Ugrás a tartalomhoz

James Meade

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Meade szócikkből átirányítva)

Angol


Főnév

James Meade (tsz. James Meades)

  1. (informatika) James Edward Meade (1907–1995) brit közgazdász, a modern nemzetközi gazdaságtan és fiskális politikaelmélet egyik úttörője. 1977-ben Nobel-emlékdíjat kapott közgazdaságtanban Bertil Ohlin társaságában „a nemzetközi kereskedelem és nemzetközi tőkemozgások elméletének úttörő elemzéséért”.

Meade azon közgazdászok közé tartozott, akik a Keynes-i forradalom után szintetizálták a makroökonómiai elméletet, és alkalmazták azt nyitott gazdaságokra. Az ő nevéhez fűződik a belső és külső egyensúly egyidejű biztosításának elméleti modellje, valamint a kereskedelempolitika, a devizapolitika és az adórendszer kapcsolatainak mélyreható elemzése.


Életútja és tanulmányai

James E. Meade 1907. június 23-án született az angliai Dorset megyében. A rangos Malvern College után a Cambridge-i Egyetemen, majd a Oriel College-ban (Oxford) tanult, ahol kezdetben klasszikus tanulmányokat folytatott, de fokozatosan a közgazdaságtan felé fordult.

Cambridge-ben olyan közgazdászokkal került kapcsolatba, mint John Maynard Keynes és Richard Kahn, akik nagy hatással voltak gondolkodására. Már fiatalon bekapcsolódott a Keynes körüli intellektuális mozgalomba, és részt vett az Economic Journal szerkesztésében is.


Korai karrier és állami szerepvállalás

A harmincas években Meade a London School of Economics oktatója lett, ahol nemzetközi kereskedelemmel és vámpolitikával foglalkozott. A II. világháború alatt és után az Egyesült Királyság kormányzati gazdaságpolitikai tanácsadója volt.

Meade a Brit Gazdasági Kutatóhivatal (Economic Section of the Cabinet Office) vezetőjeként részt vett a háború utáni gazdasági helyreállítási tervek kidolgozásában, beleértve a Bretton Woods-i intézményrendszer kialakítását is, amely az IMF és a Világbank létrehozásához vezetett.


Akadémiai pályafutás

1947-ben Meade visszatért az egyetemi szférába, és a London School of Economics professzora lett, majd 1957-től 1967-ig a Cambridge-i Egyetem politikai gazdaságtan professzoraként dolgozott. Tudományos életművében ötvözte a gyakorlati gazdaságpolitikai tapasztalatokat a mély matematikai-gazdaságelméleti modellezéssel.


Főbb elméleti hozzájárulásai

1. A nyitott gazdaság makroökonómiája

Meade fő hozzájárulása a nyitott gazdaság – vagyis olyan gazdaság, amely külkereskedelmet folytat és tőkemozgásokat enged – egyensúlyának elemzése.

A gazdaságpolitikának – szerinte – egyszerre kell biztosítania:

  • belső egyensúlyt (teljes foglalkoztatás és árstabilitás),
  • külső egyensúlyt (fizetési mérleg egyensúlya).

Meade megmutatta, hogy ha egy gazdaság két politikai eszközzel (pl. monetáris és fiskális politika) rendelkezik, akkor két célkitűzést (belső és külső egyensúly) párhuzamosan is elérhet – ez az ún. Tinbergen-szabály korai alkalmazása.

Ezt az elemzést a „Meade-féle modell” néven ismerik, amely később alapjául szolgált a nemzetközi makroökonómia és az árfolyam-politika modern elméleteinek.


2. Kereskedelempolitika és jóléti közgazdaságtan

Meade úttörő volt abban, hogy a nemzetközi kereskedelmet a jóléti közgazdaságtan eszközeivel vizsgálta. Kimutatta, hogy a szabad kereskedelem általában jólétnövelő hatású, de bizonyos esetekben védővámok vagy szubvenciók is indokoltak lehetnek, ha például torzítások vagy externáliák vannak a gazdaságban.

