Ugrás a tartalomhoz

Russian Empire

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Russian Empire (tsz. Russian Empires)

  1. (informatika) Az Orosz Birodalom (oroszul: Rosszijszkaja imperija) a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb államalakulata volt, amely 1721-től 1917-ig létezett. Fénykorában a területe három kontinensre terjedt ki: Európára, Ázsiára és Észak-Amerikára, és mintegy 22 millió négyzetkilométeren húzódott. Az orosz cár teljhatalmú uralkodóként irányította az államot, amelyet a pravoszláv vallás, az autokrácia és az orosz nacionalizmus hármasa tartott össze. A birodalom hosszú története során lenyűgöző sikereket, de súlyos válságokat és végül forradalmat is megélt.


I. A birodalom születése: Péter cár és a nyugatosítás

Az Orosz Birodalom hivatalosan 1721-ben jött létre, amikor I. (Nagy) Péter (ur. 1682–1725) a nystadi békét követően – mely a Nagy Északi Háborút (1700–1721) zárta le – császárrá nyilváníttatta magát, és a cári cím mellett felvette a „császár az egész Oroszországban” (Imperator Vszjerosszijszkij) címet.

Péter cár célja az volt, hogy Oroszországot modernizálja és felzárkóztassa Nyugat-Európához. Megalapította az új fővárost, Szentpétervárt, bevezette a nyugati öltözködést, az új hadseregszervezetet, és megreformálta az államigazgatást. Bár módszerei gyakran erőszakosak voltak, reformjai elindították Oroszország átalakulását egy európai nagyhatalommá.


II. A birodalom terjeszkedése (18. század)

A 18. században Oroszország határai jelentősen kitolódtak:

  • Ukrajna jelentős része, a Krím-félsziget, Kaukázus, Sibéria és Közép-Ázsia fokozatosan orosz uralom alá került.
  • Cári Anna, Erzsébet és Katalin uralkodása alatt a birodalom külpolitikája egyre aktívabbá vált.
  • II. (Nagy) Katalin (ur. 1762–1796), egy német hercegnőből lett cárnő, kulturális és politikai reformokat vezetett be, miközben terjeszkedett a Lengyel–Litván Unió rovására, amelynek három felosztása (1772, 1793, 1795) során Lengyelország teljesen eltűnt a térképről, és nagy része Oroszországhoz került.

Katalin a felvilágosult abszolutizmus híveként támogatta a művészeteket és az oktatást, miközben a jobbágyságot erősen elnyomta, ami súlyos társadalmi feszültségeket szült (pl. Pugacsov-felkelés, 1773–75).


III. A 19. századi Oroszország – a birodalmi csúcs és a válság

A 19. század elején Oroszország Európa meghatározó hatalmává vált.

Napóleoni háborúk (1805–1815)

Oroszország kulcsszereplő volt a napóleoni háborúkban. Bár Napóleon 1812-ben megtámadta Oroszországot, a „tél és a föld égetése” taktikájával, valamint a borogyinói csatával sikerült megállítani a francia hadsereget. A visszavonuló francia sereget az oroszok üldözték, és végül Párizsba is bevonultak (1814).

Konzervatív világrend és reakció

A győzelem után I. Sándor cár az európai Szent Szövetség egyik fő képviselője lett. Oroszország konzervatív és monarchista politikát folytatott, és az 1848-as forradalmak idején is segítette a Habsburgokat a magyar szabadságharc leverésében (1849).

Krími háború (1853–1856)

Az orosz imperializmus újabb frontja a Balkánon alakult ki. A Krími háborúban Oroszország összecsapott a Török Birodalommal, de Anglia és Franciaország is beavatkozott a törökök oldalán, így Oroszország vereséget szenvedett. Ez megmutatta, hogy az ország katonailag és gazdaságilag elmaradott.

Reformok és a jobbágyfelszabadítás

II. Sándor cár (ur. 1855–1881) felismerte a reformok szükségességét. 1861-ben felszabadította a jobbágyokat, bevezette az önkormányzatokat (zemstvó), és modernizálta a hadsereget, igazságszolgáltatást és oktatást.

Ám a reformok féloldalasak voltak, és nem oldották meg a földkérdést. A társadalmi elégedetlenség nőtt, amit radikális mozgalmak (pl. Narodnyikok, nihilisták) is erősítettek. II. Sándort merényletben megölték 1881-ben.


IV. Az Orosz Birodalom hanyatlása (20. század eleje)

III. Sándor és II. Miklós – reakció és konzervativizmus

III. Sándor (ur. 1881–1894) reakciós politikával visszafordította a liberalizálási törekvéseket. Fiát, II. Miklóst (ur. 1894–1917) gyengekezű uralkodónak tartották, aki képtelen volt megreformálni az országot.

Orosz–japán háború (1904–1905)

Az oroszok terjeszkedni próbáltak Kelet-Ázsiában, de a modern, iparosodott Japán döntő győzelmet aratott felettük – különösen Csuzimánál. Ez hatalmas presztízsveszteség volt, és megingatta a cár tekintélyét.

1905-ös forradalom

A háború után belső válság robbant ki: sztrájkok, parasztlázadások, felkelések. A véres vasárnap (1905. január 22.) után a cár kénytelen volt engedményeket tenni, és létrehozta a duma nevű parlamentet – de hatásköre korlátozott maradt.


V. A vég: az első világháború és a forradalmak (1914–1917)

Oroszország az első világháborúban

1914-ben Oroszország belépett az első világháborúba az antant oldalán. A keleti fronton kezdeti sikerek után súlyos katonai vereségek következtek. A hadsereg rosszul felszerelt volt, az utánpótlás akadozott, a belső feszültség pedig fokozódott.

A háború terhei, az éhínség, a gazdasági összeomlás és a cári rendszer iránti elégedetlenség forradalmat robbantott ki.

1917 – a két forradalom éve

  • Februári forradalom (1917. március): II. Miklós lemondott, a monarchia megszűnt, létrejött az ideiglenes kormány, élén Kerenszkijjel.
  • Októberi (bolsevik) forradalom: Lenin vezetésével a bolsevikok átvették a hatalmat, és megkezdték a kommunista diktatúra kiépítését. 1918-ban a cárt és családját kivégezték.

Ezzel véget ért az Orosz Birodalom, és létrejött a Szovjet Oroszország, majd 1922-ben a Szovjetunió (USSR).


Összegzés

Az Orosz Birodalom 200 éves fennállása alatt a világ egyik legnagyobb és legösszetettebb hatalma volt. Egyaránt jellemezte autokratikus kormányzás, birodalmi terjeszkedés, soknemzetiségű társadalom, és egyre fokozódó belső feszültség. Bár számos reform és modernizációs kísérlet történt, a birodalom képtelen volt megbirkózni a 20. század kihívásaival. Az első világháború és a forradalmak elsöpörték a cári rendszert, és helyét egy új, kommunista berendezkedés váltotta fel – amely szintén évtizedeken át meghatározta a világtörténelmet.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Russian_Empire&oldid=3511769”