Rufzeichen

Német

Kiejtés

• IPA: /rʊftsaɪ̯çɛn/

Főnév

Rufzeichen sn (erős, birtokos Rufzeichens, többes Rufzeichen)

1. felkiáltójel
2. hívójel

Ragozás

Rufzeichen ragozása [semlegesnemű, erős]

	egyes szám			többes szám
	hatlan	hat.	főnév	hat.	főnév
alanyeset	ein	das	Rufzeichen	die	Rufzeichen
birtokos eset	eines	des	Rufzeichens	der	Rufzeichen
részes eset	einem	dem	Rufzeichen	den	Rufzeichen
tárgyeset	ein	das	Rufzeichen	die	Rufzeichen

További információk

• Rufzeichen - Szótár.net (de-hu)
• Rufzeichen - DWDS
• Rufzeichen - Duden
• Rufzeichen - Wortschatz-Lexikon
• Rufzeichen - OpenThesaurus
• Rufzeichen - Google Translate (de-en)
• Rufzeichen - Яндекс Переводчик (de-ru)
• Rufzeichen - Wikidata
• Rufzeichen - Wikipédia (német)