Ugrás a tartalomhoz

Rheum rhabarbarum

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Rheum rhabarbarum
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Polygonoideae
Genus: Rheum
Species:
R. rhabarbarum
Binomial name
Rheum rhabarbarum
Synonyms
  • Rheum franzenbachii Münter[1][2]
  • Rheum franzenbachii var. mongolium Münter[2]
  • Rheum macropterum Mart.[1]
  • Rheum muricatum Blanco[1]
  • Rheum sanguineum Meisn.[1]
  • Rheum undulatum L.[1]
  • Rheum undulatum var. longifolium C. Y. Cheng & T. C. Kao[2]

Angol


Főnév

Rheum rhabarbarum (tsz. Rheum rhabarbarums)

  1. (gyógyszertan) rebarbara

A Rheum rhabarbarum, közismert nevén rebarbara, egy nagytermetű, évelő lágyszárú növény, amelyet főként ehető levélnyele miatt termesztenek. Bár zöldségként tartjuk számon, gyakran gyümölcsként használják a konyhában, különösen édességekhez és kompótokhoz. Jelentős szerepet tölt be a gasztronómiában, de gyógyászati célokra is alkalmazzák, különösen egyes ázsiai rokonnövényeit, például a Rheum officinale-t. A rebarbara szárában található savak és fitovegyületek sajátos ízt és egészségügyi hatásokat biztosítanak, míg a levelekben lévő oxálsav miatt a lombozat fogyasztása veszélyes.


1. Rendszertani besorolás

  • Ország: Plantae – Növények
  • Törzs: Tracheophyta – Érdes növények
  • Osztály: Magnoliopsida – Kétszikűek
  • Rend: Caryophyllales
  • Család: Polygonaceae – Keserűfűfélék
  • Nemzetség: Rheum
  • Faj: Rheum rhabarbarum L.

Más elnevezések:

  • Rebarbara
  • Kerti rebarbara
  • Angolul: garden rhubarb, pie plant


2. Botanikai jellemzők

A rebarbara egy nagytermetű évelő növény, amely húsos levélnyeleiről ismerhető fel.

2.1 Növekedési forma

  • Széles, dús bokrot alkot
  • Magassága elérheti a 120–150 cm-t is
  • Szélessége akár 2 méter is lehet

2.2 Levelek

  • Nagy, háromszög alakú vagy szív alakú levelek
  • Hosszan nyelesek, a nyél húsos, bordázott
  • A levéllemez enyhén hullámos, sötétzöld, felszíne sima
  • A levelek oxálsavat tartalmaznak, mérgezőek!

2.3 Levélnyél

  • Színe változatos: zöld, rózsaszín, pirosas, bordó árnyalatok
  • Fogyasztható része a növénynek
  • Jellegzetes savanykás ízű

2.4 Virágzat

  • Magas virágszárakon hoz apró zöldes-fehér vagy rózsaszínes virágokat
  • A virágzás általában május–júniusban történik
  • A virágzást követően magot is hoz


3. Elterjedés és termesztés

3.1 Származás

A rebarbara Kína és Tibet hegyvidékeiről származik. A középkorban orvosi célra termesztették Európában, majd az 1700-as évektől kezdve terjedt el gasztronómiai célú termesztése.

3.2 Elterjedés

  • Európa: különösen Anglia, Németország, Lengyelország, Magyarország
  • Észak-Amerika: USA, Kanada
  • Ázsia: Kína, Oroszország

3.3 Éghajlati igények

  • Mérsékelt égövön érzi jól magát
  • Fagyálló – jól bírja a telet
  • Szereti a napos vagy félárnyékos fekvést
  • Vízigénye közepes–magas

3.4 Talajigény

  • Mélyrétegű, tápanyagban gazdag, humuszos talaj
  • pH: 6–7 körüli, enyhén savas vagy semleges
  • Jó vízelvezetésű, de nedves maradó talaj az ideális

3.5 Szaporítás

  • Tőosztással a leggyakoribb és legbiztosabb
  • Magvetés is lehetséges, de nem hoz egységes egyedeket


4. Kémiai összetétel

A rebarbara különösen érdekes fitovegyületei és savtartalma miatt.

4.1 Szerves savak

  • Almasav
  • Citromsav
  • Oxálsav – főleg a levelekben, de a nyélben is jelen van (kis mennyiségben)

4.2 Vitaminok

  • C-vitamin
  • K-vitamin
  • B1-, B2-, B3-vitamin (kis mennyiségben)

4.3 Ásványi anyagok

  • Kalcium
  • Magnézium
  • Kálium
  • Foszfor

4.4 Rostok

  • Oldható és oldhatatlan rostokat is tartalmaz
  • Emésztésre jótékony hatású

4.5 Egyéb fitokemikáliák

  • Anthraquinonok – főként a gyökérben és a levélben: hashajtó hatásúak
  • Polifenolok – antioxidáns aktivitás


5. Gasztronómiai felhasználás

5.1 Felhasználható része

  • Csak a levélnyél (a levelek mérgezőek!)

