Rheum rhabarbarum
| Rheum rhabarbarum | |
|---|---|
| Scientific classification | |
| Missing taxonomy template (fix): | Polygonoideae |
| Genus: | Rheum |
| Species: | R. rhabarbarum |
| Binomial name | |
| Rheum rhabarbarum | |
| Synonyms | |
Főnév
Rheum rhabarbarum (tsz. Rheum rhabarbarums)
A Rheum rhabarbarum, közismert nevén rebarbara, egy nagytermetű, évelő lágyszárú növény, amelyet főként ehető levélnyele miatt termesztenek. Bár zöldségként tartjuk számon, gyakran gyümölcsként használják a konyhában, különösen édességekhez és kompótokhoz. Jelentős szerepet tölt be a gasztronómiában, de gyógyászati célokra is alkalmazzák, különösen egyes ázsiai rokonnövényeit, például a Rheum officinale-t. A rebarbara szárában található savak és fitovegyületek sajátos ízt és egészségügyi hatásokat biztosítanak, míg a levelekben lévő oxálsav miatt a lombozat fogyasztása veszélyes.
1. Rendszertani besorolás
- Ország: Plantae – Növények
- Törzs: Tracheophyta – Érdes növények
- Osztály: Magnoliopsida – Kétszikűek
- Rend: Caryophyllales
- Család: Polygonaceae – Keserűfűfélék
- Nemzetség: Rheum
- Faj: Rheum rhabarbarum L.
Más elnevezések:
- Rebarbara
- Kerti rebarbara
- Angolul: garden rhubarb, pie plant
2. Botanikai jellemzők
A rebarbara egy nagytermetű évelő növény, amely húsos levélnyeleiről ismerhető fel.
2.1 Növekedési forma
- Széles, dús bokrot alkot
- Magassága elérheti a 120–150 cm-t is
- Szélessége akár 2 méter is lehet
2.2 Levelek
- Nagy, háromszög alakú vagy szív alakú levelek
- Hosszan nyelesek, a nyél húsos, bordázott
- A levéllemez enyhén hullámos, sötétzöld, felszíne sima
- A levelek oxálsavat tartalmaznak, mérgezőek!
2.3 Levélnyél
- Színe változatos: zöld, rózsaszín, pirosas, bordó árnyalatok
- Fogyasztható része a növénynek
- Jellegzetes savanykás ízű
2.4 Virágzat
- Magas virágszárakon hoz apró zöldes-fehér vagy rózsaszínes virágokat
- A virágzás általában május–júniusban történik
- A virágzást követően magot is hoz
3. Elterjedés és termesztés
3.1 Származás
A rebarbara Kína és Tibet hegyvidékeiről származik. A középkorban orvosi célra termesztették Európában, majd az 1700-as évektől kezdve terjedt el gasztronómiai célú termesztése.
3.2 Elterjedés
- Európa: különösen Anglia, Németország, Lengyelország, Magyarország
- Észak-Amerika: USA, Kanada
- Ázsia: Kína, Oroszország
3.3 Éghajlati igények
- Mérsékelt égövön érzi jól magát
- Fagyálló – jól bírja a telet
- Szereti a napos vagy félárnyékos fekvést
- Vízigénye közepes–magas
3.4 Talajigény
- Mélyrétegű, tápanyagban gazdag, humuszos talaj
- pH: 6–7 körüli, enyhén savas vagy semleges
- Jó vízelvezetésű, de nedves maradó talaj az ideális
3.5 Szaporítás
- Tőosztással a leggyakoribb és legbiztosabb
- Magvetés is lehetséges, de nem hoz egységes egyedeket
4. Kémiai összetétel
A rebarbara különösen érdekes fitovegyületei és savtartalma miatt.
4.1 Szerves savak
- Almasav
- Citromsav
- Oxálsav – főleg a levelekben, de a nyélben is jelen van (kis mennyiségben)
4.2 Vitaminok
- C-vitamin
- K-vitamin
- B1-, B2-, B3-vitamin (kis mennyiségben)
4.3 Ásványi anyagok
- Kalcium
- Magnézium
- Kálium
- Foszfor
4.4 Rostok
- Oldható és oldhatatlan rostokat is tartalmaz
- Emésztésre jótékony hatású
4.5 Egyéb fitokemikáliák
- Anthraquinonok – főként a gyökérben és a levélben: hashajtó hatásúak
- Polifenolok – antioxidáns aktivitás
5. Gasztronómiai felhasználás
5.1 Felhasználható része
- Csak a levélnyél (a levelek mérgezőek!)
