Ugrás a tartalomhoz

Nobel Memorial Prize in Economic Sciences

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Nobel Memorial Prize in Economic Sciences (tsz. Nobel Memorial Prize in Economic Scienceses)

  1. (informatika) A Sveriges Riksbank-díj a közgazdasági tudományok területén Alfred Nobel emlékére (angolul: The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel), közismert nevén a közgazdasági Nobel-díj, a világ egyik legnagyobb presztízsű elismerése a közgazdaságtanban. Habár nem szerepelt Alfred Nobel eredeti végrendeletében, mégis a Nobel-díjakhoz kapcsolódik, és azokat a közgazdászokat jutalmazza, akik kiemelkedő elméleti vagy empirikus hozzájárulást tettek a gazdasági gondolkodás fejlődéséhez.


A díj létrejötte

A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban alapította a svéd jegybank (Sveriges Riksbank) fennállásának 300. évfordulója alkalmából. Az elnevezés tudatosan utal Nobelre, mivel a díjat ugyanaz a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, amely a fizikai és kémiai Nobel-díjakról is dönt.

Első alkalommal 1969-ben adták át a díjat két tudósnak: Jan Tinbergen és Ragnar Frisch kapták a dinamikus gazdasági modellek kidolgozásáért.


A díj célja és jellege

A közgazdasági Nobel-emlékdíj célja, hogy:

  • elismerje a kiemelkedő közgazdasági kutatást, legyen az elméleti vagy gyakorlati természetű;
  • támogassa a gazdasági gondolkodás fejlődését;
  • ösztönözze a társadalmi és gazdasági problémák tudományos megközelítését.

A díj formailag és pénzügyileg egyenértékű a többi Nobel-díjjal. A nyertesek:

  • Nobel-érmet kapnak (az Alfred Nobel-portrét ábrázoló változatot),
  • egy hivatalos oklevelet,
  • és jelentős pénzjutalmat (2023-ban 11 millió svéd korona, azaz kb. 1 millió dollár).


Díjazási folyamat

A közgazdasági Nobel-díj odaítélési rendszere hasonló a többi Nobel-díjéhoz:

  1. Jelölés: minden év januárjáig tudományos szervezetek, professzorok, korábbi díjazottak és akadémikusok jelölhetnek.
  2. Értékelés: a Nobel-bizottság közgazdasági szakértői elemzik a beérkezett munkákat.
  3. Döntés: a Svéd Királyi Tudományos Akadémia választja ki a díjazott(ak)at.
  4. Bejelentés: októberben, átadás pedig december 10-én Stockholmban, az összes többi Nobel-díjjal együtt történik.


Fontosabb díjazottak és hozzájárulásaik

A díjazottak munkái a makrogazdaságtantól a mikroökonómián át a viselkedési közgazdaságtanig sokféle témát lefednek.

1970-es–1980-as évek – Matematikai közgazdaságtan és piacelmélet

  • Paul Samuelson (1970) – a modern közgazdaságtan matematikai megalapozása.
  • Kenneth Arrow (1972) – a társadalmi választáselmélet és általános egyensúlyelmélet.
  • Milton Friedman (1976) – a monetarizmus, az inflációs és üzleti ciklusok elemzésének új iránya.
  • Robert Solow (1987) – a gazdasági növekedés modelljei, tőkefelhalmozás és technológiai fejlődés.

1990-es–2000-es évek – Játékelmélet, piaci viselkedés, viselkedési közgazdaságtan

  • Amartya Sen (1998) – a jólétgazdaságtan, az éhség, szegénység és emberi képességek kutatója.
  • James Heckman és Daniel McFadden (2000) – mikroökonómiai empirikus módszerek fejlesztése.
  • Daniel Kahneman (2002) – pszichológus létére kapott közgazdasági Nobel-díjat a viselkedési közgazdaságtan megalapozásáért.
  • Robert Aumann és Thomas Schelling (2005) – a játékelmélet alkalmazása konfliktusokra, együttműködésre, hidegháborús stratégiákra.

