Ugrás a tartalomhoz

Omar Khayyam

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Omar Khayyam (tsz. Omar Khayyams)

  1. (informatika) Omar Khayyam (teljes nevén: Ghiyāth al-Dīn Abū al-Fatḥ ʿUmar ibn Ibrāhīm al-Khayyām; kb. 1048. május 18. – 1131. december 4.) perzsa polihisztor volt: költő, csillagász, matematikus, filozófus és tudós. A nyugati világban leginkább a rubáʿijáit – négysoros verseit – ismerik Edward FitzGerald 19. századi angol fordításában (The Rubáiyát of Omar Khayyám), de szülőhazájában elsősorban tudósként és csillagászként vált híressé. Életműve a tudományos gondolkodás, a szkeptikus filozófia és a költői életélvezet egyedülálló keveréke.


Fiatalkora és tanulmányai

Omar Khayyam 1048-ban született Nīshāpūr városában, a mai Irán északkeleti részén, a szeldzsuk birodalom korában. Családja vélhetően sátorkészítéssel foglalkozott (a „Khayyám” jelentése: sátorkészítő), de Omar hamar kitűnt kivételes tehetségével.

Fiatalon matematikát, asztronómiát, fizikát, filozófiát és vallást tanult. Már gyermekkorában ismerte az arab és perzsa nyelvet, később görög tudományos műveket tanulmányozott arab fordításban. Tanárai között volt több híres teológus és tudós, és kapcsolatba került a későbbi szeldzsuk vezírekkel is.


Matematikai munkássága

Omar Khayyam a középkori matematika egyik legnagyobb alakja volt.

1. Algebráról szóló munkája

Fő műve a „Risāla fī al-jabr wa’l-muqābala” (Értekezés az algebráról és az összehasonlításról), amelyben rendszerezi és továbbfejleszti a korábbi algebrai tudást. Ebben a könyvben:

  • elsőként osztja be a harmadfokú egyenleteket különböző típusaik szerint,
  • geometriai módszereket alkalmaz ezek megoldására (a kúpszeletek metszéspontjait használja),
  • előkészíti a nem-euklideszi geometriák elméletét.

Noha nem tudta algebraikusan megoldani a harmadfokú egyenleteket (mint később Cardano), megoldási módszerei geometriailag rendkívül kifinomultak, és megelőlegezték a koordinátageometria eljövetelét.

2. Euklidész kritikus értelmezése

Omar Khayyam Euklidész Elementa című művét is tanulmányozta és kritizálta. Különösen a párhuzamosok axiómájával foglalkozott, és a legrégebbi ismert kísérletek egyikét tette annak független bizonyítására. Ezzel a nem-euklideszi geometriák előfutára lett.

3. Binomiális tétel és számelmélet

Tanulmányozta a binomiális együtthatókat is, a Pascal-háromszöghöz hasonló ábrákkal, jóval Blaise Pascal előtt. Arab nyelvű forrásokban ez a háromszög “Khayyam-háromszögként” is ismert.


Csillagászati tevékenysége

1074 körül Khayyamot Iszfahánba hívták, ahol Malik Sah szultán megbízásából vezető szerepet kapott a csillagászati obszervatórium létrehozásában. Itt több éven át dolgozott egy tudósokból álló csapattal, és összeállították az al-Zij al-Malikī nevű csillagászati táblázatokat.

Legnagyobb csillagászati eredménye:

  • Naptárreform: Khayyam csapata kidolgozta a Dzsáláli-naptárt, amely:
    • sokkal pontosabb volt, mint a Julián-naptár,
    • évi 365,242198 napos évhosszúságot vett alapul (a Gergely-naptáré 365,2425),
    • eltérésének mértéke olyan alacsony, hogy még ma is csak néhány másodperccel tér el a csillagászati valóságtól.

A Dzsáláli-naptár alapelvei századokkal megelőzték a Gergely-naptár reformját (1582), és a perzsa világban évszázadokon át használták.


Költészete: A Rubáijját

Omar Khayyam a tudomány mellett költőként is halhatatlanná vált. Négysoros versei – a rubáik – filozófiai, hedonista, szkeptikus és világlátó gondolatokat fejeznek ki.

A verseiben visszatérő témák:

  • a múló idő,
  • az élet élvezete (bor, szerelem, dal),
  • a halál elkerülhetetlensége,
  • a vallási dogmák megkérdőjelezése,
  • a sors és szabad akarat dilemmája.

Khayyam világszemlélete sokszor epikureus és agnosztikus, bár költeményeit lehet szimbolikusan is értelmezni – például a bor jelenthet misztikus eksztázist vagy isteni szeretetet is.

Edward FitzGerald hatása

A rubáikat évszázadokon át kéziratokban másolták. A 19. században Edward FitzGerald angol fordítása (1859) tette ismertté Khayyam költészetét a nyugati világban. FitzGerald azonban szabadon átformálta az eredeti verseket, így bár világklasszist alkotott, nem teljesen hiteles fordítást készített. Mégis e mű – The Rubáiyát of Omar Khayyám – máig az egyik legnagyobb hatású perzsa versfordítás.


Filozófiai gondolkodása

Khayyam nem tartozott egyetlen filozófiai iskola szigorú keretei közé sem, de munkásságában a perzsa peripatetikus (aristotelészi) hagyomány és a szkepticizmus is jelen van. Valláskritikája burkolt, de egyértelmű: gyakran bírálja a képmutató hitet és a túlvilágba vetett illúziókat. A józan ész, az élvezet, a tapasztalat és a sors elfogadása jellemzi gondolkodását.

Egyik híres gondolata:

„Ne keresd a világ titkait – élvezd a jelen poharát, hisz a múlt elillant, a jövő pedig bizonytalan.”

Ez a gondolatvilág egyszerre keleti és univerzális: a középkor iszlám világában radikálisnak, de egyben mélyen emberinek hatott.


Öröksége és hatása

Omar Khayyam életműve három fő területen hagyott örökséget:

1. Tudomány

  • A Dzsáláli-naptár a csillagászat történetének mesterműve.
  • Az algebrai osztályozás és a geometriai módszerek a matematika fejlődésében kulcsfontosságúak.
  • A nem-euklideszi geometriák előfutára.

2. Költészet

  • A rubáik a perzsa líra egyik csúcsa.
  • FitzGerald révén a világirodalom része lett.
  • Az angolszász világban az egyik legismertebb költővé vált a nem-európai szerzők közül.

3. Filozófia és kultúra

  • A szkepticizmus és humanizmus keleti példája.
  • Híd a tudományos és költői gondolkodás között.
  • Szabadgondolkodók, művészek, tudósok példaképe lett a későbbi korokban.


Halála

Omar Khayyam 1131-ben hunyt el Nīshāpūrban, ahol ma síremléke áll. A sírja közelében álló gránittömbön a következő felirat áll, ami jól összefoglalja életművét:

„Itt nyugszik az, aki az eget és a számokat egyaránt fejtegette, de a bor és a lét öröme sem volt számára idegen.”

Záró gondolat

Omar Khayyam olyan kivételes alak volt, aki össze tudta kapcsolni a tudományos pontosságot a költői szabadsággal. Műveiben egyszerre van jelen a csillagok rendje és az emberi élet kérészisége, a logika hideg fénye és a bor mámoros misztikuma. Az ő életműve bizonyítja, hogy a tudás és az élvezet, a szkepszis és a szépség, a matematika és a költészet nem ellentétek, hanem egymást kiegészítő arculatai az emberi szellemnek.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Omar_Khayyam&oldid=3507962”