Ugrás a tartalomhoz

Ronald Coase

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Ronald Coase (tsz. Ronald Coases)

  1. (informatika) Ronald Coase (1910–2013) brit közgazdász volt, aki 1991-ben Közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott „a tranzakciós költségek és a tulajdonjogok intézményi struktúrára és a gazdaság működésére gyakorolt jelentőségének felfedezéséért és tisztázásáért”. Munkássága forradalmasította a mikrogazdaságtant, és új alapokra helyezte az intézményi közgazdaságtan, valamint a jog és közgazdaságtan (Law and Economics) tudományterületeket.


Életpálya és Korai Gondolatok

Ronald Harry Coase 1910-ben született Londonban. A London School of Economics-on (LSE) tanult, ahol 1932-ben szerzett kereskedelmi diplomát. Már hallgatóként felmerültek benne azok a kérdések, amelyek későbbi, Nobel-díjas munkásságának alapját képezték. Miért léteznek vállalatok, ha a piac tökéletesen működik, és mindent szerződésekkel lehetne szabályozni? Miért nem csak egyének közötti szerződések kötik össze a munkavállalókat, szállítókat és vevőket? Coase felismerte, hogy a piaci mechanizmusok használata nem ingyenes, és ennek a gondolatnak a mélyebb elemzése vezetett a tranzakciós költségek fogalmának bevezetéséhez.

Az Egyesült Államokba költözött, és 1964-től haláláig a Chicagói Egyetem Jogtudományi Karának professzora volt. Itt szerkesztette a rangos Journal of Law and Economics című folyóiratot, amely jelentős szerepet játszott az intézményi és jogi-közgazdaságtani gondolkodás elterjesztésében.


A Vállalat Természete (The Nature of the Firm, 1937)

Coase első, igazán úttörő munkája az 1937-ben publikált „A vállalat természete” című cikke volt. Ebben a cikkben megválaszolta azt a központi kérdést, hogy miért léteznek egyáltalán vállalatok, amikor a neoklasszikus közgazdaságtan feltételezése szerint a piac hatékonyan koordinálja a gazdasági tevékenységeket. Coase rámutatott, hogy a piaci tranzakcióknak költségei vannak, amelyeket ő tranzakciós költségeknek nevezett. Ezek a költségek magukban foglalják:

  • Információszerzési költségek: Annak felkutatása, hogy kivel lehet üzletet kötni és milyen áron.
  • Tárgyalási és szerződéskötési költségek: A feltételek kidolgozása, a jogi dokumentumok elkészítése.
  • Szerződésbetartatási és felügyeleti költségek: Annak ellenőrzése, hogy a felek betartják-e a szerződést, és a vitarendezés költségei.

Coase érvelése szerint a vállalatok azért jönnek létre, mert bizonyos esetekben hatékonyabban tudják koordinálni a termelést, mint a piac. A vállalaton belül a források allokációja adminisztratív döntések (pl. a menedzsment utasításai) útján történik, ami csökkenti a tranzakciós költségeket ahhoz képest, mintha minden egyes tranzakciót külön-külön, a piacon keresztül bonyolítanának le. Egy vállalat méretét az határozza meg, hogy hol találkozik a belső koordináció költsége (pl. növekvő bürokrácia, menedzseri hibák) a piaci tranzakciók költségeivel.

Ez a gondolat alapjaiban változtatta meg a vállalatelméletről (Theory of the Firm) alkotott képet, és elvezetett az intézményi közgazdaságtan kialakulásához, amely az intézmények (mint a vállalatok, törvények, szokások) szerepét vizsgálja a gazdasági működésben.


A Társadalmi Költség Problémája (The Problem of Social Cost, 1960)

Második legfontosabb, és talán még nagyobb hatású cikke az 1960-ban megjelent „A társadalmi költség problémája” (The Problem of Social Cost). Ez a munka fektette le a jog és közgazdaságtan (Law and Economics) tudományág alapjait, és itt fogalmazódott meg a róla elnevezett Coase-tétel.

A cikk a külső gazdasági hatásokkal (externáliákkal) foglalkozik, mint például a környezetszennyezés. A hagyományos közgazdaságtan szerint az externáliák piaci kudarchoz vezetnek, és gyakran állami beavatkozást (pl. adók, szabályozások) igényelnek a hatékonyság helyreállításához. Coase azonban más megközelítést javasolt:

  1. Tulajdonjogok tisztasága: Ha a tulajdonjogok világosan meghatározottak (pl. kinek van joga szennyezni, vagy kinek van joga tiszta levegőhöz), akkor a felek tárgyalások útján elérhetik a társadalmilag hatékony megoldást.
  2. Nulla tranzakciós költségek: Ha a tárgyalások tranzakciós költségei elhanyagolhatóak (közel nullák), akkor a felek maguktól megegyeznek a hatékony erőforrás-felhasználásról, függetlenül a tulajdonjogok kezdeti elosztásától. Például, ha egy gyár szennyezi a környezetet, és a tulajdonjog a gyáré, akkor a szennyezés által érintettek fizethetnek a gyárnak, hogy csökkentse a kibocsátást, amíg ez gazdaságilag racionális. Fordítva, ha a tisztalevegőhöz való jog a lakosoké, akkor a gyár fizethet a lakosoknak, hogy elfogadják a szennyezést, ha ez a gazdaságilag hatékonyabb megoldás. A végeredmény (a szennyezés optimális szintje) ugyanaz lesz.
  3. Nem nulla tranzakciós költségek: Coase azonban hangsúlyozta, hogy a valóságban a tranzakciós költségek sosem nullák. Amikor a tranzakciós költségek magasak, a tulajdonjogok kezdeti elosztása már igenis számít, mivel az akadályozza a hatékony alkut. Ebben az esetben a jogrendszernek vagy más intézményeknek szerepük van a tranzakciós költségek minimalizálásában és a hatékony outcome elérésében.

A Coase-tételnek hatalmas hatása volt a jogi elemzésekre, hiszen rávilágított arra, hogy a jogi szabályozás és a tulajdonjogok elosztása nem csupán elosztási (disztribúciós) kérdés, hanem a gazdasági hatékonyság szempontjából is kritikus.


Örökség és Jelentőség

Ronald Coase munkássága megmutatta, hogy a közgazdaságtannak túl kell lépnie a pusztán ár- és mennyiségi mechanizmusok elemzésén, és be kell építenie a valós világ intézményeit és a velük járó költségeket. Ő volt az egyik első közgazdász, aki hangsúlyozta a társadalmi, történelmi, kulturális és politikai tényezők gazdaságra gyakorolt hatását.

Nobel-díjas előadásában Coase szerényen kijelentette, hogy nem „magas elméleteket” alkotott, hanem olyan „nyilvánvaló” dolgokra hívta fel a figyelmet, amelyeket a közgazdászok hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni. Ez a gyakorlatias, a valósághoz közelálló megközelítés tette munkásságát annyira időtállóvá és relevánssá.

Coase 102 évesen hunyt el 2013-ban, és élete végéig aktív maradt a tudományos életben. Munkái alapvetőek lettek a modern vállalatelmélet, a közgazdasági jog, az intézményi közgazdaságtan és a szabályozáselmélet számára. Elméletei továbbra is inspirálják a kutatókat, és segítenek jobban megérteni, hogyan szerveződnek a gazdasági tevékenységek, és hogyan befolyásolja a jogi és intézményi keretrendszer a gazdasági hatékonyságot.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Ronald_Coase&oldid=3511646”