LSD
 Skeletal formula of LSD | |
 3D stick model of LSD | |
| Clinical data | |
|---|---|
| Other names | LSD; LSD-25; LAD; Acid; Lucy; Lysergide; d-LSD; (+)-LSD; (5R,8R)-LSD; 9,10-Didehydro-N,N-diethyl-6-methylergoline-8β-carboxamide; N,N-Diethyl-d-lysergamide; d-Lysergic acid diethylamide; METH-LAD; EA-1729 |
| AHFS/Drugs.com | Reference |
| Pregnancy category |
|
| Dependence liability | Low |
| Addiction liability | None |
| Routes of administration | By mouth, sublingual |
| Drug class | Serotonin receptor agonist; Serotonin 5-HT2A receptor agonist; Serotonergic psychedelic; Hallucinogen |
| ATC code |
|
| Legal status | |
| Legal status |
|
| Pharmacokinetic data | |
| Bioavailability | 80% |
| Protein binding | Unknown |
| Metabolism | Liver (CYP450) |
| Metabolites | • 2-Oxo-3-hydroxy-LSD • 2-Oxo-LSD |
| Onset of action | Oral: 0.4–1.0 (range 0.1–1.8) hours |
| Elimination half-life | 3.6 hours |
| Duration of action | Oral: 7–12 (range 4–22) hours IM, IV, IT: 8–10 hours |
| Excretion | Kidneys |
| Identifiers | |
| |
| CAS Number | |
| PubChem CID | |
| IUPHAR/BPS | |
| DrugBank | |
| ChemSpider | |
| UNII | |
| KEGG | |
| ChEBI | |
| ChEMBL | |
| PDB ligand | |
| Chemical and physical data | |
| Formula | C20H25N3O |
| Molar mass | 323.44 g·mol−1 |
| 3D model (JSmol) | |
| Melting point | 80 to 85 °C (176 to 185 °F) |
| Solubility in water | 67.02 mg/mL (20 °C) |
| |
| |
| (verify) | |
Főnév
LSD (tsz. LSDs)
- (informatika, gyógyszertan) Az LSD, teljes nevén lizergsav-dietilamid, egy erőteljes pszichedelikus vegyület, amely a tudatállapot mély és radikális megváltoztatására képes. Először 1938-ban szintetizálták Svájcban, és azóta számos tudományos, kulturális és társadalmi diskurzus tárgyává vált. Az LSD hatása nemcsak az érzékszervekre terjed ki, hanem mély pszichológiai, filozófiai és spirituális tapasztalatokat is kiválthat. Az alábbi írás célja, hogy átfogó képet adjon az LSD eredetéről, kémiai szerkezetéről, farmakológiájáról, hatásmechanizmusáról, alkalmazási területeiről, veszélyeiről, jogi helyzetéről és társadalmi hatásairól.
2. Felfedezése és története
Az LSD-t 1938-ban szintetizálta Albert Hofmann, a svájci Sandoz gyógyszergyár vegyésze, miközben az anyarozsból (Claviceps purpurea) származó alkaloidokat kutatta. Az anyarozs a középkorban rettegett mérgezéseket okozott, de egyben fontos gyógyszeralapanyag is volt.
Az LSD-25 nevű vegyületet Hofmann a 25. lizergsav-származékként állította elő, de akkor nem találták különösebben érdekesnek. 1943-ban azonban Hofmann újra előállította, és véletlenül kis mennyiség került a bőrére vagy a nyálkahártyájára, ami szokatlan pszichés élményeket váltott ki. Ezt követően szándékosan elfogyasztott 250 mikrogrammot, és dokumentálta az első szándékos LSD-tripet. Ez az esemény 1943. április 19-én történt, azóta ezt a napot Biciklitúra-napnak is nevezik (Bicycle Day), utalva arra, hogy Hofmann biciklivel ment haza a laborból a hatás alatt.
3. Kémiai szerkezet és származás
Az LSD egy szintetikus ergolin-származék, amely az anyarozs egyik aktív összetevőjéből, a lizergsavból készül. Kémiai képlete: C₂₀H₂₅N₃O
A molekula négy gyűrűs szerkezetű, ami részben felelős a receptorokhoz való erős kötődéséért. A szerkezete hasonlóságot mutat több más természetes neurotranszmitterrel, különösen a szerotoninnal (5-HT), ami fontos szerepet játszik a hatásmechanizmusában.
4. Hatásmechanizmusa
Az LSD főként az agy szerotonin-receptoraira (különösen az 5-HT2A receptorra) hat. Ezen receptorok befolyásolják:
- az érzékszervi észlelést
- a hangulatot
- az éntudatot
- az időérzékelést
Az LSD fokozza az agy régiói közötti kommunikációt, különösen azokat a területeket köti össze, amelyek normál állapotban nem aktívak együtt. Ez az agyi “hiperkonnektivitás” vezet a szinesteziás élményekhez (pl. hangok látása, színek hallása) és az én-határok fellazulásához.
