Nobel Prize in Literature
Főnév
Nobel Prize in Literature (tsz. Nobel Prize in Literatures)
- (informatika) A Nobel-díj irodalomban (Nobel Prize in Literature) a világ egyik legmagasabb irodalmi elismerése, amelyet évente ítélnek oda egy írónak vagy költőnek, aki „az irodalom területén a legkiválóbb munkát alkotta, idealista irányban”, Alfred Nobel 1895-ös végrendelete szerint. A díjat 1901 óta adják át, és a Svéd Akadémia választja ki a kitüntetettet, akinek neve minden év októberében kerül nyilvánosságra, az ünnepélyes díjátadóra pedig december 10-én kerül sor, Nobel halálának évfordulóján.
A díj eredete
Alfred Nobel (1833–1896), a dinamit feltalálója és gazdag iparmágnás, halálakor végrendeletében rendelkezett arról, hogy vagyonának egy részéből öt díjat alapítsanak, köztük egyet az irodalom számára. Az irodalmi díjra vonatkozó szöveg így szólt:
„Annak a személynek, aki a legkiemelkedőbb irodalmi munkát alkotta meg az idealizmus szellemében.”
Ez a mondat az évtizedek során sokféleképpen értelmezhetővé vált, és a díjazottak listája tükrözi is, milyen sokféle irányzat és nyelv képviseltette magát.
A díjazás menete
A Nobel-díj irodalomban is egy szigorú eljárásrend alapján kerül kiosztásra:
- Jelölés: minden év szeptemberéig irodalomtudósok, akadémiai intézmények, korábbi díjazottak, és tagok küldhetnek be jelöléseket.
- Értékelés: a Svéd Akadémia irodalmi bizottsága olvassa, elemzi és véleményezi a jelöltek munkáit.
- Döntés: az Akadémia tagjai zárt ülésen szavaznak, és az a jelölt nyer, aki megszerzi a szavazatok többségét.
- Bejelentés és átadás: októberben történik a hivatalos bejelentés, majd december 10-én a stockholmi díjátadó ünnepség.
A díj részei:
- egy aranyérem Alfred Nobel arcképével,
- egy oklevél,
- és egy jelentős pénzjutalom (2023-ban kb. 1 millió dollár értékű svéd korona).
A díj célja és szellemisége
Az irodalmi Nobel-díj célja, hogy:
- elismerje az emberi gondolat és érzés legmagasabb művészi kifejezésformáit,
- támogassa a nyelvi sokszínűséget és a kultúrák közötti párbeszédet,
- reflektáljon a világ társadalmi, politikai, erkölcsi kérdéseire.
A díj elnyeréséhez nem szükséges világhír vagy bestseller státusz – gyakran kevésbé ismert, de kiemelkedő nyelvi és eszmei mélységű szerzők is elismerésben részesülnek.
Neves díjazottak és irányzatok
Klasszikus írók (1901–1950)
- Rudyard Kipling (1907) – az első angol nyelvű díjazott, az A dzsungel könyve szerzője.
- Rabindranath Tagore (1913) – az első nem-európai díjazott, indiai bengáli költő és filozófus.
- Thomas Mann (1929) – A Buddenbrook-ház, A varázshegy szerzője, a német irodalom óriása.
- William Faulkner (1949) – az amerikai dél történelmét és identitását vizsgáló író.
Humanizmus és társadalmi érzékenység (1950–1990)
- Albert Camus (1957) – Az idegen és A pestis szerzője, az abszurd filozófia képviselője.
- Boris Pasternak (1958) – Zsivago doktor, amely a szovjet rendszer kritikája miatt politikai botrányt okozott.
- Gabriel García Márquez (1982) – a mágikus realizmus kolumbiai mestere (Száz év magány).
- Wole Soyinka (1986) – az első afrikai díjazott, nigériai drámaíró.
Kortárs, soknyelvű irodalom (1990-től)
- Toni Morrison (1993) – afroamerikai történelem és identitás, például A kedves című regényben.
