Singapore
Republic of Singapore | |
|---|---|
 Flag
 Coat of arms
| |
| Motto: Majulah Singapura "Onward Singapore" | |
| Anthem: Majulah Singapura "Onward Singapore" | |
_zoom.svg)  | |
 Singapore | |
| Capital | Singapore (city-state) 1°17′N 103°50′E / 1.283°N 103.833°E |
| Largest planning area by population | Tampines[1] |
| Official languages | |
| National language | Malay |
| Ethnic groups (2023) | |
| Religion (2020) |
|
| Demonym(s) | Singaporean |
| Government | Unitary parliamentary republic |
| Tharman Shanmugaratnam | |
| Lawrence Wong | |
| Legislature | Parliament |
| Independence from the United Kingdom and Malaysia | |
| 3 June 1959 | |
| 16 September 1963 | |
| 9 August 1965 | |
| Area | |
• Total | 735.7 km2 (284.1 sq mi)[2] (176th) |
| Population | |
• 2024 estimate |  6,040,000 (113th) |
• Density | 7,804/km2 (20,212.3/sq mi) (3rd) |
| GDP (PPP) | 2025 estimate |
• Total |  $952.6 billion[3] (34th) |
• Per capita | $156,755[3] (1st) |
| GDP (nominal) | 2025 estimate |
• Total | $564.7 billion[3] (27th) |
• Per capita | $93,956[3] (4th) |
| Gini (2023) |  43.3[4]medium inequality |
| HDI (2023) | 0.946[5] very high (13th) |
| Currency | Singapore dollar (S$) (SGD) |
| Time zone | UTC+8 (SGT) |
| Date format | dd-mm-yyyy (AD) |
| Calling code | +65 |
| ISO 3166 code | SG |
| Internet TLD | .sg |
Főnév
Singapore (tsz. Singapores)
Szingapúr (angolul: Singapore, hivatalosan: Singapore Republic) egy független városállam Délkelet-Ázsiában, a Maláj-félsziget déli csücskén. Területe viszonylag kicsi (kb. 733 km²), azonban gazdasági, kereskedelmi és technológiai jelentősége világszinten kiemelkedő. A világ egyik legsűrűbben lakott országa, amely a globális pénzügyi és logisztikai hálózatok egyik csomópontja. Modernitása, magas életminősége, kiváló közbiztonsága és jól szervezett közigazgatása miatt gyakran példaértékűnek tekintik.
Földrajzi elhelyezkedés és természeti adottságok
Szingapúr Délkelet-Ázsiában, az Egyenlítőhöz közel helyezkedik el. Északon a Johori-szoros választja el Malajziától, míg délre az Indonéz-szigetvilág húzódik. Földrajzilag mintegy 63 kisebb szigetből és egy fő szigetből (Singapore Island) áll.
A városállam trópusi esőerdei klímával rendelkezik. Jellemzőek a magas hőmérsékletek (25–33 °C), a magas páratartalom, valamint a rendszeres záporok és zivatarok. Az esőzések egész évben jellemzőek, de leginkább novembertől januárig intenzívek (monszunidőszak).
A sziget nagy részét városiasították, de Szingapúr kormányzata komoly erőfeszítéseket tesz a zöldterületek és parkok megőrzésére, így számos botanikus kert, természetvédelmi terület és mesterséges zöldfelület található az országban.
Történelem
Korai időszak
Szingapúr történelme legalább a 14. századig nyúlik vissza, amikor Temasek néven egy fontos kereskedelmi központként működött. A 14–15. században a Maláj-szigetvilágot uraló Srivijaya és később a Malakka Szultánság befolyása alá tartozott.
Gyarmati korszak
1819-ben Sir Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai Társaság ügynöke megállapodást kötött a johori szultánnal, és megalapította a brit kereskedelmi kikötőt Szingapúrban. Ez volt a brit érdekszféra kiterjesztésének fontos lépése Délkelet-Ázsiában.
Szingapúr 1826-tól a Brit-India része, majd 1867-től külön koronagyarmat lett. A kikötő forgalma és gazdasági szerepe folyamatosan nőtt, köszönhetően stratégiai fekvésének a Malaka-szorosban.
Japán megszállás és függetlenség
A második világháború során, 1942-ben Japán elfoglalta Szingapúrt. A brit vereség súlyos presztízsveszteség volt. 1945-ben a japán kapituláció után a brit uralom visszaállt, de a függetlenségi törekvések felerősödtek.
