Ugrás a tartalomhoz

Robert Aumann

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

Robert Aumann (tsz. Robert Aumanns)

  1. (informatika) Robert John Aumann (1929. június 8. – ) német származású izraeli-amerikai matematikus és közgazdász, aki elsősorban játékelméleti kutatásairól ismert. Munkásságát 2005-ben Nobel-emlékdíjjal ismerték el, Thomas Schellinggel közösen, a „konfliktus és együttműködés játékelméleti elemzéséért”. Aumann meghatározó alakja a matematikai közgazdaságtan, társadalomtudomány és döntéselmélet határterületeinek.



Élete és tanulmányai

Robert Aumann 1929-ben született Frankfurt am Mainban, Németországban, egy vallásos zsidó családban. 1938-ban a család a náci üldöztetés elől New Yorkba emigrált. Aumann ott nevelkedett, és Brooklynban járt iskolába.

Felsőfokú tanulmányait a City College of New York-ban kezdte meg, ahol matematikából szerzett alapképzést. 1955-ben a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) szerezte meg PhD-fokozatát matematikából, témája a topológia volt.

1956-ban Izraelbe költözött, és csatlakozott a Héber Egyetem (Jeruzsálem) matematikai tanszékéhez, ahol később emeritus professzor lett. Emellett szoros kapcsolatot tartott fenn más tudományos intézményekkel is, például a Stony Brook Institute for Game Theory-vel az Egyesült Államokban.



Tudományos munkássága

Játékelmélet

Aumann egyik fő tudományos hozzájárulása a játékelmélet formális megalapozása és elmélyítése. A játékelmélet matematikai keretet biztosít a racionális döntéshozatal és a stratégiai interakciók elemzéséhez, különösen akkor, amikor több szereplő döntései egymás eredményére hatnak.

Aumann a kooperatív játékelmélet és a nem-kooperatív játékelmélet területén egyaránt dolgozott. Különösen jelentősek az ismétlődő játékokról szóló kutatásai, ahol azt mutatta ki, hogy a hosszú távú együttműködés akkor is kialakulhat, ha a játékosok eredetileg önérdeken alapuló, racionális döntéseket hoznak. Ezzel magyarázhatók a stabil gazdasági és társadalmi rendszerek bizonyos típusai is.

A közös tudás fogalma

Aumann bevezette és matematikailag formalizálta a common knowledge (közös tudás) fogalmát. Ez azt jelenti, hogy egy információ nemcsak minden játékos számára ismert, hanem mindenki tudja, hogy a többiek is tudják, és azt is, hogy ők is tudják, hogy mások is tudják, és így tovább, végtelen láncolatban.

Ez a fogalom döntő jelentőségű a játékelméletben, mivel a stratégiai döntések gyakran nemcsak a játékosok saját tudásán, hanem egymás tudásának tudásán is alapulnak. Aumann ezt az elméletet alkalmazta például társadalmi normák, bizalom, hiedelmek, várakozások elemzésében is.

Bayes-féle racionalitás

Aumann egyik másik jelentős hozzájárulása a Bayes-racionalitás formális elmélete volt, amely az információs játékelmélet alapjául szolgál. Aumann híres tételét, miszerint „racionális szereplők nem tudnak egyet nem érteni” (angolul: “Agreeing to disagree is impossible”) gyakran idézik. Ez azt jelenti, hogy ha két racionális szereplő rendelkezik ugyanazzal az információval és tudják egymásról, hogy racionálisak, akkor nem tarthatnak fenn eltérő valószínűségi hiedelmeket egy eseményről.



Nobel-díj és elismerések

2005-ben Aumann megkapta a Sveriges Riksbank Közgazdasági Nobel-emlékdíjat, Thomas Schellinggel megosztva. Az indoklás szerint munkájuk „új fényt vetett arra, hogyan lehet elméletileg és gyakorlatilag megérteni a konfliktust és az együttműködést”.

A díj különösen elismerte Aumann azon eredményeit, amelyek segítségével a játékelmélet alkalmazhatóvá vált nemzetközi kapcsolatok, hadügy, diplomácia, gazdasági kooperáció, versenypolitika és társadalmi szerződések vizsgálatára.

Emellett számos más díjat is elnyert, például:

  • Harvey-díj (2002)
  • EMET-díj (Izrael)
  • Israel Prize (1994, a közgazdaságtan területén)
  • az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja
  • az Econometric Society, az American Economic Association és más akadémiák tagja



Személyes élet és világnézet

Aumann vallásos zsidóként nagy jelentőséget tulajdonít a Tóra és a zsidó hagyomány szerepének a tudományos és erkölcsi életben. Gyakran hangsúlyozta, hogy a tudományos racionalitás és a vallásos hit nem ellentétes egymással, hanem kiegészítik egymást.

Felesége, Esther Aumann 2008-ban hunyt el, öt gyermekük született. Egyik fia, Shlomo Aumann, izraeli katona volt, aki elesett a libanoni háborúban 1982-ben. Ez a tragédia mélyen megérintette Aumannt, aki a nemzeti és vallási elkötelezettség hangján is megszólaló közszereplővé vált Izraelben.



Aumann öröksége és hatása

Robert Aumann munkássága alapjaiban formálta át a modern közgazdaságtan matematikai struktúráját. A játékelméletnek általa elmélyített aspektusait ma már nemcsak gazdasági modellekben, hanem politikai döntéshozatalban, szociológiában, pszichológiában, sőt a mesterséges intelligencia területén is alkalmazzák.

Aumann közvetett módon hozzájárult az olyan kérdések megválaszolásához is, mint például:

  • Miért működnek együtt az emberek?
  • Hogyan lehet elkerülni a háborút?
  • Mikor érdemes versenyezni, és mikor kompromisszumot keresni?
  • Mi szükséges a társadalmi bizalom kialakulásához?



Záró gondolat

Robert Aumann a 20–21. század egyik legnagyobb hatású elméleti közgazdásza és matematikusa. Egyesítette a matematikai precizitást, a filozófiai mélységet és az emberi társadalmak működésének megértését. Munkája hozzájárult ahhoz, hogy a játékelmélet ma már a társadalomtudományok alapvető eszköztárának része legyen, és új utakat nyitott meg a konfliktuskezelés, az együttműködés és a racionalitás vizsgálatában.