- Orhan Pamuk (2006) – a török identitás és Kelet–Nyugat találkozása.
- Bob Dylan (2016) – a díj történetének egyik legvitatottabb döntése: dalszövegei „új költői kifejezéseket” hoztak létre.
- Olga Tokarczuk (2018/2019) – a lengyel mitológia, feminizmus és filozófia ötvözése.
Nők az irodalmi Nobel-díjasok között
Bár az irodalom területén több nő is díjat nyert, a nemi arány még mindig jelentős férfi túlsúlyt mutat:
- Selma Lagerlöf (1909) – az első női díjazott.
- Svetlana Alekszijevics (2015) – orosz nyelven író belarusz újságíró, az „emberek hangjának” dokumentarista krónikása.
- Annie Ernaux (2022) – francia írónő, az emlékezés, szexualitás és osztályhelyzet nyers és személyes krónikása.
Magyar vonatkozások
Kertész Imre az egyetlen magyar író, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (2002). Az „Egy fővel kevesebb” és a „Sorstalanság” szerzője a holokauszt tapasztalatát egyéni, egzisztencialista nézőpontból dolgozta fel.
Korábban József Attilát, Németh Lászlót vagy Ottlik Gézát is sokan méltónak tartották volna a díjra, de jelölésük nem vezetett sikerhez.
Kritikák és viták
A Nobel-díj irodalomban – mint minden rangos díj – nem mentes a kritikától:
- Nyugat-központúság: sokáig európai férfi írók dominálták a díjat.
- Politikai befolyás: időnként a díjazottak politikai jelentősége meghaladja irodalmi érdemeiket (pl. Pasternak, Alekszijevics).
- Bob Dylan esete (2016): viták indultak arról, hogy dalszövegek irodalomnak tekinthetők-e.
- A Svéd Akadémia botránya (2018): szexuális zaklatási ügy miatt az Akadémia működése válságba került, ami a díjátadás elhalasztásához is vezetett.
A díj hatása
A Nobel-díj komoly világszintű figyelmet irányít a díjazott műveire, gyakran:
- újrafordítják őket sok nyelvre,
- megjelennek magyarul is, akár néhány hónapon belül,
- tananyagként szolgálnak iskolákban és egyetemeken,
- segítenek a kisebbségi nyelvek irodalmának nemzetközi elismerésében.
A díj gyakran szolgál kulturális hídépítésként is: például az orosz, arab, afrikai, ázsiai irodalmak nyugati ismertségét jelentősen növelte.
A jövő kérdései
A Nobel-bizottság előtt álló kihívások:
- Hogyan lehet jobban képviselni a globális déli világot (Afrika, Ázsia, Latin-Amerika)?
- Tovább nőhet-e a nők, kisebbségek, posztkoloniális írók aránya?
- Milyen szerepe lesz a digitális irodalomnak, online platformoknak, új médiumnak?
Zárszó
A Nobel-díj irodalomban a szó valódi ünnepe: az emberi gondolat, érzés, szenvedés és öröm művészi kifejezésének legmagasabb elismerése. Legyen szó regényről, versről, esszéről vagy akár dalról, a díjazottak munkája emlékeztet minket arra, hogy a nyelv több mint kommunikáció – eszköz a világ megértésére és alakítására.
A díj minden évben új kérdéseket vet fel – ki nyer, ki marad ki, mit jelent ma az „idealista irány”? –, de ez csak növeli értékét: élő, változó, gondolkodásra ösztönző irodalmi hagyomány, amely világszerte olvasásra és párbeszédre hív.
- Nobel Prize in Literature - Szótár.net (en-hu)
- Nobel Prize in Literature - Sztaki (en-hu)
- Nobel Prize in Literature - Merriam–Webster
- Nobel Prize in Literature - Cambridge
- Nobel Prize in Literature - WordNet
- Nobel Prize in Literature - Яндекс (en-ru)
- Nobel Prize in Literature - Google (en-hu)
- Nobel Prize in Literature - Wikidata
- Nobel Prize in Literature - Wikipédia (angol)