1959-ben Szingapúr részleges önkormányzatot kapott, majd 1963-ban csatlakozott a Malajziai Föderációhoz. Az etnikai és politikai feszültségek miatt azonban 1965. augusztus 9-én független állam lett.
Politikai rendszer és közigazgatás
Szingapúr parlamentáris köztársaság, amelyben a végrehajtó hatalom az elnök és a miniszterelnök vezetésével működik. Az államforma formálisan demokratikus, de a politikai életet a People’s Action Party (PAP) dominálja, amely az 1959-es önrendelkezés óta megszakítás nélkül kormányon van.
Vezető személyiségek
- Lee Kuan Yew: az első miniszterelnök, akit az ország „alapító atyjának” tartanak. 1959–1990 között vezette Szingapúrt, nevéhez fűződik a modern szingapúri állam létrehozása.
- Goh Chok Tong és Lee Hsien Loong (Lee Kuan Yew fia): a későbbi miniszterelnökök.
Közigazgatási felosztás
Szingapúr nem rendelkezik megyékkel vagy tartományokkal, hanem 5 központi régióra osztották, melyeket további kerületekre bontanak. A városállamot önálló önkormányzati tanácsok irányítják.
Gazdaság
Szingapúr gazdasága példaértékű a világon. Az ország a második világháború után szinte a nulláról építette fel magát, és mára a világ egyik leggazdagabb nemzete.
Főbb gazdasági ágak:
- Pénzügyi szolgáltatások: Szingapúr Ázsia egyik legnagyobb banki és biztosítási központja.
- Logisztika és kikötői szolgáltatások: a világ egyik legforgalmasabb kikötője és csomópontja.
- Elektronikai és gyógyszeripar: jelentős félvezetőgyártás, biotechnológiai központok.
- Idegenforgalom: több millió látogatót fogad évente, világhírű látnivalókkal és rendezvényekkel.
GDP és életszínvonal
Szingapúr egy főre jutó GDP-je meghaladja a 80 000 USD-t (vásárlóerő-paritáson), ami a világ élvonalába tartozik. Az országban alacsony a munkanélküliség és a korrupció, ugyanakkor magasak az ingatlanárak és a megélhetési költségek.
Társadalom és kultúra
Demográfia
Szingapúr lakossága kb. 5,9 millió fő, amelynek jelentős része bevándorló vagy külföldi munkavállaló. A lakosság etnikailag sokszínű:
- Kínaiak: ~75%
- Malájok: ~13%
- Indiaiak: ~9%
- Egyéb etnikumok: ~3%
Hivatalos nyelvek
- Angol (adminisztratív nyelv)
- Mandarin kínai
- Maláj (nemzeti nyelv)
- Tamil
Az angol a közoktatás nyelve, és ez dominál a mindennapi kommunikációban is.
Vallási sokszínűség
Szingapúrban több vallás békésen él együtt:
- Buddhizmus
- Iszlám
- Hinduizmus
- Kereszténység
- Taoizmus
- Szikhizmus
Az állam szekuláris, de támogatja a vallásközi párbeszédet és a harmóniát.
Oktatás és tudomány
Az oktatás Szingapúrban központi szerepet játszik. Az iskolák magas színvonalúak, a tanulói teljesítmény világszinten kiemelkedő (PISA-rangsorban rendszeresen az élmezőnyben).
Oktatási rendszer
- Alapfok: 6 év
- Középfok: 4–5 év
- Felsőfok: egyetemek, politechnikák
Neves egyetemei közé tartozik a National University of Singapore (NUS) és a Nanyang Technological University (NTU) – mindkettő a világ top 20 egyeteme közé sorolt.
Egészségügy és életminőség
Szingapúr egészségügyi rendszere rendkívül hatékony. A közfinanszírozás és a magánbiztosítás ötvözésével magas színvonalat biztosítanak.
A várható élettartam 83–84 év között van. A közbiztonság rendkívül magas, a bűnözés aránya alacsony, a városi infrastruktúra pedig tiszta, karbantartott és zöld.
Infrastruktúra és közlekedés
Tömegközlekedés
- MRT (Mass Rapid Transit): metróhálózat, gyors és pontos.
- Autóbuszok: kiterjedt hálózat.