5.2 Jellegzetes íz
- Savanykás, frissítő ízű
- A cukorral történő párosítás harmonizálja az ízvilágot
5.3 Tipikus felhasználás
- Rebarbarás pite, torta (pl. epres-rebarbarás)
- Kompót
- Lekvár, dzsem
- Szörp
- Mártás húsok mellé
- Püré vagy zselé
5.4 Konyhai technológia
- Általában megfőzve vagy megsütve fogyasztják
- Sütés során elveszti színét, gyakran eperrel kombinálják
6. Gyógyászati alkalmazás és hatásai
6.1 Emésztésre gyakorolt hatás
- Enyhe hashajtó hatás (rostok és anthraquinonok révén)
- Segíti a bélmozgást, enyhíti a székrekedést
6.2 Vércukorszint
- Egyes tanulmányok szerint szabályozhatja a vércukorszintet
6.3 Antioxidáns hatás
- Flavonoidok, polifenolok révén sejtvédő hatású
6.4 Koleszterinszint
- Állatkísérletekben csökkentette az LDL-szintet
6.5 Fogyókúra és anyagcsere
- Alacsony kalóriatartalom (20–30 kcal/100 g)
- Magas rosttartalom – jóllakottságérzést ad
7. Mérgező hatások és figyelmeztetések
7.1 Oxálsav
- A levelek magas koncentrációban tartalmazzák
- Túladagolva akut vesekárosodást, hányingert, görcsöket okozhat
- Nem ajánlott veseköves betegeknek nagy mennyiségű fogyasztása
7.2 Anthraquinon-származékok
- A gyökerek és levelek nagy mennyiségben hashajtó hatású vegyületeket tartalmaznak
- Gyógyszerként a rebarbara gyökerét (pl. kínai rebarbara) használják, nem a kerti változatot!
7.3 Ajánlott fogyasztás
- Maximum napi 200–300 g levélnyél, főzve vagy sütve
- Kerülni kell a nyers, nagy mennyiségű fogyasztást
8. Kultúrtörténet
8.1 Kínai gyógyászat
A Rheum officinale gyökerét több ezer éve használják hashajtóként, gyulladáscsökkentőként és vértisztítóként.
8.2 Európa
- A középkorban mint orvosság terjedt el
- A 18. századtól kezdve édes ételek alapanyaga lett
- „Pie plant” néven vált ismertté Angliában és Amerikában
8.3 Magyar vonatkozások
- Hazánkban a 19. század óta ismert és termesztett kerti növény
- Leggyakrabban kompótként vagy süteményekben használják
9. Fajták
Számos rebarbara fajta létezik, különböző színű levélnyéllel, ízvilággal és rosttartalommal. Néhány ismert fajta:
- Victoria – zöldes-piros, enyhén savanykás
- Timperley Early – korai érésű, rózsaszín nyéllel
- Champagne – halvány rózsaszín, enyhébb íz
- Canada Red – sötétpiros, édesebb
A választott fajta meghatározza a kulináris felhasználhatóságot is.
10. Termesztéstechnológia
10.1 Ültetés
- Ősszel vagy kora tavasszal, tőosztással
- Tőtávolság: 100–120 cm
- Mélyre ültetés ajánlott
10.2 Gondozás
- Tápanyagigényes: trágyázás ajánlott
- Rendszeres öntözés, különösen nyáron
- Gyommentesítés, mulcsozás előnyös
10.3 Szüret
- Az első évben nem ajánlott szedni
- Áprilistól június végéig tart a szedési időszak
- A virágszárat el kell távolítani, mert kimeríti a növényt
11. Felhasználás a népi gyógyászatban
- Emésztési panaszokra: főzet vagy kompót
- Vértisztítóként: régi receptek szerint tavasszal használták
- Hashajtóként (gyökér főzet)
- Bőrápolásra (levél pépesítve borogatásként – csak külsőleg!)
12. Táplálkozási érték (100 g főtt rebarbara)
| Tápanyag | Mennyiség |
|---|---|
| Energia | ~21 kcal |
| Fehérje | 0.9 g |
| Szénhidrát | 4.5 g |
| Rost | 1.8 g |
| Zsír | 0.2 g |
| Kalcium | ~86 mg |
| Kálium | ~288 mg |
| C-vitamin | ~8 mg |
13. Kutatási irányok
Modern kutatások a következő területekre fókuszálnak:
- Antioxidáns kapacitás – öregedésgátlás
- Daganatellenes hatású vegyületek azonosítása
- Vércukorszint-szabályozó hatás
- Flavonoidok szerepe az immunrendszer működésében
14. Összefoglalás
A Rheum rhabarbarum, vagyis a rebarbara egy különleges növény, amely egyaránt betölti a zöldség és gyógyhatású alapanyag szerepét. Jellegzetes savanykás ízével különleges gasztronómiai élményt nyújt, miközben jelentős mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst is tartalmaz. Azonban a levelei mérgezőek, emiatt csak a levélnyelet szabad fogyasztani. A rebarbara tápanyagban gazdag környezetben gyorsan fejlődő, hosszú életű növény, amely tavasztól nyár elejéig biztosítja terméshozamát. Népszerűsége töretlen mind a konyhában, mind a kertészetben, és egyre több kutatás foglalkozik gyógyászati potenciáljával is.
- Rheum rhabarbarum - Szótár.net (en-hu)
- Rheum rhabarbarum - Sztaki (en-hu)
- Rheum rhabarbarum - Merriam–Webster
- Rheum rhabarbarum - Cambridge
- Rheum rhabarbarum - WordNet
- Rheum rhabarbarum - Яндекс (en-ru)
- Rheum rhabarbarum - Google (en-hu)
- Rheum rhabarbarum - Wikidata
- Rheum rhabarbarum - Wikipédia (angol)