Ugrás a tartalomhoz

Amartya Sen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Sen szócikkből átirányítva)

Angol


Főnév

Amartya Sen (tsz. Amartya Sens)

  1. (informatika) Amartya Kumar Sen (sz. 1933. november 3.) indiai közgazdász és filozófus, aki jelentős hatást gyakorolt a jóléti közgazdaságtanra, a fejlődésgazdaságtanra, valamint az etikával és szabadsággal kapcsolatos gazdasági gondolkodásra. Munkásságáért 1998-ban közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesült „a jóléti közgazdaságtanhoz való hozzájárulásáért”. Széleskörű és mélyen humanista munkája túlmutatott a közgazdaságtan szűk határain: összekapcsolta az etikát, politikai filozófiát és társadalomtudományokat.


Életút és tanulmányok

Amartya Sen a nyugat-bengáliai Santiniketanban született, Rabindranath Tagore híres egyetemi városában. Apja akadémikus volt, édesanyja iskolai vezető. Gyermekként tanúja volt az 1943-as bengáli éhínségnek, amely mély nyomot hagyott benne, és későbbi pályáját is alapvetően meghatározta.

Egyetemi tanulmányait a Presidency College-ban (Kolkata) kezdte, majd a Cambridge-i Egyetemen tanult tovább, ahol olyan közgazdászokkal dolgozott, mint Joan Robinson vagy Maurice Dobb. Később számos vezető egyetemen tanított: Delhi School of Economics, Oxford, Harvard, Cambridge, London School of Economics. 1998 és 2004 között a Cambridge-i Trinity College vezetőjeként első ázsiai volt, aki e pozíciót betöltötte.


Tudományos munkássága

Amartya Sen munkássága rendkívül szerteágazó, mégis koherens filozófiai és etikai keretrendszerre épül: az emberi méltóság, szabadság, választás lehetősége és igazságosság közgazdasági elemzéseire.

1. Jóléti közgazdaságtan és választáselmélet

A jóléti közgazdaságtan azt vizsgálja, hogyan lehet összevetni különböző társadalmi állapotokat, különösen az egyéni jólét és társadalmi jólét szempontjából. Sen munkássága ezen a területen három szinten volt úttörő:

  • Interperszonális hasznosság-összehasonlítás: bebizonyította, hogy bizonyos morális ítéletek nélkülözhetetlenek a társadalmi jólét méréséhez, és azokat lehet logikusan, értelmesen strukturálni.
  • Arrow lehetetlenségi tétele és alternatívák: Ken Arrow híres lehetetlenségi tételére (amely szerint nem lehet tökéletes társadalmi választási rendszert alkotni) Sen olyan alternatív megoldásokat kínált, amelyek részleges társadalmi döntésekkel és etikai korlátokkal mégis lehetővé teszik a normatív közpolitikai értékelést.
  • Értékelési elmélet (evaluation theory): kidolgozta az úgynevezett kapacitásalapú megközelítést, amely nem a hasznosságra vagy jövedelemre, hanem az egyének lehetőségeire és képességeire épít.

2. Éhínség és szegénység közgazdaságtana

Sen legismertebb munkái az éhínségek és a szegénység gazdasági és társadalmi elemzéséhez kapcsolódnak. A Poverty and Famines (1981) című könyvében radikálisan új elméletet alkotott:

Az éhínségek nem feltétlenül az élelem hiányából erednek, hanem abból, hogy egyes csoportok nem férnek hozzá az élelemhez, mert elvesztették „megszerzési jogosultságaikat” (entitlements).

Ez a gondolat megrengette a korábbi közgazdasági modelleket, amelyek kizárólag a kínálati hiányra fókuszáltak. Sen bebizonyította: politikai intézmények, a jogok, a piac működése, és a jövedelemelosztás kulcsfontosságúak.


A kapacitásalapú megközelítés (Capability Approach)

Sen egyik legfontosabb és legismertebb elméleti hozzájárulása a capability approach, vagyis a képességek és lehetőségek elmélete. Az elmélet lényege:

  • Nem az számít, hogy valaki mekkora jövedelemmel vagy milyen eszközökkel rendelkezik,
  • Hanem az, hogy ezek segítségével mire képes, milyen életet tud élni.