- Taxik és magánszolgáltatók: elérhetőek, de szabályozottak.
Légiközlekedés
- Changi Nemzetközi Repülőtér: a világ egyik legjobb és legforgalmasabb reptere.
Közúti szabályozás
Az autóvásárlást kvótákkal és magas adókkal szabályozzák, hogy korlátozzák a zsúfoltságot. A forgalmat elektronikus útdíjrendszer (ERP) szabályozza.
Turizmus és nevezetességek
Szingapúr számos turistalátványosságot kínál:
- Marina Bay Sands: ikonikus szálloda, kilátó és kaszinó.
- Gardens by the Bay: futurisztikus botanikus park.
- Sentosa sziget: szórakoztató parkok, strandok, akvárium.
- Singapore Zoo és Night Safari: világhírű állatkertek.
- Kínai és indiai negyed: etnikai kultúrák színes világai.
- Orchard Road: luxus bevásárlóutca.
Környezetvédelem és fenntarthatóság
Szingapúr kis területe ellenére élen jár a fenntartható várostervezésben:
- Zöldtetős házak
- Esővízgyűjtő rendszerek
- Energiahatékony épületek
- Környezetbarát tömegközlekedés
A „Zöld Város a Kertben” (City in a Garden) víziót célul kitűzve az ország arra törekszik, hogy az urbanizációt összehangolja a természet védelmével.
Szingapúr a világban
Diplomácia
Szingapúr semleges és pragmatikus külpolitikát folytat. Stratégiai szövetségeket ápol az USA-val, Kínával, ASEAN-tagállamokkal és az EU-val is.
Nemzetközi szervezetek tagja:
- ENSZ
- ASEAN
- WTO
- IMF
- Világbank
Kihívások és jövőbeli kilátások
Demográfiai öregedés
A társadalom gyorsan öregszik, ami hosszú távon fenntarthatósági kihívásokat vet fel a nyugdíjrendszer és az egészségügy terén.
Bevándorlás
A gazdaság szempontjából szükséges a külföldi munkaerő, de ez társadalmi feszültségekhez is vezethet a lakosság egy része szerint.
Fenntarthatóság és klímavédelem
A tengerszint-emelkedés fenyegetést jelenthet az alacsonyan fekvő városállamra. A kormány komoly beruházásokat tervez a partvédelmi infrastruktúra megerősítésére.
Érdekességek
- Rágógumi tilalom: Szingapúrban szigorúan szabályozzák, csak orvosi célra engedélyezett.
- Halálbüntetés: még mindig létezik, főként drogkereskedelem esetén alkalmazzák.
- Tisztaság: az utcák rendkívül tiszták, közösségi szemléletű büntetőrendszerrel.
- Multikulturalizmus: az állam támogatja az etnikai közösségek együttélését és egyensúlyát, például a HDB-lakásokban is kvótarendszert alkalmaznak.
Összegzés
Szingapúr egyedülálló példája annak, hogyan lehet kis területen, természeti erőforrások hiányában is globális gazdasági és társadalmi sikereket elérni. A fegyelmezett közigazgatás, az oktatás, az innováció támogatása és a nemzetközi nyitottság tette lehetővé, hogy a 20. század végére a világ egyik legfejlettebb városállamává váljon. Bár számos kihívás áll előtte – demográfia, környezetvédelem, társadalmi kohézió –, a múlt tapasztalatai alapján okkal feltételezhető, hogy ezekre is pragmatikus és hatékony válaszokat talál.
- Singapore - Szótár.net (en-hu)
- Singapore - Sztaki (en-hu)
- Singapore - Merriam–Webster
- Singapore - Cambridge
- Singapore - WordNet
- Singapore - Яндекс (en-ru)
- Singapore - Google (en-hu)
- Singapore - Wikidata
- Singapore - Wikipédia (angol)
- ↑ Geographical Distribution Dashboard. Singstat. [2022. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 25.)
- ↑ Environment – Latest Data. Singapore Department of Statistics. [2025. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
- 1 2 3 4 World Economic Outlook Database, April 2025 Edition. (Singapore). www.imf.org . International Monetary Fund, 2025. április 1.
- ↑ Key Household Income Trends, 2023. singstat.gov.sg . Singapore Department of Statistics. [2024. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Human Development Report 2025 (angol nyelven). United Nations Development Programme, 2025. május 6. [2025. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva].