Ugrás a tartalomhoz

Marlon Brando

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Marlon Brando (tsz. Marlon Brandos)

  1. (informatika) Marlon Brando (1924. április 3. – 2004. július 1.) az amerikai filmtörténet egyik legikonikusabb és legnagyobb hatású színésze volt. A 20. századi színjátszás megújítója, aki forradalmasította az amerikai filmjátszást a “method acting” alkalmazásával, Brando nemcsak tehetségével, hanem személyiségével, politikai állásfoglalásaival és megalkuvást nem ismerő attitűdjével is legendává vált.

Pályafutása során kétszer nyert Oscar-díjat (1954, 1972), számos klasszikus filmben szerepelt, mint például A vágy villamosa, A rakparton, A Keresztapa, vagy Apokalipszis most, és hatása a kortárs színészek egész generációját inspirálta.


Gyermekkor és korai élet

Marlon Brando 1924. április 3-án született Omaha, Nebraska államban. Apja, Marlon Brando Sr. egy vegyipari cég értékesítője volt, anyja, Dorothy Pennebaker Brando pedig színházi színésznő és amatőr rendezőnő, aki fiát már fiatal korában bevezette a színház világába.

Brando gyermekkora nem volt könnyű: apja szigorú és érzelmileg távolságtartó volt, anyja alkoholproblémákkal küzdött. Tinédzserként rossz tanuló volt, gyakran került összetűzésbe az iskolai szabályokkal, és végül katonai akadémiára küldték, ahonnan eltanácsolták.


Színészi tanulmányok és áttörés

1943-ban New Yorkba költözött, ahol felvették a híres Actors Studio intézménybe, ahol Stella Adler és Elia Kazan voltak a tanárai. Itt sajátította el a method acting technikát, amely az érzelmi azonosuláson és a szerep belső átélésén alapul. E módszer forradalmasította az amerikai színjátszást, és Brando ennek lett az ikonikus megtestesítője.

Első nagy színházi sikere a Broadway-n Arthur Miller „Truckline Café” című darabja volt, de az igazi áttörést Tennessee Williams drámája, A vágy villamosa (1947) hozta, ahol a nyers és szenvedélyes Stanley Kowalski szerepét alakította.


Hollywood meghódítása

Brando 1950-ben debütált filmvásznon a The Men című háborús drámában, ahol egy tolószékes veteránt alakított. Már ebben a filmben megmutatkozott elképesztő elkötelezettsége: hónapokat töltött katonai kórházakban, hogy felkészüljön a szerepre.

1950-es évek: klasszikus korszak

  • A vágy villamosa (1951): Stanley Kowalski karaktere a filmtörténet egyik legerősebb férfi alakításává vált. Oscar-jelölést kapott érte.
  • Viva Zapata! (1952): Emiliano Zapata szerepéért újabb Oscar-jelölés.
  • Julius Caesar (1953): Marcus Antonius szerepében bizonyította, hogy a klasszikus szöveget is mesterien tudja közvetíteni.
  • A rakparton (On the Waterfront, 1954): Terry Malloy dokkmunkás szerepéért megkapta első Oscar-díját. A híres sor („I coulda been a contender”) azóta is a mozitörténelem egyik leghíresebb sora.

1960-as évek: hanyatlás és visszavonulás

A ’60-as évekre Brando pályája stagnálni kezdett. Egyre inkább elutasította a hollywoodi gépezetet, rengeteg szerepet utasított vissza, és gyakran konfliktusba került rendezőkkel, producerekkel.

Sikertelen vagy felemásan fogadott filmjei közé tartozott:

  • Mutiny on the Bounty (1962) – költséges forgatás, botrányok
  • The Chase, Reflections in a Golden Eye, Burn! – bár érdekes, de kevéssé sikeres filmek


A nagy visszatérés: A Keresztapa

1972-ben újra meghódította a világot Don Vito Corleone szerepével Francis Ford Coppola A Keresztapa (The Godfather) című filmjében. A maffiavezér bölcs, karizmatikus, mégis fenyegető karaktere újra Oscar-díjat hozott neki – ám Brando visszautasította a díjat, így tiltakozva az amerikai filmiparban megjelenő indiánellenes ábrázolások ellen.

Helyette egy fiatal apache aktivistát, Sacheen Littlefeathert küldte a díjátadóra, aki a világ előtt olvasta fel Brando tiltakozó üzenetét – a történelem egyik leghíresebb Oscar-pillanataként.


További filmek és alakítások

  • Utolsó tangó Párizsban (1972) – Bernardo Bertolucci botrányfilmje, rendkívül mély, pszichológiailag komplex szerep.
  • Superman (1978) – Jor-El, Superman apja; rövid, de ikonikussá vált szerep.
  • Apokalipszis most (1979) – zavarba ejtő, baljós Kurtz ezredes, akinek karaktere beivódott a filmkultúrába.

A ’80-as és ’90-es években egyre ritkábban vállalt szerepet. Jelentős filmjei közé tartozott még:

  • The Freshman (1990) – önironikus szerep „maffiózóként”
  • Don Juan DeMarco (1994) – melankolikus, bölcs pszichiáter
  • The Island of Dr. Moreau (1996) – kritikusok által elutasított, de bizarr alakítás


Magánélet

Brando ellentmondásos és eseménydús magánélete sokáig uralta a bulvársajtót. Összesen 11 gyermek édesapja volt, több különböző kapcsolatból.

Legismertebb szerelmei közé tartoztak:

  • Movita Castaneda és Tarita Teriipaia (többgyermekes házasságok)
  • Rita Moreno – szenvedélyes, de viharos kapcsolat

Élete utolsó éveiben visszavonultan élt. Gyermekei közül Christian Brando bűncselekménybe keveredett, amely mélyen megrázta Marlon Brandót. Utolsó éveit egészségi problémák és túlsúly árnyékolták be.


Politikai és társadalmi nézetei

Brando szenvedélyes támogatója volt:

  • az afroamerikai polgárjogi mozgalomnak (Martin Luther King beszédein is részt vett),
  • a nukleáris leszerelésnek,
  • az amerikai őslakosok jogainak,
  • valamint számos humanitárius ügynek.

Nemet mondott a hollywoodi konformizmusra, és következetesen képviselte a saját elveit – gyakran a karrierje rovására.


Halála és öröksége

2004. július 1-jén, 80 éves korában hunyt el légzési és szívproblémák következtében.

Marlon Brando öröksége máig érezhető:

  • A “method acting” egyik legfőbb képviselőjeként hatott színészek generációira, például Robert De Niro, Al Pacino, Jack Nicholson, Leonardo DiCaprio vagy Joaquin Phoenix is tanulmányozták módszereit.
  • Filmszerepei továbbra is kultikus státuszban vannak.
  • Társadalmi kiállásai példát mutatnak a művészet és felelősség kapcsolatára.


Összegzés

Marlon Brando nem csupán egy színész volt – ő maga volt a színjátszás forradalma. Egy olyan művész, aki felkavarta a hollywoodi állóvizet, és akinek személyisége, tehetsége, karizmája és bátorsága máig hat. A filmvászon egyik legnagyobb ikonja, akinek a neve egyet jelent a színjátszás művészi mélységeivel és emberi küzdelmeivel.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Marlon_Brando&oldid=3513004”