Ugrás a tartalomhoz

Rattus norvegicus

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Rattus norvegicus
Temporal range: Early Holocene - Recent
A wild rat in Turkey
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Rattini
Genus: Rattus
Species:
R. norvegicus
Binomial name
Rattus norvegicus


Főnév

Rattus norvegicus (tsz. Rattus norvegicuses)

  1. (informatika) vándorpatkány

A vándorpatkány (Rattus norvegicus) az egyik legelterjedtebb emlősfaj a világon. Bár neve alapján Norvégiához kötnénk, valójában Ázsiából származik, és csak később terjedt el Európában, majd az egész világon. Az emberek közelében élve rendkívüli alkalmazkodóképességet tanúsított, és mára gyakorlatilag minden kontinensen, kivéve az Antarktiszt, megtalálható.

Kétarcú faj: egyrészt kórokozók hordozójaként hírhedt, másrészt laboratóriumi modellállatként pótolhatatlan a tudomány számára. Ez a kettősség teszi különösen érdekessé a vizsgálatát.


2. Rendszertani besorolás

  • Ország: Állatok (Animalia)
  • Törzs: Gerincesek (Chordata)
  • Osztály: Emlősök (Mammalia)
  • Rend: Rágcsálók (Rodentia)
  • Család: Egérfélék (Muridae)
  • Nem: Rattus
  • Faj: Rattus norvegicus
  • Köznév: Vándorpatkány


3. Elterjedés és élőhely

3.1. Eredet

A faj Északkelet-Ázsiából, valószínűleg Kína környékéről származik. Innen a kereskedelmi hajózás révén a 18. században jutott el Európába, majd gyorsan kiszorította a korábban gyakoribb fekete patkányt (Rattus rattus).

3.2. Mai elterjedés

Ma gyakorlatilag világszerte elterjedt:

  • Városokban: csatornákban, alagsorokban, szeméttelepeken
  • Vidékeken: mezőkön, folyópartokon, raktárakban
  • Épületekben: lakóházak, ipari létesítmények
  • Különösen elterjedt: kikötők, élelmiszerraktárak, csatornahálózat

A vándorpatkányt gyakran szinantrop fajként emlegetik – vagyis olyan állat, amely együtt él az emberrel, annak tevékenységéből hasznot húzva.


4. Testfelépítés és élettani jellemzők

4.1. Morfológia

  • Testhossz: 20–28 cm
  • Farokhossz: 18–25 cm
  • Tömeg: 200–500 gramm (kanok nagyobbak)
  • Bundaszín: többnyire barna-szürke; laboratóriumi egyedek lehetnek fehérek vagy albínók
  • Farok: csupasz, pikkelyes, hőszabályozásra és egyensúlyozásra is használja
  • Fogazat: metszőfogak egész életen át nőnek, erős rágásra képesek

4.2. Élettartam

  • Vadon élve: 1–2 év
  • Laboratóriumban: akár 3 év is lehet
  • A természetben gyakori ragadozók (macskák, baglyok, kutyák), balesetek és mérgezések korlátozzák élettartamát.


5. Szaporodás és fejlődés

A vándorpatkány rendkívül szapora faj.

  • Ivarérettség: 5 hetes korban
  • Párzási időszak: egész évben
  • Vemhesség hossza: 21–23 nap
  • Alomszám: általában 6–12 kölyök
  • Évente: 5–7 alom is lehet
  • Kölykök születése: csupaszon, vakon, teljesen fejletlenül

Egyetlen nőstény évente több mint 50 utódot is hozhat világra, így a populáció rendkívül gyorsan növekedhet.


6. Táplálkozás

A vándorpatkány mindenevő, rendkívül alkalmazkodó étrenddel.

  • Táplálékforrásai: gabonafélék, élelmiszer-hulladék, hús, kis állatok, halak, döghús
  • Ivás: rendszeresen iszik, 15–30 ml vizet/nap
  • Viselkedés: gyakran elraktározza a táplálékot

Intelligenciája révén képes új élelemforrásokat felfedezni, és elkerüli a mérgezett csalit, ha egy másik patkány elpusztult utána – ezt „csalikerülésnek” (bait shyness) hívják.


