Ugrás a tartalomhoz

Russian Revolution

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Russian Revolution (tsz. Russian Revolutions)

  1. (informatika) Az orosz forradalom a 20. század egyik legjelentősebb eseménye, amely megdöntötte a Romanov-cári uralmat, és végül a kommunista Szovjetunió megszületéséhez vezetett. A forradalom 1917-ben két nagy szakaszban zajlott: az első a februári forradalom, amely megdöntötte a monarchiát, a második pedig az októberi (bolsevik) forradalom, amely a kommunistákat juttatta hatalomra. Az események alapjaiban alakították át Oroszországot, és globális hatásuk máig érezhető.


I. Előzmények – a cári rendszer válsága

1. A Romanov-dinasztia és az autokrácia

Oroszországot 1613 óta a Romanov-dinasztia uralta. A 19. század második felére az ország elmaradott, agrár alapú társadalom maradt, míg Nyugat-Európa iparosodott. A társadalmat szigorú rendi hierarchia jellemezte, és a cári hatalom abszolút monarchiaként működött, az uralkodó szinte korlátlan hatalommal.

2. Gazdasági és társadalmi feszültségek

  • A jobbágyfelszabadítás (1861) után is nagy volt a parasztság szegénysége és elégedetlensége.
  • A munkásság az iparosodással nőtt, de rossz munkakörülmények, hosszú munkaidő és alacsony bérek jellemezték.
  • A városiasodás, a nyomornegyedek, a szakszervezetek betiltása fokozta a társadalmi feszültséget.

3. Politikai elnyomás és reformhiány

A politikai életet elnyomás uralta:

  • Cenzúra, titkosrendőrség (Ohrana), pártok betiltása.
  • A mérsékelt reformokat keresztülhúzta a reakciós uralkodói politika – különösen II. Miklós cár (ur. 1894–1917) alatt, aki gyenge és határozatlan vezetőnek bizonyult.

4. 1905-ös forradalom

Az orosz–japán háború (1904–1905) veresége és a véres vasárnap (1905. január 22.) során elkövetett vérengzés lázadásokhoz, sztrájkokhoz, parasztmegmozdulásokhoz vezetett. A cár kénytelen volt engedményeket tenni:

  • Létrejött a duma (parlament), de a valós hatalma korlátozott maradt.
  • A reformok nem oldották meg a mélyebb problémákat.


II. Az első világháború hatása

Az első világháború (1914–1918) tragikus következményekkel járt Oroszország számára:

  • Katonai vereségek (pl. Tannenberg, Masuri-tavak).
  • Tömeges emberveszteség: több mint 2 millió katona halt meg.
  • A gazdaság összeomlott, éhínség, infláció, áruhiány, üzemleállások.
  • A cár maga vette át a hadsereg főparancsnokságát, miközben a hátországot felesége, Alexandra és a misztikus Raszputyin irányította – ez súlyosan rombolta a monarchia hitelességét.

A háború éveire minden társadalmi réteg elégedetlenné vált: parasztok, munkások, katonák, polgárság és nemesség egyaránt.


III. A februári forradalom (1917. március – Gergely-naptár szerint)

1. Tüntetések Petrográdban

  1. március elején sztrájkok, élelmiszerhiány miatti tüntetések kezdődtek Petrográdban (ma: Szentpétervár). A katonák egy része megtagadta a sortüzet, és csatlakozott a tüntetőkhöz.

2. A cár lemondása

A katonai és politikai elit is nyomást gyakorolt a cárra. II. Miklós 1917. március 15-én lemondott a trónról. Ezzel véget ért az orosz monarchia több mint 300 éves története.

3. Ideiglenes kormány és kettős hatalom

A hatalom kettévált:

  • Az új, liberális ideiglenes kormány (Kerenszkij vezetésével) ígéreteket tett demokráciára, reformokra, de nem lépett ki a háborúból, és halogatta a földreformot.
  • A petrográdi szovjet, a munkások és katonák tanácsa, párhuzamosan működött, baloldali erőkkel (bolsevikok, mensevikek).

Ez az ún. kettős hatalom instabilitást eredményezett, amit a radikális bolsevikok igyekeztek kihasználni.


IV. A bolsevik hatalomátvétel – októberi forradalom (1917. november 7.)

1. A bolsevikok felemelkedése

A bolsevik pártot Vlagyimir Iljics Lenin vezette, aki svájci száműzetéséből német segítséggel tért vissza Oroszországba 1917 áprilisában. Az „áprilisi tézisekben” azonnali békét, földosztást és a hatalom munkás-tanácsok kezébe adását követelte.

A bolsevikok „Béke, föld, kenyér” jelszava népszerű lett.

2. Októberi forradalom

  1. november 7-én (október 25-én a julián naptár szerint) a bolsevikok fegyveres puccsot hajtottak végre:
  • Elfoglalták a kormányépületeket, a távközlési központokat.
  • A Téli Palotát is elfoglalták, az ideiglenes kormányt letartóztatták.

A hatalom átvétele gyors és vértelen volt – legalábbis Petrográdban.


V. A bolsevik hatalom megszilárdítása

1. Békekötés és földosztás

  • 1918-ban Lenin aláírta a breszt-litovszki békét, amely súlyos területveszteségeket jelentett (pl. Ukrajna, Lengyelország, Balti-államok), de kivonta Oroszországot a háborúból.
  • A parasztok megkapták a földet, de hamarosan államosítás és kollektivizálás váltotta fel az ígért földosztást.

2. Egy párturalom létrehozása

  • A mensevikeket, eszereket, ellenzéket elnyomták.
  • Megalakult a Vörös Hadsereg (Trockij vezetésével).
  • Titkosrendőrség (CSEKA) hozták létre a „forradalom védelmére”.


VI. Az orosz polgárháború (1918–1921)

A bolsevik hatalomátvétel után az ország polgárháborúba süllyedt:

  • A „vörösök” (bolsevikok) a „fehérek” (cáriak, liberálisok, külföldi beavatkozók) ellen harcoltak.
  • A Nyugat (Anglia, Franciaország, USA) is beavatkozott – eredménytelenül.
  • A polgárháború alatt terrorizmus, éhínség, megtorlások zajlottak mindkét oldalon.
  • 1921-re a bolsevikok győztek, megerősítették hatalmukat.


VII. A Szovjetunió megszületése

  • 1922-ben megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió, SZSZKSZ), amely több tagköztársaságot (Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Kaukázus) foglalt magába.
  • Lenin 1924-ben meghalt, és Sztálin fokozatosan átvette az irányítást.
  • A forradalomból totalitárius diktatúra alakult ki.


VIII. Hatása és öröksége

1. Világtörténelmi jelentőség

  • Először jött létre egy kommunista állam a világon.
  • A forradalom példát mutatott más baloldali mozgalmaknak: Kína, Kuba, Vietnam forradalmai is innen merítettek ihletet.

2. Politikai terror és elnyomás

  • A forradalom eszméi (egyenlőség, szocializmus) hamar politikai elnyomásba fordultak.
  • Tömeges kivégzések, tisztogatások, gulágok és személyi kultusz jellemezte a rendszer későbbi szakaszait.

3. Megosztó örökség

  • Egyesek szerint a forradalom felszabadította a kizsákmányolt tömegeket.
  • Mások szerint évtizedes szenvedést és diktatúrát hozott az orosz és más népek számára.


Összegzés

Az orosz forradalom nemcsak egy uralkodóház bukása, hanem egy világrendszer születése is volt. Lenin és a bolsevikok hatalomra jutása elindította a kommunista korszakot, amely közel 70 évig határozta meg Oroszország és a világ egy részének sorsát. A forradalom tanulságai máig aktuálisak: mit jelent a hatalom megragadása, a nép nevében történő uralkodás, és hogyan válhatnak forradalmi eszmék elnyomó rendszerekké.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Russian_Revolution&oldid=3511788”