Ugrás a tartalomhoz

Nobel Peace Prize

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

Nobel Peace Prize (tsz. Nobel Peace Prizes)

  1. (informatika) A Nobel-békedíj a világ egyik legrangosabb és legismertebb kitüntetése, amelyet azoknak a személyeknek, szervezeteknek ítélnek oda, akik kiemelkedő módon járultak hozzá a béke előmozdításához, a fegyveres konfliktusok megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez, illetve az emberi jogok, nemzetközi együttműködés és társadalmi igazságosság ügyéhez. A díj története több mint egy évszázadra nyúlik vissza, és szorosan kapcsolódik a svéd feltaláló és iparmágnás, Alfred Nobel végakaratához.



Alfred Nobel és a békedíj eredete

Alfred Nobel (1833–1896) svéd kémikus, mérnök és feltaláló, több mint 350 szabadalom tulajdonosa volt, köztük a dinamit feltalálója is. Élete végén megrendülten vette tudomásul, hogy halála előtt tévesen jelent meg róla egy újságcikk „A halál kereskedője meghalt” címmel, amely elítélte, hogy vagyonát fegyverek gyártásával szerezte. Ez arra ösztönözte, hogy örökségét más, nemes célokra fordítsa.

Nobel 1895-ben végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonából létrejöjjön egy alapítvány, amely évenkénti díjakat oszt ki azoknak, akik a legnagyobb szolgálatot tették az emberiség javára. Öt területet nevezett meg: fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és béke. A békedíjat az „annak, aki a legtöbbet tette a népek közötti testvériség előmozdításáért, a hadseregek leszereléséért és a békekongresszusok megszervezéséért”.



A Nobel-békedíj sajátosságai

A többi Nobel-díjat svéd intézmények adják át, de a békedíj az egyetlen, amelyet Norvégiában ítélnek oda. A döntést az öt tagból álló Norvég Nobel Bizottság hozza meg, amelyet a norvég parlament nevez ki. A díjat minden év december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban, a Nobel-békeközpontban, míg a többi díjat Stockholmban osztják ki.



A díj jellege és tartalma

A Nobel-békedíjjal pénzjutalom is jár, amelyet az alapítvány befektetéseiből finanszíroznak (2023-ban kb. 1 millió dollár). Emellett a díjazott egy aranyéremben és díszoklevélben is részesül. A díjat személyek és szervezetek egyaránt elnyerhetik, sőt bizonyos esetekben megosztva is odaítélhető több résztvevőnek.



Fontosabb díjazottak a történelemben

Korai díjazottak

  • Jean Henry Dunant (1901): a Vöröskereszt alapítója, az első békedíjas.
  • Bertha von Suttner (1905): osztrák pacifista írónő, az A háború el fog múlni című könyv szerzője, Alfred Nobel barátja.

20. századi ikonok

  • Woodrow Wilson (1919): az Egyesült Államok elnöke, a Nemzetek Szövetsége megálmodója.
  • Albert Schweitzer (1952): humanista orvos, Afrika megsegítője.
  • Martin Luther King Jr. (1964): az amerikai polgárjogi mozgalom vezetője.
  • Willy Brandt (1971): német kancellár, keleti nyitás politikájáért.
  • Anwar Szadat és Menachem Begin (1978): az egyiptomi–izraeli békeszerződés aláírói.
  • Lech Wałęsa (1983): a lengyel Szolidaritás mozgalom vezetője.
  • Dalai Láma (1989): Tibet spirituális vezetője.
  • Michail Gorbacsov (1990): a hidegháború befejezésében játszott szerepéért.
  • Nelson Mandela és Frederik de Klerk (1993): az apartheid felszámolásáért.
  • Jichák Rabin, Simon Peresz és Jasszer Arafat (1994): az oslói megállapodásokért.

21. századi díjazottak

  • Barack Obama (2009): a nemzetközi diplomácia és a nukleáris leszerelés ösztönzéséért.
  • Malala Yousafzai (2014): a lányok oktatáshoz való jogáért – a legfiatalabb díjazott (17 éves).
  • Nadia Murad (2018): a szexuális erőszak elleni fellépésért.
  • Denis Mukwege (2018): kongói nőgyógyász, a háborús nemi erőszak áldozatainak segítője.
  • Világélelmezési Program (WFP) (2020): a globális éhezés elleni küzdelemért.



Kritika és viták

A Nobel-békedíj – erkölcsi jelentősége ellenére – gyakran vált ki vitákat:

  • Barack Obama díjazása után még ő maga is elismerte, hogy „előlegezett bizalomként” kapta a díjat, nem konkrét teljesítményéért.
  • Henry Kissinger (1973), az USA külügyminisztere a vietnámi háborút követő egyezményért kapta meg a díjat – miközben az amerikai bombázások tovább folytak.
  • Jasszer Arafat palesztin vezető szerepe sokak számára ellentmondásos volt.
  • A díj egyes háborús feleknek való megítélése vagy diplomáciai célú kompromisszumok időnként alááshatták a díj súlyát.

A kritikusok szerint a bizottság néha túl politikai vagy naivan idealista, mások szerint viszont a díj épp azért fontos, mert képes befolyásolni a globális közvéleményt.



Nobel-békedíj és szervezetek

A díjat nemcsak személyek, hanem szervezetek is elnyerhetik:

  • Nemzetközi Vöröskereszt – háromszor is megkapta (1917, 1944, 1963).
  • UNICEF – a gyermekekért végzett munkáért (1965).
  • Amnesty International – az emberi jogok védelméért (1977).
  • ENSZ és Kofi Annan – közösen (2001).
  • OPCW (Vegyifegyver-tilalmi Szervezet) – 2013.
  • Világélelmezési Program (WFP) – 2020.



Magyar vonatkozások

Magyarországon nem díjaztak Nobel-békedíjjal született magyar állampolgárt, de több magyar származású személy vagy szervezet kapott elismerést más kategóriákban (pl. Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő). A magyar békemozgalmak, humanitárius szervezetek között is sokan tekintenek a Nobel-békedíjra mint elérendő erkölcsi példára.



Hatása a világra

A Nobel-békedíj szerepe nem csupán az elismerés: fókuszt ad olyan ügyeknek, amelyeket a világ gyakran figyelmen kívül hagy:

  • Felhívja a figyelmet az emberi jogokra, oktatásra, szegénységre, diktatúrákra.
  • Médiavisszhangot biztosít, ami támogatásokat, törvényi változásokat indíthat el.
  • Erkölcsi bátorságot ad az elnyomottaknak, üldözötteknek, kisebbségeknek.

Ahogy a Nobel Bizottság gyakran hangoztatja: a békedíj nem csupán jutalom, hanem felhívás a folytatásra.



Zárszó

A Nobel-békedíj több mint díj: szimbólum. Egy olyan világban, ahol háborúk, elnyomás és igazságtalanság uralkodnak, a békedíj emlékeztet arra, hogy vannak emberek és szervezetek, akik kitartanak az igazság, az emberi méltóság és a béke mellett.

Alfred Nobel szavai máig érvényesek:

„Az igazi hősiesség abban rejlik, ha valaki békéért küzd akkor is, amikor a világ háborúra készül.”