Ugrás a tartalomhoz

Rudyard Kipling

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Rudyard Kipling (tsz. Rudyard Kiplings)

  1. (informatika) Joseph Rudyard Kipling (1865. december 30. – 1936. január 18.) brit író, költő, novellista és újságíró volt, aki az angol birodalom fénykorának irodalmi szimbólumává vált. Műveiben gyakran jelent meg a gyarmati India világa, katonai témák, erkölcsi tanulságok és a férfivá válás nehéz útja. Legismertebb munkái közé tartozik „A dzsungel könyve”, „Kim”, „Ha…” (If—) című költeménye, valamint sok gyermekeknek és felnőtteknek írt története. Kipling az angol irodalom egyik legismertebb alakja volt, és 1907-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, első angol nyelvű íróként, és egyben a legfiatalabbként az elismerés történetében (41 évesen).


Gyermekkor és család

Rudyard Kipling 1865-ben született Bombayben (ma Mumbai), Indiában, ahol apja, John Lockwood Kipling egy művészeti iskola igazgatója volt. A brit gyarmati közigazgatás világában nőtt fel, és élete végéig mély, kettős érzései voltak India iránt: egyszerre imádta a kultúrát, nyelvet és színeket, ugyanakkor megtestesítette a brit birodalmi szemléletet.

Hatéves korában Angliába küldték testvérével, ahol nevelőszülőknél élt éveken át. Ezek a tapasztalatok – az elidegenedés, fegyelem, magány és szülői hiány – később visszatértek írásaiban is, különösen a gyermekkarakterek ábrázolásában.


Tanulmányok és újságírás

Kipling tanulmányait Angliában végezte, majd visszatért Indiába, ahol újságíróként dolgozott a Civil and Military Gazette és a Pioneer című lapoknál. Itt kezdte megírni első novelláit, amelyek Indiában játszódtak, gyakran katonákról, hivatalnokokról, helyi lakosokról. Ezek a történetek később az „Indiai történetek” (Plain Tales from the Hills) gyűjteményében jelentek meg.

Írásai színesek, gyakran ironikusak, néha karikatúraszerűek voltak, ám kiváló érzékkel ragadták meg a brit-indiai élet jellegzetességeit.


A dzsungel könyve és gyermekirodalmi sikerek

1894-ben megjelent „A dzsungel könyve” (The Jungle Book), amit 1895-ben követett a „Második dzsungel könyv”. A történetek főszereplője Maugli, a farkasok között felnőtt embergyerek, akinek kalandjain keresztül Kipling nemcsak egy egzotikus világot mutat be, hanem erkölcsi tanításokat és a természet törvényeinek mély tiszteletét is közvetíti.

Egyéb gyerekművei, mint a Just So Stories (Így volt, mese volt) humorral és szeretettel mutatják be, hogyan „lettek olyanná” az állatok, amilyenek – ezek ma is népszerűek.


Kim és a felnőtt irodalom

1901-ben Kipling megírta „Kim” című regényét, amelyet a modern angol irodalom egyik mesterművének tartanak. A regény India különböző vallásait, kultúráit, tájait és társadalmi rétegeit mutatja be egy fiatal árva fiú, Kimball O’Hara utazásain keresztül. A háttérben zajlik a „The Great Game”, azaz a brit-orosz hírszerzési játszma Közép-Ázsiáért.

A mű mélysége, karakterei és nyelvezete máig inspirálja az írókat, sőt politikai gondolkodókat is. Kipling itt éri el a csúcspontját a brit birodalmi elbeszélés és az indiai valóság kettősségének egyensúlyában.


Költészete és a „Ha…” című vers

Kipling költészetében gyakran jelent meg a hazaszeretet, hősiesség, bátorság, valamint a férfiúi értékek dicsérete. Legismertebb verse, a „Ha…” (If—) egy tanító jellegű költemény, amit az angol nyelvű világ egyik legkedveltebb és legidézettebb költeményeként tartanak számon.

A vers sorai (pl. „Ha nem félsz attól, hogy mások félreértenek, / és képes vagy uralni magad…”) generációkat inspiráltak, és gyakran láthatók iskolai falakon vagy vezetői könyvek mottóiként.


Politikai nézetei

Kipling erősen brit imperialista szemléletet vallott. Támogatta a Brit Birodalom fennhatóságát, hitt a „civilizáció küldetésében”, amelyet a britek hordoznak a „kevésbé fejlett” népek felé. Ezt tükrözi „A fehér ember terhe” (The White Man’s Burden) című verse is, amelyet gyakran idéznek (és kritizálnak) a gyarmatosító szemlélet példájaként.

Ugyanakkor Kipling kritikus is volt: írásaiban gyakran kifigurázta az ostoba, arrogáns hivatalnokokat és a bürokráciát. Véleménye nem volt vakon optimista, inkább ironikus és reflektív.


Személyes tragédiák

Fia, John Kipling, elesett az első világháborúban 1915-ben. Kipling személyesen segített neki bekerülni a hadseregbe, annak ellenére, hogy John látása gyenge volt. Fia halála mélyen megrázta; ettől kezdve Kipling sokat írt a háborúról, az áldozatról, és a veszteségről.


Nobel-díj és elismerés

1907-ben Kipling lett az első angol nyelvű irodalmi Nobel-díjas, amit a Svéd Akadémia „megfigyelőképességének, eredeti képzelőerejének, férfias stílusának és világos gondolkodásának” elismeréseként ítélt neki. Akkoriban ő volt a világ legjobban fizetett írója is.


Későbbi évek és halála

Az első világháború után Kipling tekintélye csökkent. Bár a közönség még mindig nagyra értékelte, az irodalmi kritika egyre inkább elutasította imperialista nézetei és konzervatív stílusa miatt. A modernista írók (pl. Virginia Woolf, George Orwell) másfajta irodalmat képviseltek.

1936-ban halt meg Londonban, 70 éves korában. A Westminster-apátságban, a Poets’ Corner (Költők sarka) közelében temették el.


Öröksége és megítélése

Kipling ma is megosztó figura. Egyrészt:

  • Zseniális mesélő, aki több nemzedék gyermekeinek formálta a fantáziáját,
  • Az angol nyelv mestere, rendkívül gazdag szókincscsel és ritmusérzékkel,
  • A gyarmati világ krónikása – ahogy azt az ott élők megélték.

Másrészt:

  • Imperialista és eurocentrikus világnézete ma sok kritika tárgya,
  • Műveit időnként nehéz kontextusba helyezni a posztkoloniális világban.

Mégis: Kipling munkái – ha értő olvasásban részesülnek – nemcsak dokumentumai egy korszaknak, hanem annak is példái, hogyan lehet gyermeki rácsodálkozással és írói mesterséggel bemutatni az emberi természetet, a hősiesség határait, a veszteség árnyalatait és az identitás keresését.


Záró gondolat

Rudyard Kipling írásaiban ott él India pora, a brit birodalom szelleme, a gyermekmesék időtlen bölcsessége és az emberi lélek összetettsége. Bár a világ változott, és nézetei sokak szerint idejétmúltak, a műveiben ott rejlik az elbeszélés varázsa, az a képesség, hogy megragadja a figyelmet és gondolkodásra ösztönözzön. Ez pedig minden időben érték marad.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Rudyard_Kipling&oldid=3508006”