Munkássága hozzájárult a nemzetközi kereskedelem „második legjobb elméletének” (second-best theory) kidolgozásához is: ha egy piaci torzítást nem lehet megszüntetni, akkor egy másik torzítással kompenzálni lehet a negatív hatást.


3. Fiskális politika és adóelmélet

Meade foglalkozott az adópolitika hatásaival is. Olyan rendszert javasolt, amely egyszerre lenne hatékony, igazságos és ösztönző. Különösen érdekelte az jövedelemadó és fogyasztási adó kombinálása, és jelentős hatást gyakorolt a kettős adóztatás elkerülésének elméletére.


4. Művei

Meade főbb művei közé tartoznak:

  • The Balance of Payments (1951) – a külkereskedelmi mérleg egyensúlyáról
  • Trade and Welfare (1955) – a külkereskedelem és jóléti elmélet kapcsolata
  • The Theory of International Economic Policy (2 kötetes mű: 1951, 1955) – a nemzetközi gazdaságpolitika szintézise
  • Efficiency, Equality and the Ownership of Property (1964) – az újraelosztásról és tulajdonformákról
  • The Just Economy (1976) – egy „igazságos gazdaság” normatív modellje

Meade világosan írt, és írásai gyakran didaktikus stílusban készültek, ami megkönnyítette közgazdász hallgatók és döntéshozók számára az összetett problémák megértését.


Nobel-díj (1977)

1977-ben Meade megosztott Nobel-díjat kapott Bertil Ohlin svéd közgazdásszal, akivel együtt a nemzetközi kereskedelem és tőkemozgások elméleti alapjait fektették le.

A díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia így indokolta:

„a nemzetközi gazdasági viszonyok elméleti elemzésének úttörő hozzájárulásaiért, amelyek a külkereskedelmi áramlások és a makrogazdasági egyensúlyok jobb megértését tették lehetővé.”

Későbbi évei és öröksége

Meade nyugdíjazása után sem hagyta abba az írást és gondolkodást. A hetvenes-nyolcvanas években egy etikus és igazságos gazdaság normatív elméletének kialakításával foglalkozott, amelyben figyelembe vette a tulajdonviszonyok, jövedelemelosztás és közjavak szerepét is.

  1. december 22-én halt meg, 88 éves korában. Halála után iskolák, kutatóintézetek és ösztöndíjak viselik a nevét.


Meade hatása a közgazdaságtanra

James Meade munkássága számos közgazdasági területen gyakorolt mély és tartós hatást:

  • Nemzetközi közgazdaságtan: elméleteit ma is oktatják minden közgazdaságtudományi képzésen.
  • Makrogazdasági politika: bevezette a gyakorlatba a több cél–több eszköz logikáját.
  • Jóléti közgazdaságtan: hozzájárult a torzításokkal sújtott gazdaságok optimális politikájának megértéséhez.
  • Európai gazdasági integráció: elméletei inspirálták a vámunió és közös pénzügyi politika gondolatát.


Összegzés

James Meade azon közgazdászok közé tartozik, akik elméleti mélységgel és gyakorlati érzékenységgel közelítették meg a gazdasági kérdéseket. Nemcsak elméleteket alkotott, hanem olyan rendszerek és gondolkodási keretek kialakításában is segített, amelyek máig alapját képezik a nemzetközi gazdaságpolitika megértésének.

A gazdaság egyensúlyi kérdéseit komplex rendszerként vizsgálta, ahol a különféle politikai eszközök összehangolása szükséges. Öröksége ma is élő: mindenhol, ahol kereskedelemről, fizetési mérlegről, adópolitikáról vagy egyensúlyi elméletekről beszélnek, ott Meade gondolatai visszhangzanak.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=James_Meade&oldid=3511640”