Selbstgefälligkeit

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /zɛlpʃtɡɛfɛllɪkaɪ̯t/

Főnév

Selbstgefälligkeit nn (birtokos Selbstgefälligkeit, nincs többes)

  1. önelégültség, önteltség

Ragozás

További információk