Riemann integral
Főnév
Riemann integral (tsz. Riemann integrals)
A Riemann-integrál a matematikai analízis egyik központi fogalma, amely alkalmas a folytonos vagy szakaszonként folytonos függvények által határolt terület kiszámítására. Nevét a német matematikus, Bernhard Riemann után kapta, aki a 19. században formalizálta az integrál fogalmát. A Riemann-integrál legfontosabb célja az, hogy az függvény és az -tengely közötti területet meghatározza egy adott intervallumon.
Intuitív szemlélet
A módszer lényege a következő: osszuk fel az intervallumot kisebb részekre, és minden részintervallumon közelítsük az függvényt egy állandó értékkel, például az adott részintervallumban felvett mintapont értékével. Így téglalapok sorozatát kapjuk, amelyek közelítőleg lefedik a görbe alatti területet. Ha a felosztás finomságát növeljük, azaz a részek méretét csökkentjük, a kapott téglalapok területének összege egyre jobban megközelíti a valódi értéket.
Formális definíció
Legyen adott egy függvény. Válasszunk egy felosztást:
Minden -edik részintervallumhoz válasszunk egy pontot, és képezzük a Riemann-összeget:
Ha létezik olyan , amelyre igaz, hogy
akkor Riemann-integrálható az szakaszon, és az integrál értéke:
Alsó és felső közelítések
Riemann az integrálhatóság kritériumait az alsó és felső közelítéseken keresztül is megfogalmazta. Egy adott felosztásra:
- az alsó összeg:
- a felső összeg:
Ha létezik olyan , hogy minden felosztáshoz , és és különbsége tetszőlegesen kicsivé tehető, akkor az függvény Riemann-integrálható.
Példa: az intervallumon
Vegyünk egyenlő hosszúságú felosztásokat:
- ,
- válasszuk a mintapontokat (jobboldali összeg),
- a közelítő összeg:
Ez határértékben:
Tulajdonságok
- Lineáris:
- Additív:
- Monoton: Ha , akkor
- Folytonosság: Ha folytonos, akkor integrálható
- Integrálszámítás alaptétele: Ha , akkor
Korlátozások és továbbfejlesztések
A Riemann-integrál nem alkalmas olyan függvények integrálására, amelyek „túl sok” szakadási ponttal rendelkeznek, például a Dirichlet-féle függvényre nem értelmezhető. Ez motiválta a Lebesgue-integrál bevezetését, amely sokkal általánosabb osztályokra is alkalmazható.
Gyakorlati alkalmazás
A Riemann-integrált használják:
- mérnöki számításokban,
- fizikában: munka, energia, tömeg számítására,
- gazdaságtanban: összesített mennyiségek modellezésére,
- és általánosan mindenhol, ahol mennyiségek „összeadása” szükséges.
- Riemann integral - Szótár.net (en-hu)
- Riemann integral - Sztaki (en-hu)
- Riemann integral - Merriam–Webster
- Riemann integral - Cambridge
- Riemann integral - WordNet
- Riemann integral - Яндекс (en-ru)
- Riemann integral - Google (en-hu)
- Riemann integral - Wikidata
- Riemann integral - Wikipédia (angol)