Ugrás a tartalomhoz

Solanum lycopersicum

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Tomato
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Solaneae
Genus: Solanum
Species:
S. lycopersicum
Binomial name
Solanum lycopersicum
Synonyms[1]
  • Lycopersicon lycopersicum (L.H. Karst.)
  • Lycopersicon esculentum (Mill.)

Angol


Főnév

Solanum lycopersicum (tsz. Solanum lycopersicums)

  1. (gyógyszertan) paradicsom

A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, világszerte termesztett és fogyasztott növény. Bár gyümölcsnek minősül botanikai szempontból, gasztronómiai értelemben zöldségként kezelik. A paradicsom az egyik legfontosabb kertészeti növény, amely alapvető szerepet játszik az emberi táplálkozásban, különösen a mediterrán diétákban. Gazdag likopinban, C-vitaminban, karotinoidokban és egyéb antioxidánsokban. Eredetileg Dél-Amerikából származik, de ma már a világ minden táján termesztik, különféle fajtákban és formákban.


Rendszertani besorolás

  • Ország: Plantae – Növények
  • Törzs: Magnoliophyta – Zárvatermők
  • Osztály: Magnoliopsida – Kétszikűek
  • Rend: Solanales
  • Család: Solanaceae – Burgonyafélék
  • Nemzetség: Solanum
  • Faj: Solanum lycopersicum


Eredete és elterjedése

Őshazája

A paradicsom őshazája Dél-Amerika nyugati partvidéke, elsősorban Peru, Ecuador és Chile területei. A vadon termő elődei a mai napig megtalálhatók ezeken a területeken.

Domesztikáció

A paradicsomot először a közép-amerikai és mexikói ősi civilizációk (mint az aztékok) termesztették és nemesítették. Az azték nyelvben „xitomatl”-nak nevezték, amelyből az angol „tomato” szó származik. A spanyol hódítók a 16. században hozták el Európába, ahonnan gyorsan elterjedt a világ többi részére is.


Morfológiai jellemzők

Szár

A paradicsom lágyszárú növény, szára eredetileg felálló, de a terméssúly hatására hajlamos elfeküdni, ezért gyakran karózzák. A szár felületét apró mirigyszőrök borítják, amelyek illóolajokat és ragadós anyagokat tartalmaznak.

Levél

A levelek szárnyasan összetettek, hosszúkásak és szeldeltek. A levelek is mirigyszőrösek, illatuk jellegzetes.

Virág

A virágok sárga színűek, öttagú csillag alakú pártával. Egy bogas virágzatban helyezkednek el. Egy virág képes önbeporzásra, de a szél és rovarok is segíthetik a beporzást.

Termés

A paradicsom termése bogyótermés, amely lehet kerek, ovális, hosszúkás vagy körte alakú. Színe leggyakrabban piros, de léteznek sárga, narancs, zöld, lila vagy akár fekete fajták is. A termés héja vékony, húsa lédús, és rengeteg magot tartalmaz.


Élettani igényei

Hőmérséklet

A paradicsom melegkedvelő növény. Optimális hőmérséklete 20–25 °C. Fagyérzékeny, ezért csak a fagyveszély elmúltával ültethető ki szabadföldbe.

Fény

Fényigényes növény, teljes napsütést kíván a megfelelő növekedéshez és termésképzéshez.

Talaj

Legjobban a tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, semleges vagy enyhén savas pH-jú talajokon fejlődik (pH 6–7).

Víz

Rendszeres öntözést igényel, különösen a virágzás és termésképzés időszakában. A vízhiány terméselrúgáshoz vagy repedezett gyümölcshöz vezethet.


Termesztés

Vetés és palántanevelés

A paradicsomot általában palántáról nevelik. A magokat február–márciusban vetik el meleg helyen, majd a palántákat április végén vagy májusban ültetik ki szabadföldbe.

Támrendszer és metszés

A növény hajlamos elfeküdni, ezért támrendszert igényel (karó, rács vagy zsinór). Az indeterminált fajtákat rendszeresen kacsozzák, hogy az energiát a termésre összpontosítsa.

Trágyázás

A tápanyagigénye közepes–magas, különösen a nitrogénre, foszforra és káliumra érzékeny. A szerves trágyák (komposzt, istállótrágya) és műtrágyák egyaránt hasznosíthatók.


Betegségek és kártevők

Gombás betegségek

  • Paradicsomvész (Phytophthora infestans): barnás foltok a leveleken, gyümölcsök rothadása.
  • Szürkepenész (Botrytis cinerea): nedves környezetben gyorsan terjedő rothadás.
  • Lisztharmat (Oidium neolycopersici): fehéres bevonat a leveleken.

Vírusos betegségek

  • TMV (tobacco mosaic virus): mozaikszerű mintázat a leveleken, torzulás.
  • Tomato yellow leaf curl virus: sárgulás, levélkunkorodás, gyenge termés.

Kártevők

  • Levéltetvek: szívogatásukkal vírusokat is terjesztenek.
  • Tripszek: apró rovarok, amelyek károsítják a virágokat és leveleket.
  • Fehérlegyek: gyengítik a növényt és vírust is terjeszthetnek.


Fajtacsoportok

Hagyományos fajták

Régi, ízes típusok, mint a „Margitka”, „Hólyagos”, „Óriás”, amelyeket főként házikertben termesztenek.

F1 hibridek

Nagy termőképességű, ellenálló, egyöntetű méretű és alakú fajták. Példák: „Volna F1”, „Héviz F1”, „Roma VF”.

