Ugrás a tartalomhoz

Samuel Langley

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Samuel Langley (tsz. Samuel Langleys)

  1. (informatika) Samuel Pierpont Langley (1834. augusztus 22. – 1906. február 27.) amerikai csillagász, fizikus, repülési úttörő és feltaláló volt. Legismertebb tevékenységei közé tartozik a napenergia sugárzásának mérése, a Langley-féle bolométer feltalálása, valamint az ember által irányított repülés korai kísérletei. Bár végül nem ő volt az első, aki sikeres emberes motoros repülést hajtott végre, munkássága közvetlenül hozzájárult a repüléstudomány fejlődéséhez, és jelentős hatással volt a 20. század eleji technikai áttörésekre.


1. Életrajz röviden

  • Született: 1834. augusztus 22., Roxbury (Massachusetts, USA)
  • Meghalt: 1906. február 27., Aiken (Dél-Karolina, USA)
  • Foglalkozása: csillagász, fizikus, repülési kutató
  • Főbb intézményei:
    • Allegheny Obszervatórium igazgatója
    • Smithsonian Institution titkára (mai szóval főigazgatója)


2. Tudományos pályafutása

Langley eredetileg építészként tanult, de érdeklődése hamar a csillagászat és a fizika felé fordult. 1867-ben nevezték ki a Pittsburghi Allegheny Obszervatórium igazgatójává, ahol pontos időszolgáltatást biztosított a vasúttársaságoknak, és fejlesztette a csillagászati műszertechnikát.

Időmérés és Napkutatás

  • Langley a pontos csillagászati időmérés módszereit fejlesztette.
  • Tanulmányozta a Nap által kibocsátott infravörös sugárzást.
  • Ennek mérésére találta fel a bolométert (1880-ban), mellyel igen apró hőmérséklet-változások is detektálhatók.


3. A bolométer és a napenergia mérése

A bolométer egy rendkívül érzékeny eszköz, amely:

  • egy fémcsík elektromos ellenállásának változását méri a hőmérséklet változásával,
  • Langley verziója akár 0,0001 °C hőmérséklet-változást is érzékelt,
  • forradalmasította a sugárzásos méréseket, különösen a Nap spektrumának infravörös tartományában.

Napkutatás

Langley egyik legnagyobb tudományos vállalkozása a Nap spektrumának pontos mérése volt. A Langley-skála és az általa gyűjtött adatok később hozzájárultak:

  • a földi légkör abszorpciós sávjainak feltárásához,
  • a klímakutatás alapjaihoz.


4. A „langley” mértékegység

A langley (Ly) nevű energiaegység is róla kapta a nevét, amelyet sugárzási energia mértékére használnak:

Ezt gyakran alkalmazzák a napsugárzás mértékének és a növényfiziológiai folyamatok vizsgálatában.


5. Langley és a repülés – Az „aerodrome” projekt

Langley a 1880-as évektől kezdve kezdett foglalkozni a repüléssel, elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt. Célja az volt, hogy motoros, nehéz, ember által irányított repülőgépet hozzon létre.

Aerodrome modellek

  • 1896-ban sikeresen felbocsátotta az Aerodrome No. 5 nevű gőzmeghajtású modellt, amely kb. 1 percig repült.
  • Ez volt az első gép, amely motorral, vízszintesen és stabilan repült – bár még nem szállított embert.
  • A gépet egy katapultberendezés indította el egy uszályról a Potomac folyón.

Emberes repülési kísérlet

  • 1903. október 7. és december 8. között két próbálkozás történt az emberes Aerodrome fellövésére.
  • Mindkettő kudarcba fulladt: a gép a vízbe zuhant, pilótája (Charles Manly) szerencsére túlélte.
  • A média gúnyt űzött Langley próbálkozásaiból.


6. A Wright fivérek és Langley kudarca

Langley balszerencséjére, alig 9 nappal a második kudarca után, 1903. december 17-én a Wright fivérek végrehajtották az első sikeres emberes motoros repülést Kitty Hawkban.

Ez végképp háttérbe szorította Langley nevét a közvéleményben, pedig:

  • elméleti számításai helyesek voltak,
  • modelljei előremutató aerodinamikai ismeretekre épültek.


7. Utóélet és rehabilitáció

Langley 1906-ban halt meg, a kudarcok okozta csalódottság és egészségromlás következtében. Halála után:

  • a Smithsonian Intézet (amelyet ő vezetett) megpróbálta bebizonyítani, hogy Langley gépe repülésre alkalmas volt,
  • 1914-ben Glenn Curtiss átalakított változatban sikeresen repült az Aerodrome-mal – de ezt a Wright fivérek jogi és történelmi alapon megkérdőjelezték.


8. Öröksége

Langley-t ma már a repülés úttörőjeként ismerik el, aki:

  • megalapozta az aerodinamikai kísérletezést,
  • segítette a műszaki műholdas napkutatás és fotometria fejlődését,
  • műszerei és módszerei több tudományágban is mérföldkövet jelentettek.


9. Róla elnevezett emlékek

  • Langley Research Center (NASA központ, Virginia): vezető repülési és űrkutatási intézmény
  • Langley Field Airport: katonai légibázis az Egyesült Államokban
  • Langley-kráter a Holdon
  • Langley egység (napsugárzás mértéke)


10. Összefoglalás

Samuel Pierpont Langley:

  • A 19. századi amerikai tudományos élet egyik legismertebb alakja,
  • A bolométer feltalálója és a napsugárzás kutatásának úttörője,
  • Korának egyik legmerészebb repülési mérnöke,
  • Bár nem ő repült először, munkája megalapozta a későbbi repüléstudományt,
  • Tudományos műszerei és eredményei máig élnek tovább a napkutatásban, fotometriában és a légkörfizikában.

Langley tragikus sorsa – tudósként megelőzve korát, de kudarcot vallva az utolsó pillanatban – emberileg is megindító, ugyanakkor hőssé tette a tudomány fejlődésének történetében.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Samuel_Langley&oldid=3509949”