Például két embernek lehet ugyanakkora jövedelme, de ha egyikük mozgáskorlátozott, akkor számára sokkal szűkebb lehetőségeket jelent ugyanaz az összeg.

Ez az elmélet hatalmas hatással volt:

  • az ENSZ emberi fejlődési indexének (HDI) kialakítására,
  • a fejlődéspolitikai stratégiákra,
  • a szociálpolitikai modellekre világszerte.


Szabadság, demokrácia és fejlődés

Sen filozófiai megközelítése szerint a szabadság nem csupán cél, hanem a fejlődés eszköze is. A 1999-ben megjelent, nagy hatású könyvében (Development as Freedom – „A fejlődés mint szabadság”), azt állítja:

A valódi fejlődés nem csupán gazdasági növekedés, hanem az emberek képességeinek kibontakozása: az, hogy az emberek szabadon dönthessenek, tanulhassanak, egészségesek legyenek, politikai beleszólással élhessenek.

E könyvben Sen hat szabadságformát említ, amelyek szerinte meghatározzák a fejlődést:

  1. Politikai szabadság,
  2. Gazdasági lehetőségek,
  3. Társadalmi lehetőségek (egészségügy, oktatás),
  4. Átláthatóság,
  5. Védelmi biztonság (pl. szociális háló),
  6. Részvételi szabadság.

Sen különösen hangsúlyozta: nincs éhínség demokráciákban, mert a szabad sajtó és a politikai felelősségvállalás kényszeríti a vezetőket a beavatkozásra.


Etikai közgazdaságtan

Sen elutasította azt az uralkodó közgazdasági nézetet, hogy a gazdaság “értéksemleges”, és kizárólag a hatékonyságra kell koncentrálnia. Szerinte minden gazdaságpolitikai döntés normatív feltételezéseket is tartalmaz: ki mit érdemel, mi az igazságos elosztás, milyen szabadságokat kell biztosítani.

Ezért azt szorgalmazta, hogy a közgazdaságtant vissza kell kapcsolni a morálfilozófiához, és figyelembe kell venni olyan kérdéseket, mint:

  • méltányosság,
  • igazságosság (Rawls és Arrow nyomán),
  • felelősség,
  • szociális jóllét.


Politikai nézetei és közszereplése

Amartya Sen a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő humanista, de nem radikális aktivista. Több ENSZ-programban, nemzetközi fejlesztéspolitikai bizottságban, valamint az Oxfam nemzetközi tanácsadó testületében is dolgozott.

Kritikus volt a neoliberális gazdaságpolitikával szemben, de hitt a piac és az állami szerepvállalás egyensúlyán. Úgy vélte, hogy a szegénység és alulfoglalkoztatottság etikai és politikai kérdés is, nem pusztán gazdasági probléma.


Elismerések és díjak

Amartya Sen munkásságát számos elismeréssel jutalmazták:

  • Közgazdasági Nobel-emlékdíj (1998),
  • Bharat Ratna – India legmagasabb polgári kitüntetése,
  • több tucat díszdoktori cím világszerte (Harvard, Yale, Oxford stb.),
  • tagja a Brit Akadémiának, az Amerikai Tudományos Akadémiának.


Főbb művei

  • Collective Choice and Social Welfare (1970),
  • Poverty and Famines (1981),
  • Development as Freedom (1999),
  • The Idea of Justice (2009),
  • Identity and Violence (2006),
  • On Ethics and Economics (1987).


Záró gondolat

Amartya Sen közgazdasági és filozófiai munkássága új erkölcsi dimenziót adott a közgazdaságtannak. Szerinte az emberi jólét nem csupán anyagi javak függvénye, hanem attól függ, mire vagyunk képesek, milyen életet élhetünk, milyen szabadságaink és lehetőségeink vannak.

Sen hozzájárult annak megértéséhez, hogy a gazdaságpolitika nem lehet értéksemleges, és hogy a fejlődés igazi célja az emberi élet kiteljesítése. Az ő gondolatai ma is irányt mutatnak a társadalmi igazságosságot célzó közpolitikai gondolkodásban – nemcsak Indiában vagy a fejlődő világban, hanem globálisan is.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Amartya_Sen&oldid=3511947”