Ugrás a tartalomhoz

Richard Stone

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Richard Stone (tsz. Richard Stones)

  1. (informatika) Sir John Richard Nicholas Stone (1913. augusztus 30. – 1991. december 6.) brit közgazdász, aki úttörő munkát végzett a nemzeti számlák, vagyis a nemzetgazdaság jövedelmének és kiadásainak szisztematikus mérésében. Munkásságáért 1984-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, hivatalosan „a nemzeti számlák rendszere kifejlesztéséért, amely lehetővé teszi a gazdaság szerkezetének és fejlődésének pontos empirikus elemzését”.

Stone-t sokan a „modern nemzeti statisztikai elszámolás atyjának” tekintik. A mai napig használt GDP-elszámolás és makrogazdasági mutatók alapjai az ő munkáiból származnak. Ő volt az, aki a gazdaság működését nemcsak elméletileg, hanem mérhető módon, kvantitatív keretek között kívánta megragadni.


Korai élet és tanulmányok

Richard Stone Londonban született 1913-ban. Tanulmányait a Westminster Schoolban, majd a Cambridge-i Egyetemen (Gonville and Caius College) végezte, ahol először jogot tanult, de hamarosan áttért a közgazdaságtanra.

Cambridge-ben tanára és későbbi munkatársa volt John Maynard Keynes, aki döntő hatást gyakorolt pályájára. Keynes ösztönzésére kezdett el foglalkozni a gazdasági adatok elemzésével és a makrogazdasági modellek empirikus tesztelésével.


A nemzeti számlák úttörője

Stone legjelentősebb munkássága a nemzeti számlák rendszere (angolul: System of National Accounts, SNA) kialakítása volt.

A probléma

A második világháború idején és után sürgető igény merült fel arra, hogy a kormányok megbízható adatokat kapjanak:

  • A bruttó nemzeti jövedelemről (BNP),
  • A fogyasztásról, beruházásokról, megtakarításokról,
  • Az állami kiadásokról és bevételekről.

Ekkor még nem létezett egységes, jól kidolgozott statisztikai rendszer, amely minden országban ugyanúgy mérte volna ezeket a mutatókat.

Stone megoldása

Stone kidolgozta azt a logikailag konzisztens elszámolási rendszert, amely lehetővé teszi:

  • A nemzetgazdaság input–output folyamatait átláthatóan ábrázolni,
  • Az egyes gazdasági szereplők (háztartások, vállalatok, állam) jövedelmeinek és kiadásainak nyomon követését,
  • Az összesített mutatók, így a GDP, GNI, beruházási ráta stb. kiszámítását.

Ez az elszámolási rendszer lett a mai GDP-statisztikák alapja, amelyeket az ENSZ, az IMF, az OECD és a Világbank is alkalmaz.


Kapcsolata Keynes-szel és a brit háborús gazdaság

A második világháború alatt Stone közvetlenül dolgozott John Maynard Keynes mellett a brit kormánynál, a Kincstárban. Feladatuk az volt, hogy:

  • Felmérjék a háborús gazdaság teljesítményét,
  • Elemzéseket és előrejelzéseket készítsenek az állami kiadásokról,
  • Megalapozzák a háború utáni helyreállítás gazdasági terveit.

Stone itt fejlesztette ki elsőként azokat a makrogazdasági statisztikai technikákat, amelyek később nemzetközi sztenderddé váltak.


Cambridge-i munkássága

A háború után Stone visszatért a Cambridge-i Egyetemre, ahol megalapította az Applied Economics Research Unit nevű kutatóintézetet. Itt tanítványai közé tartozott többek között:

  • James Meade (aki szintén Nobel-díjas lett),
  • Richard Goodwin (dinamikus makromodellek),
  • Terry Barker (környezeti makromodellek),
  • Számos későbbi közgazdasági statisztikus.

Cambridge-i munkássága során a nemzeti számlák továbbfejlesztése mellett olyan témákban is kutatott, mint:

  • Jövedelemeloszlás és egyenlőtlenség mérése,
  • Társadalmi jólét számszerűsítése,
  • Input–output modellek a termelési szerkezet elemzéséhez.


További közgazdasági hozzájárulásai

Bár Stone legismertebb a statisztikai elszámolási rendszerek terén, emellett több más területhez is hozzájárult:

1. Input–output elemzés

  • Leontief munkáját továbbfejlesztve Stone input–output mátrixokat készített a brit gazdaságról,
  • Ezek segítségével elemezni tudta, hogyan hat például egy adott iparág kibocsátásának növekedése más ágazatokra.

2. Makromodellek empirikus kalibrálása

  • Stone a keynesi makroökonómia empirikus alkalmazásán dolgozott, és a korai makromodellek egyik kifejlesztője volt.
  • Modelljei alapjául szolgáltak a költségvetési politika és fiskális multiplikátorok elemzésének.

3. Statisztikai módszertan

  • A közgazdasági modellekhez használt adatok pontos mérésére és konzisztens feldolgozására kidolgozott elszámolási szabályokat.
  • Ezek révén különösen megbízhatóvá vált a GDP-növekedés, a fogyasztás és a beruházás mérése.


Nobel-díj (1984)

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 1984-ben adományozta Stone-nak a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, indoklásuk szerint:

„A nemzeti számlák rendszere kidolgozásáért, amely lehetővé tette a gazdaság szerkezetének és fejlődésének pontos empirikus elemzését.”

Ez a díj nemcsak Stone munkásságát, hanem a kvantitatív közgazdasági elemzés legitimitását is elismerte. Stone rendszere nélkül a mai költségvetési és gazdaságpolitikai döntéshozatal lényegesen bizonytalanabb lenne.


Fontosabb művei

  • National Income and Expenditure (1944)
  • Social Accounting and Economic Models (1953)
  • Mathematics in the Social Sciences and Other Essays (1966)
  • The Accounts of Society (1977)

Ezekben a művekben Stone nemcsak elméletileg, hanem alkalmazott módon is bemutatta az általa kidolgozott módszereket, például hogyan lehet a statisztikai adatokból gazdasági modellt felépíteni.


Elismerések és örökség

  • 1968-ban lovaggá ütötték, hivatalosan is „Sir Richard Stone” néven ismerték el,
  • Több tudományos társaság tagja lett (British Academy, American Academy of Arts and Sciences),
  • Az ENSZ, az OECD és az IMF is az ő rendszere alapján dolgozta ki saját statisztikai kereteit.

Ma a nemzeti számlák világszerte a Stone-féle rendszer szerint működnek (ENSZ-SNA 1968, 1993, 2008).


Záró gondolat

Sir Richard Stone munkássága radikálisan átalakította a közgazdaságtant: a gazdaság mérése nemcsak pontosabb, hanem értelmezhető és összehasonlítható lett. Az ő érdeme, hogy a GDP, a nemzeti jövedelem vagy az állami fogyasztás ma nem elméleti konstrukciók, hanem valós adatokon alapuló mutatók, amelyek alapját képezik az állami döntéshozatalnak, a nemzetközi összehasonlításoknak és a gazdasági előrejelzéseknek.

Stone azt vallotta, hogy:

„Ha valamit nem tudunk mérni, azt nem tudjuk irányítani.”

E gondolat ma is érvényes, és az ő munkássága tette lehetővé, hogy a közgazdaságtan a társadalmi döntéshozatal tudományos megalapozásának eszközévé váljon.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Richard_Stone&oldid=3511920”