő maga mondta:

„Az én nevem nem családnév többé, hanem jelszó.”