2010-es–2020-as évek – Fejlődő világ, klímaváltozás, aukcióelmélet

  • Elinor Ostrom (2009) – első női díjazott, a közjavak önszerveződő irányításának kutatásáért.
  • Thomas Piketty és Emmanuel Saez – nem kaptak még Nobel-díjat, de hasonló témában dolgoznak, mint a következő díjazottak:
  • Abhijit Banerjee, Esther Duflo, Michael Kremer (2019) – az extrém szegénység elleni küzdelem új módszertanára, terepkísérletek alapján.
  • Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson (2020) – az aukcióelmélet fejlesztéséért, aminek hatása van például rádiófrekvencia-licitekben, energiapiacokon.
  • David Card (2021) – a munkapiac empirikus vizsgálataiért, pl. minimálbér és bevándorlás hatásai.
  • Ben Bernanke, Douglas Diamond és Philip Dybvig (2022) – a pénzügyi válságok, bankcsődök és stabilitási mechanizmusok elemzéséért.


Kritikák és viták

A közgazdasági Nobel-díj létrejötte és működése több vitát is kiváltott:

  • Nem valódi „Nobel-díj”: Alfred Nobel végrendelete nem említette a közgazdaságtant – a díjat sokan Nobel nevének kisajátításának tartják.
  • Ideológiai elfogultság: sokáig a neoklasszikus, piacpárti közgazdaságtant díjazták, és kevésbé értékelték a kritikus, társadalomelméleti irányokat.
  • Alacsony női részvétel: 2023-ig mindössze két nő (Elinor Ostrom, Esther Duflo) kapta meg a díjat.
  • Társadalmi hatás: egyes kutatások nehezen alkalmazhatók a valós életben – a gyakorlati jelentőség sokszor megkérdőjelezhető.


A díj jelentősége és hatása

Mindezek ellenére a közgazdasági Nobel-díj:

  • irányt mutat a gazdaságtudománynak: a díjazott témák hatással vannak az egyetemi tananyagokra, a gazdaságpolitikára és a nemzetközi diskurzusra.
  • elismeri az empirikus közgazdaságtan jelentőségét: a legutóbbi díjak a valós adatokat elemző, terepen dolgozó közgazdászokat emelik ki.
  • megerősíti a közgazdaságtant mint társadalomtudományt, amely mérni, tesztelni és modellezni képes a társadalmi jelenségeket.


Magyar vonatkozások

Bár eddig nem volt magyar közgazdasági Nobel-díjas, több magyar származású tudós jelentős hatást gyakorolt a közgazdaságtanra, például:

  • Jánossy Ferenc – gazdasági cikluselméletek,
  • Kornai János – a hiánygazdaság elmélete és a szocialista rendszerek közgazdasági elemzése,
  • Polányi Károly – a gazdaság társadalmi beágyazottságának klasszikus elemzője (The Great Transformation).


A jövő kilátásai

A következő évek közgazdasági Nobel-díjait várhatóan az alábbi területek dominálhatják:

  • Klímaváltozás közgazdasági modellezése (pl. szénadó, fenntarthatósági ösztönzők),
  • Mesterséges intelligencia és automatizáció hatásai a munkapiacra,
  • Egyenlőtlenség és mobilitás mérése, kezelése,
  • Globális fejlesztési stratégiák (oktatás, egészségügy),
  • Digitális pénzek, blokklánc és fintech hatása a gazdaságra.


Zárszó

A közgazdasági Nobel-emlékdíj ma már a legmagasabb elismerés a közgazdászok számára. Habár nem tartozik a „klasszikus Nobel-díjak” közé, súlya és presztízse megegyezik azokéval. A díjazott kutatások segítenek megérteni a világ működését – a piacokat, a fogyasztást, a szegénységet, a válságokat és a növekedést, és hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb gazdasági döntések szülessenek helyi és globális szinten egyaránt.

A közgazdasági Nobel-díj üzenete világos: a gazdaság nem csupán számokról, hanem emberekről, viselkedésről és döntésekről szól, amelyeket érdemes tudományos alapossággal vizsgálni – az emberiség javára.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Nobel_Memorial_Prize_in_Economic_Sciences&oldid=3509686”