Különleges típusok

  • Koktélparadicsom: apró, édes termésű fajták.
  • Szilva alakú paradicsom: például a „San Marzano”.
  • Sárga/lila/fekete paradicsomok: dekoratív és gourmet célokra.


Élelmiszeripari felhasználás

Nyers fogyasztás

Friss saláták, szendvicsek és díszítőelemként gyakran használják. A nyers paradicsom likopin- és C-vitamin tartalma jelentős.

Hőkezelés

A paradicsomot gyakran használják szószok, levesek, főzelékek, pörköltek és pizzafeltétek alapanyagaként. A hőkezelés növeli a likopin biohasznosulását.

Tartósított formák

  • Paradicsompüré
  • Paradicsomsűrítmény
  • Konzervparadicsom
  • Paradicsomlé
  • Ketchup


Táplálkozási jelentősége

A paradicsom alacsony kalóriatartalmú (kb. 18 kcal/100 g), ugyanakkor gazdag mikrotápanyagokban:

  • C-vitamin – antioxidáns hatás, immunrendszer támogatása
  • K-vitamin – véralvadás, csontanyagcsere
  • A-provitamin (béta-karotin) – látás, bőr
  • Folsav – sejtosztódás, terhesség alatti fejlődés
  • Likopin – antioxidáns, daganatellenes és szívvédő hatásokkal
  • Kálium – vérnyomás szabályozás


Gyógyhatású vegyületek

A paradicsomban található bioaktív anyagok (pl. likopin, polifenolok, flavonoidok) gyulladáscsökkentő, antioxidáns és sejtvédő tulajdonságokkal bírnak. Klinikai kutatások szerint a rendszeres paradicsomfogyasztás csökkentheti a prosztatarák, szív- és érrendszeri betegségek, valamint az oxidatív stresszel összefüggő kórképek kockázatát.


Kulturális és történeti jelentősége

Európai megjelenés

A 16. században a paradicsom először dísznövényként került be Európába, mivel sokan mérgezőnek hitték. A 18. századtól kezdve vált egyre népszerűbbé a gasztronómiában, főleg Olaszországban.

Szimbolikus jelentés

Bizonyos kultúrákban a termékenység, szerelem és vitalitás szimbólumává vált. A „szerelem almája” vagy „aranyalma” néven is ismert volt.


A paradicsom gazdasági jelentősége

A paradicsom a világ egyik legnagyobb volumenben termesztett zöldségnövénye. A legnagyobb termelő országok közé tartozik:

  • Kína
  • India
  • USA
  • Törökország
  • Egyiptom
  • Olaszország
  • Spanyolország

Ezekben az országokban nemcsak friss fogyasztásra, hanem feldolgozóipari célra is termesztik. Az ipari paradicsom (pl. Roma típusú) sűrű húsú, kevés levet és magot tartalmaz.


Genetika és nemesítés

A paradicsom genomját 2012-ben szekvenálták teljes egészében. Ez lehetővé tette:

  • Jobb hozamú és ellenálló fajták kifejlesztését
  • Likopin- és karotinoidtartalom növelését
  • A betegségekkel szembeni rezisztencia célzott nemesítését
  • GMO-k létrehozását (bár ezek ritkán engedélyezettek az EU-ban)


A paradicsom a népi gyógyászatban

A népi gyógyászatban a paradicsomot gyulladáscsökkentőként, vértisztítóként és méregtelenítőként is használták. A levét bőrproblémákra, napégésre is alkalmazták.


Mérgező részei

Bár a termés ehető, a növény zöld részei (szár, levél, zöld bogyó) szolanint tartalmaznak, amely nagy mennyiségben mérgező lehet. Éretlen, zöld paradicsom fogyasztása nem ajánlott, kivéve, ha hőkezelik (pl. savanyításnál).


Környezetvédelmi és ökológiai vonatkozások

A nagyüzemi paradicsomtermesztés gyakran intenzív víz- és műtrágyafelhasználással jár. Az ökológiai gazdálkodás célja a vegyszerhasználat minimalizálása, valamint a helyi, ellenálló fajták előnyben részesítése. Az üvegházi termesztés és a hosszú szállítási lánc környezetterhelő hatásai miatt a szezonális és helyben termesztett paradicsom fogyasztása javasolt.


Paradicsom és a gasztronómia

A paradicsom számtalan formában jelenik meg a világkonyhákban:

  • Olasz konyha: pizzaszósz, paradicsomos tészták (pl. bolognai, marinara), bruschetta
  • Mexikói konyha: salsa, guacamole
  • Indiai konyha: curry alapanyag
  • Magyar konyha: lecsó, paradicsomleves, töltött paprika


Összegzés

A Solanum lycopersicum, azaz a paradicsom, egy rendkívül sokoldalú, tápláló és gazdaságilag fontos növény, amely több ezer éves fejlődés és nemesítés során vált a világ egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbban felhasználható zöldség-gyümölcsévé. Biológiai, táplálkozástani, gasztronómiai és kulturális szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír. A jövőben a klímaváltozás, a fenntartható mezőgazdaság és a funkcionális élelmiszerek iránti növekvő igény újabb kutatási és fejlesztési lehetőségeket nyit a paradicsom számára.

További információk

  1. ↑ Phylogeny. „Molecular phylogenetic analyses have established that the formerly segregate genera Lycopersicon, Cyphomandra, Normania, and Triguera are nested within Solanum, and all species of these four genera have been transferred to Solanum”
A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Solanum_lycopersicum&oldid=3519694”