Modern period
Főnév
Modern period (tsz. Modern periods)
- (informatika) A modern kor Európa (és a világ) történelmében az a korszak, amely a 15. század végétől (gyakran 1492-től, Amerika felfedezésétől) a 20. század végéig terjed. Ez a korszak a reneszánsztól, a felfedezések korán, a reformáción, a felvilágosodáson és a forradalmakon át a világháborúkig, a technológiai forradalmakig, sőt az emberi jogok modern értelmezéséig ível. A „modern” szó ebben az értelemben nemcsak az időrendet, hanem egy világnézeti, tudományos, társadalmi és politikai fordulatot is jelent.
I. A kezdetek: reneszánsz, humanizmus és felfedezések
A 15–16. század Európájában megszületett a reneszánsz, az antik művészet és tudomány újjáélesztése. A humanizmus a középkori vallásközpontú világképet fokozatosan az emberi értelem, megfigyelés és kritika felé fordította. A művészet, tudomány és filozófia új korszakba lépett.
Ezzel egy időben indult el a felfedezések kora: Kolumbusz Kristóf (1492), Vasco da Gama, Magellán és más hajósok új földrészeket fedeztek fel. Ez a folyamat a gyarmatosítás és az európai világhatalom kezdetét jelentette. A spanyol, portugál, francia, angol és holland birodalmak kontinenseken átívelő impériumokat hoztak létre, ami új kereskedelmi, társadalmi és kulturális kapcsolatokat, de rabszolgaságot és pusztítást is jelentett.
II. Reformáció és vallásháborúk
1517-ben Luther Márton fellépésével elkezdődött a reformáció, amely megkérdőjelezte a római katolikus egyház tanításait és intézményrendszerét. A lutheránus, kálvinista és más protestáns irányzatok kialakulása vallási széttagolódást és véres konfliktusokat hozott. Az egyház válasza a katolikus megújulás (ellenreformáció) volt.
E vallásháborúk közül a leghírhedtebb a harmincéves háború (1618–1648), mely főleg a Német-római Birodalom területén zajlott. A háborút lezáró vesztfáliai béke fontos lépés volt a modern államiság és a vallási tolerancia irányába.
III. A tudományos forradalom és felvilágosodás
A 17. századtól megindult a tudományos forradalom: Kopernikusz, Galilei, Kepler, Newton felfedezései alapjaiban formálták át az univerzumról alkotott képet. A megfigyelés, mérés, empirikus módszer és racionalizmus vált a tudomány alapjává.
A 18. század a felvilágosodás kora volt. Gondolkodói – Voltaire, Rousseau, Montesquieu, Kant – az emberi szabadság, az ésszerű társadalomszervezés, a jogállam és a népszuverenitás eszméit hirdették. E gondolatok komoly hatással voltak a forradalmakra, különösen az amerikai (1776) és a francia forradalomra (1789).
IV. Forradalmak és Napóleon
A francia forradalom radikálisan átalakította az európai társadalmakat. Megdöntötte az abszolút monarchiát, bevezette az emberi és polgári jogokat, és kinyitotta az utat a polgári társadalmak kialakulása felé.
A forradalom káoszából emelkedett ki Napóleon Bonaparte, aki császárrá koronázta magát, majd európai birodalmat épített. Bár katonailag végül legyőzték (1815, Waterloo), jogi és közigazgatási reformjai (pl. Code Napoléon) hosszú távú hatást gyakoroltak.
V. A nemzetállamok és az ipari forradalom kora (19. század)
A 19. század a nemzeti mozgalmak és ipari fejlődés korszaka lett:
- Olaszország (1861) és Németország (1871) egyesítése megtörte a régi rendet.
- Az ipari forradalom – mely Angliában kezdődött – gépesítette a termelést, városiasodáshoz és új társadalmi osztályok kialakulásához vezetett: megjelent a munkásosztály és a burzsoázia.
- A társadalmi feszültségek hatására kialakult a szocializmus, majd a marxizmus, amely a kapitalizmus alternatívájaként jelent meg.
A korszakban a liberalizmus, a konzervativizmus és a nacionalizmus is fontos ideológiai mozgatórugóvá váltak. Emellett a gyarmatosítás második hulláma (Afrika, Ázsia) is ekkor zajlott, növelve Európa globális hatalmát.
VI. A világháborúk kora (20. század első fele)
Az első világháború (1914–1918) a nacionalizmus, imperializmus és katonai szövetségek következményeként robbant ki. A „nagy háború” milliók halálát okozta, s összeomlott az Osztrák–Magyar Monarchia, az Orosz Birodalom, az Oszmán Birodalom és a Német Császárság. A háborút követő békeszerződések – különösen a versailles-i – új politikai feszültségekhez vezettek.
Az 1920-as–30-as évek politikailag és gazdaságilag válságos időszak volt: a nagy gazdasági világválság (1929), a fasizmus (Mussolini), a nácizmus (Hitler) és a kommunizmus (Szovjetunió) egymás mellett fejlődtek, miközben a demokráciák megrendültek.
A második világháború (1939–1945) a náci Németország agressziója miatt tört ki. A háború során elkövették a holokausztot (6 millió zsidó meggyilkolása), lerombolták Európa jelentős részét, és új világrend alakult ki: a szovjet és amerikai befolyási övezetekre osztott világ.
VII. A hidegháború és Európa kettészakadása
1945 után kezdődött a hidegháború, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti ideológiai, gazdasági és katonai versengés volt. Európa vasfüggönyre szakadt: nyugaton demokratikus piacgazdaságok, keleten kommunista rendszerek jöttek létre.
A keleti blokk országai – köztük Magyarország – szovjet ellenőrzés alatt működtek, gyakran elnyomó, egypárti diktatúrában. A felkelések (pl. 1956 Magyarországon, 1968 Prágában) elbukottak, míg nyugaton jóléti államok, integráció és demokratikus fejlődés zajlott.
Közben létrejött a NATO, a Varsói Szerződés, valamint megindult az európai integráció folyamata: EGK, majd EU.
VIII. A modern kor vége: globalizáció és rendszerváltás
A Szovjetunió összeomlása (1991) véget vetett a hidegháborúnak. A kelet-közép-európai országok demokratizálódtak, piacgazdaságra tértek át, és sokan közülük csatlakoztak az Európai Unióhoz (pl. Magyarország: 2004).
A világot egyre inkább a globalizáció, az informatikai forradalom, a tudásalapú társadalmak, az emberi jogok, de ugyanakkor új kihívások – például klímaváltozás, terrorizmus, digitális megfigyelés, népvándorlás – határozzák meg.
Összegzés
A modern kor a tudomány, technika, gondolkodás és társadalom radikális átalakulásának kora volt. Európa – és később a világ – átlépett a középkori világnézetből egy racionalista, ipari, demokratikus, de konfliktusokkal teli világba. A modernitás egyszerre hozott felszabadulást és pusztítást, jogokat és kizsákmányolást, haladást és két világháborút. Öröksége máig velünk él.
- Modern period - Szótár.net (en-hu)
- Modern period - Sztaki (en-hu)
- Modern period - Merriam–Webster
- Modern period - Cambridge
- Modern period - WordNet
- Modern period - Яндекс (en-ru)
- Modern period - Google (en-hu)
- Modern period - Wikidata
- Modern period - Wikipédia (angol)