Ugrás a tartalomhoz

Martin Luther King Jr.

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Martin Luther King Jr. (tsz. Martin Luther King Jr.s)

  1. (informatika) Martin Luther King Jr. (1929. január 15. – 1968. április 4.) amerikai baptista lelkész, polgárjogi aktivista, a fekete amerikaiak jogaiért folytatott harc egyik legismertebb és legnagyobb hatású alakja. Az erőszakmentesség elkötelezett híve volt, és Gandhi elveit követve küzdött a faji szegregáció és igazságtalanság ellen az Amerikai Egyesült Államokban. Nevéhez fűződik az egyik legismertebb beszéd az amerikai történelemben: az “I Have a Dream” (Van egy álmom) beszéd, melyet 1963-ban tartott a washingtoni menet során.


Gyermekkora és tanulmányai

Martin Luther King Jr. 1929-ben született Atlantában, Georgia államban. Családja mélyen vallásos volt, édesapja baptista lelkész, édesanyja zenetanár. Már fiatal korában megtapasztalta a déli államokban uralkodó szegregációt, ahol a feketék és a fehérek szigorúan elkülönített iskolákba jártak, és másodrendű állampolgároknak számítottak.

King a Morehouse College-ben szerzett diplomát szociológiából, majd teológiát tanult a Crozer Theological Seminary-n és a Bostoni Egyetemen, ahol doktorátust szerzett. Tanulmányai során mélyen elköteleződött az igazságosság és az erőszakmentes ellenállás eszméje mellett, különösen Mahátma Gandhi hatására.


A polgárjogi mozgalom élére kerül

1955-ben, mindössze 26 évesen, King neve országosan ismertté vált a Montgomery-i buszbojkott révén. Amikor Rosa Parks nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér utasnak a buszon, letartóztatták, és ez kiváltotta a fekete közösség tiltakozását. King lett a bojkotthoz kapcsolódó Montgomery Improvement Association vezetője, és 381 napon át tartó tiltakozással sikerült elérni, hogy a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánítsa a buszokon való faji megkülönböztetést.

Ez a siker megalapozta King tekintélyét a polgárjogi mozgalomban. 1957-ben létrehozta a Southern Christian Leadership Conference (SCLC) nevű szervezetet, amelynek célja a vallásos közösségek mozgósítása volt a polgárjogi célok elérése érdekében. A szervezet működésének középpontjában az erőszakmentes tiltakozás, a polgári engedetlenség és a tömeges mozgósítás állt.


Birmingham és a “Börtönből írt levél”

1963-ban King a legsúlyosabban szegregált amerikai városban, Birminghamben szervezett tiltakozó akciókat. A rendőri brutalitás és a békés tüntetők elleni fellépés országos felháborodást váltott ki. Kinget is letartóztatták, börtönből pedig megírta egyik legismertebb írását, a “Börtönből írt levél Birminghamből” (Letter from Birmingham Jail), amelyben szenvedélyesen védelmezi az erőszakmentes közvetlen akció szükségességét, és bírálja a mérsékelt fehér lelkészeket, akik türelmet kértek tőle.


“I Have a Dream” – A washingtoni menet

  1. augusztus 28-án több mint 250 000 ember gyűlt össze Washingtonban, hogy részt vegyen a “Munkahelyet és szabadságot!” jelszóval szervezett menetben. A Lincoln-emlékmű előtt mondta el King az ikonikus “I Have a Dream” beszédét, amelyben az álmairól beszélt: olyan Amerikáról, ahol minden ember egyenlő jogokat élvez, függetlenül a bőrszínétől. Ez a beszéd az amerikai történelem egyik legfontosabb pillanata lett, és Kinget világszerte a béke és szabadság szimbólumává emelte.


Törvényhozási eredmények és elismerések

A polgárjogi mozgalom hatására az amerikai kormány törvényhozási reformokat hajtott végre:

  • 1964-es Polgárjogi törvény (Civil Rights Act): betiltotta a szegregációt a nyilvános helyeken és megtiltotta a faji megkülönböztetést a foglalkoztatásban.
  • 1965-ös Választójogi törvény (Voting Rights Act): megkönnyítette a feketék szavazáshoz jutását a déli államokban.

1964-ben King elnyerte a Nobel-békedíjat, 35 évesen a legfiatalabb díjazottként addig. A díjat a faji megkülönböztetés elleni békés küzdelemért kapta.


Későbbi évei és újabb célok

A faji egyenlőségért folytatott küzdelem mellett King figyelme fokozatosan kiterjedt a gazdasági igazságtalanság és a vietnámi háború elleni tiltakozásra is. 1967-ben nyíltan bírálta a háborút, mondván, az erkölcsileg elfogadhatatlan, és elvonja az erőforrásokat a szegénység felszámolásától.

Elindította a Poor People’s Campaign (Szegények kampánya) nevű mozgalmat, amely az amerikai társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek ellen irányult. Célja egy újabb washingtoni menet volt, ezúttal nemcsak a feketék, hanem minden szegény amerikai nevében.


Merénylet és örökség

  1. április 4-én Memphisben, Tennessee államban, ahol sztrájkoló fekete takarítók mellett kampányolt, James Earl Ray egy fegyverrel halálosan megsebesítette. Halála országos gyászhoz vezetett, és zavargások törtek ki több mint 100 amerikai városban.

Martin Luther King öröksége azonban tovább él. Az Egyesült Államokban minden január harmadik hétfőjén Martin Luther King-napot tartanak, amely szövetségi ünnep. Számtalan iskola, utca, emlékmű és intézmény viseli a nevét. A King által képviselt elvek – igazságosság, béke, együttérzés, polgári bátorság – nemcsak Amerikában, hanem világszerte inspirálják a társadalmi igazságosságért küzdő mozgalmakat.


Összegzés

Martin Luther King Jr. életét a szeretet, az igazság, az egyenlőség és az emberi méltóság védelme határozta meg. Hite abban, hogy az erőszakmentes ellenállás képes megváltoztatni a világot, sokakat inspirált. Nemcsak a feketék szabadságáért harcolt, hanem minden elnyomottért, és az álmát – egy igazságosabb világot – az emberiség egyik legnemesebb céljának tartotta. A mondása, hogy „Az igazságtalanság bárhol veszélyt jelent az igazságosságra mindenhol”, máig visszhangzik a világ lelkiismeretében.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Martin_Luther_King_Jr.&oldid=3508487”