7. Érzékszervek és viselkedés

7.1. Látás és hallás

  • Látás: gyenge, színlátása korlátozott, de jól érzékeli a mozgást
  • Hallás: kitűnő, érzékeny az ultrahangra (laborpatkányoknál is fontos)
  • Szaglás: kiváló; tájékozódás, táplálékszerzés, szociális kommunikáció

7.2. Magatartás

  • Éjjeli állat: aktívabb alkonyattól hajnalig
  • Territoriális: saját territóriuma van
  • Szociális: kolóniában él, hierarchikus rend szerint
  • Tanulékony: képes emlékezni és problémát megoldani
  • Útfüggő: megszokott ösvényeit használja a közlekedéshez


8. Patkány és ember: kapcsolat és problémák

8.1. Egészségügyi veszélyek

A vándorpatkány több fertőző betegséget is terjeszthet:

  • Leptospirózis – vizelettel fertőzött víz útján
  • Salmonellózis – élelmiszerek szennyezése révén
  • Pestis (Yersinia pestis) – történelmileg fekete patkányhoz köthető, de vándorpatkány is hordozhatja
  • Hantavírus, listeriózis, trichinellózis, stb.

8.2. Gazdasági károk

  • Rágással károsítja a vezetékeket, faanyagot, műanyagot
  • Élelmiszert szennyez, tönkretesz
  • Gátakban, csatornákban üregeket váj, szerkezeti károkat okoz

8.3. Irtás és szabályozás

A vándorpatkányok kontrollálása csapdázással, mérgezéssel, biológiai módszerekkel történik. Ugyanakkor intelligenciájuk és ellenállóképességük miatt nehezen irthatók.


9. Laboratóriumi patkány – a tudományos modell

A Rattus norvegicus laboratóriumi változata az egyik leggyakrabban használt kísérleti állat. Az első laborpatkányokat a 19. században tenyésztették Amerikában.

9.1. Felhasználási területek

  • Élettan, farmakológia
  • Genetika
  • Magatartáskutatás
  • Toxikológiai vizsgálatok
  • Agykutatás – agyszerkezete az emberéhez hasonló

9.2. Előnyei

  • Könnyen kezelhető
  • Gyors szaporodás
  • Különféle genetikai vonalak hozhatók létre
  • Stabil viselkedési minták


10. Kultúra és szimbolika

10.1. Negatív sztereotípiák

A patkányt sok kultúrában alattomossággal, mocsokkal, halállal társítják. Ez részben a pestisjárványok, részben az éjszakai életmód miatt alakult ki.

10.2. Pozitív példák

  • Kína: a patkány az első a kínai állatövi jegyek között – intelligenciát, túlélést jelképez
  • Indiában: néhány templomban (pl. Karni Mata) szent állatként tisztelik
  • Popkultúra: pl. Remy (L’ecsó), Stuart Little, Ninja Turtles Splinter mester


11. Érdekességek

  • Egyes vándorpatkányok képesek úszni és több percig víz alatt maradni.
  • Nagyon magasról is le tudnak ugrani sérülés nélkül.
  • Farkukkal szabályozzák testhőmérsékletüket.
  • A patkány képes empátiára, és segíthet társain ételhez jutni.


12. Összegzés

A Rattus norvegicus, vagyis vándorpatkány az ember közvetlen környezetének egyik legelterjedtebb lakója. Bár a közvélekedés gyakran negatív, ez az állat a túlélés mestere, intelligens, rugalmas, szapora és alkalmazkodó. Az emberiség szempontjából egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget – kártevőként harcolunk ellene, de laboratóriumi segítőként kulcsszerepet játszik az orvostudományban.

  1. ↑  
A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Rattus_norvegicus&oldid=3518038”