5.2 Jellegzetes íz

  • Savanykás, frissítő ízű
  • A cukorral történő párosítás harmonizálja az ízvilágot

5.3 Tipikus felhasználás

  • Rebarbarás pite, torta (pl. epres-rebarbarás)
  • Kompót
  • Lekvár, dzsem
  • Szörp
  • Mártás húsok mellé
  • Püré vagy zselé

5.4 Konyhai technológia

  • Általában megfőzve vagy megsütve fogyasztják
  • Sütés során elveszti színét, gyakran eperrel kombinálják


6. Gyógyászati alkalmazás és hatásai

6.1 Emésztésre gyakorolt hatás

  • Enyhe hashajtó hatás (rostok és anthraquinonok révén)
  • Segíti a bélmozgást, enyhíti a székrekedést

6.2 Vércukorszint

  • Egyes tanulmányok szerint szabályozhatja a vércukorszintet

6.3 Antioxidáns hatás

  • Flavonoidok, polifenolok révén sejtvédő hatású

6.4 Koleszterinszint

  • Állatkísérletekben csökkentette az LDL-szintet

6.5 Fogyókúra és anyagcsere

  • Alacsony kalóriatartalom (20–30 kcal/100 g)
  • Magas rosttartalom – jóllakottságérzést ad


7. Mérgező hatások és figyelmeztetések

7.1 Oxálsav

  • A levelek magas koncentrációban tartalmazzák
  • Túladagolva akut vesekárosodást, hányingert, görcsöket okozhat
  • Nem ajánlott veseköves betegeknek nagy mennyiségű fogyasztása

7.2 Anthraquinon-származékok

  • A gyökerek és levelek nagy mennyiségben hashajtó hatású vegyületeket tartalmaznak
  • Gyógyszerként a rebarbara gyökerét (pl. kínai rebarbara) használják, nem a kerti változatot!

7.3 Ajánlott fogyasztás

  • Maximum napi 200–300 g levélnyél, főzve vagy sütve
  • Kerülni kell a nyers, nagy mennyiségű fogyasztást


8. Kultúrtörténet

8.1 Kínai gyógyászat

A Rheum officinale gyökerét több ezer éve használják hashajtóként, gyulladáscsökkentőként és vértisztítóként.

8.2 Európa

  • A középkorban mint orvosság terjedt el
  • A 18. századtól kezdve édes ételek alapanyaga lett
  • „Pie plant” néven vált ismertté Angliában és Amerikában

8.3 Magyar vonatkozások

  • Hazánkban a 19. század óta ismert és termesztett kerti növény
  • Leggyakrabban kompótként vagy süteményekben használják


9. Fajták

Számos rebarbara fajta létezik, különböző színű levélnyéllel, ízvilággal és rosttartalommal. Néhány ismert fajta:

  • Victoria – zöldes-piros, enyhén savanykás
  • Timperley Early – korai érésű, rózsaszín nyéllel
  • Champagne – halvány rózsaszín, enyhébb íz
  • Canada Red – sötétpiros, édesebb

A választott fajta meghatározza a kulináris felhasználhatóságot is.


10. Termesztéstechnológia

10.1 Ültetés

  • Ősszel vagy kora tavasszal, tőosztással
  • Tőtávolság: 100–120 cm
  • Mélyre ültetés ajánlott

10.2 Gondozás

  • Tápanyagigényes: trágyázás ajánlott
  • Rendszeres öntözés, különösen nyáron
  • Gyommentesítés, mulcsozás előnyös

10.3 Szüret

  • Az első évben nem ajánlott szedni
  • Áprilistól június végéig tart a szedési időszak
  • A virágszárat el kell távolítani, mert kimeríti a növényt


11. Felhasználás a népi gyógyászatban

  • Emésztési panaszokra: főzet vagy kompót
  • Vértisztítóként: régi receptek szerint tavasszal használták
  • Hashajtóként (gyökér főzet)
  • Bőrápolásra (levél pépesítve borogatásként – csak külsőleg!)


12. Táplálkozási érték (100 g főtt rebarbara)

Tápanyag Mennyiség
Energia ~21 kcal
Fehérje 0.9 g
Szénhidrát 4.5 g
Rost 1.8 g
Zsír 0.2 g
Kalcium ~86 mg
Kálium ~288 mg
C-vitamin ~8 mg


13. Kutatási irányok

Modern kutatások a következő területekre fókuszálnak:

  • Antioxidáns kapacitás – öregedésgátlás
  • Daganatellenes hatású vegyületek azonosítása
  • Vércukorszint-szabályozó hatás
  • Flavonoidok szerepe az immunrendszer működésében


14. Összefoglalás

A Rheum rhabarbarum, vagyis a rebarbara egy különleges növény, amely egyaránt betölti a zöldség és gyógyhatású alapanyag szerepét. Jellegzetes savanykás ízével különleges gasztronómiai élményt nyújt, miközben jelentős mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst is tartalmaz. Azonban a levelei mérgezőek, emiatt csak a levélnyelet szabad fogyasztani. A rebarbara tápanyagban gazdag környezetben gyorsan fejlődő, hosszú életű növény, amely tavasztól nyár elejéig biztosítja terméshozamát. Népszerűsége töretlen mind a konyhában, mind a kertészetben, és egyre több kutatás foglalkozik gyógyászati potenciáljával is.

További információk

  1. 1 2 3 4 5 6 Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) POWO_301818-2 nevű lábjegyzeteknek
  2. 1 2 3  
A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Rheum_rhabarbarum&oldid=3520249”