5. Hatások
Pozitív vagy keresett hatások:
- intenzív vizuális hallucinációk (minta-, fény-, és színjáték)
- megnövekedett kreativitás
- mély filozófiai gondolatok
- spirituális élmények
- fokozott érzékelés
- eufória
- az időérzék torzulása
- ego-feloldódás (ego dissolution)
Negatív vagy nem kívánt hatások:
- szorongás, paranoia
- „bad trip” – félelmetes, kínzó élmény
- dezorientáció
- pánikrohamok
- pszichotikus epizódok, főleg hajlamos egyéneknél
- alvászavar
- flashback – korábbi élmények akaratlan visszatérése
A hatások dózisfüggők, általában 20–200 mikrogramm között mozog a rekreációs adag. A hatások 30–90 percen belül jelentkeznek, és 8–12 órán keresztül tarthatnak, néha hosszabb ideig is.
6. Alkalmazási lehetőségek
a) Pszichiátria és pszichoterápia
Az 1950–60-as években az LSD-t kísérleti pszichoterápiás eszközként is alkalmazták:
- alkoholizmus kezelésében (pl. Humphry Osmond kutatásai)
- depresszió és poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésében
- terminális betegek halálfélelmének enyhítésére
A 21. században újjáéledt az érdeklődés a pszichedelikus terápiák iránt. Egyes klinikai vizsgálatok szerint az LSD segíthet a:
- depresszió,
- szorongás,
- függőségek kezelésében.
b) Kreativitás és problémamegoldás
Egyes kutatók és művészek az LSD-t az ötletgenerálás, intuíció és alkotás serkentésére használták. A híres 1966-os „LSD és problémamegoldás” című kísérlet során mérnökök és tudósok komplex technikai problémákra kerestek megoldásokat LSD hatása alatt, gyakran sikerrel.
7. Jogi státusza
Az LSD a legtöbb országban – köztük Magyarországon is – tiltott pszichoaktív szer, azaz I. kategóriás kábítószer, amely:
- nagy visszaélési potenciállal bír
- jelenleg nincs elfogadott orvosi használata
- nem biztonságos orvosi felügyelet mellett sem
Az USA-ban az LSD 1968 óta illegális, a Controlled Substances Act alapján I. osztályú szer. Ennek ellenére újraindultak a klinikai vizsgálatok (pl. a MAPS és más szervezetek révén).
8. Kockázatok és veszélyek
a) Rövid távú kockázatok:
- Rossz élmény („bad trip”), amely pszichés traumát okozhat
- Pánikroham, önsértés kockázata (ritka, de létező)
- Fokozott balesetveszély – a realitásérzék elvesztése miatt
b) Hosszú távú kockázatok:
- HPPD (Hallucinogen Persisting Perception Disorder): hallucinációk vagy látási zavarok visszatérése napokkal, hetekkel később
- Flashbackek: régebbi élmények újraélése
- Pszichózis kiváltása: különösen olyan egyéneknél, akik hajlamosak skizofréniára
Fontos kiemelni, hogy az LSD nem okoz testi függőséget, nincs elvonási tünet, viszont pszichés függőség kialakulhat.
9. Mikroadagolás
Az utóbbi években terjed a mikroadagolás gyakorlata, amely során az LSD-t 5–20 mikrogrammos dózisban, rendszeresen, de nem naponta alkalmazzák. A cél a:
- fokozott koncentráció,
- jobb hangulat,
- kreatív teljesítmény növelése
A mikroadagolás hatékonysága vitatott: egyesek életminőség-javulásról számolnak be, más kutatások viszont placebo-hatással magyarázzák a javulást.
10. Kulturális hatása
a) 1960-as évek ellenkultúrája
Az LSD központi szerepet játszott a 60-as évek ellenkulturális mozgalmaiban:
- Timothy Leary pszichológus: „Turn on, tune in, drop out” jelszavával az LSD spirituális és társadalmi felszabadító erejét hirdette.
- A hippik mozgalma a tudatosság kiterjesztését, a háborúellenességet és a természetközeliséget hirdette.
- Az LSD inspirálta számos művész, zenész és író munkásságát (pl. Beatles, Pink Floyd, Huxley).
b) Művészet és LSD
A pszichedelikus művészet (élénk színek, geometrikus formák, szürrealista motívumok) jelentős mértékben az LSD-élmények vizuális reprezentációjaként született. Zenei albumborítók, filmek, plakátok tükrözik ezt az esztétikát.
11. LSD és a tudományos kutatás
Az LSD kutatása új lendületet vett az elmúlt évtizedben, különösen:
- idegtudományi vizsgálatokban (fMRI, EEG)
- pszichoterápiás modellek fejlesztésében
- a tudat természetének megértésében
A modern kutatások célja nem a rekreációs használat igazolása, hanem kontrollált körülmények között történő pszichoterápiás alkalmazás.
12. Összegzés
Az LSD egy rendkívül erőteljes pszichedelikus vegyület, amely:
- mélyen megváltoztatja az észlelést, gondolkodást és az éntudatot
- nem okoz testi függőséget, de pszichés kockázatokkal jár
- jogilag a legtöbb országban tiltott
- jelentős hatást gyakorolt a tudományra, kultúrára és pszichoterápiára
- modern reneszánszát éli a pszichedelikus kutatásokban
Fontos: az LSD nem játék, használata alapos előkészületet, biztonságos környezetet, megbízható kísérőt és felelősségteljes hozzáállást igényel – vagyis nem való mindenkinek.