kikötő

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkikøtøː]

Főnév

kikötő

  1. A folyó- vagy tengerpart természetes védettséget biztosító, vagy mesterséges építményekkel védett része, amely alkalmas hajók kikötésére.

Származékok

Fordítások

Ragozás

kikötő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kikötő kikötők
tárgyeset kikötőt kikötőket
részes eset kikötőnek kikötőknek
-val/-vel kikötővel kikötőkkel
-ért kikötőért kikötőkért
-vá/-vé kikötővé kikötőkké
-ig kikötőig kikötőkig
-ként kikötőként kikötőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kikötőben kikötőkben
-on/-en/-ön kikötőn kikötőkön
-nál/-nél kikötőnél kikötőknél
-ba/-be kikötőbe kikötőkbe
-ra/-re kikötőre kikötőkre
-hoz/-hez/-höz kikötőhöz kikötőkhöz
-ból/-ből kikötőből kikötőkből
-ról/-ről kikötőről kikötőkről
-tól/-től kikötőtől kikötőktől
kikötő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kikötőm kikötőim
a te kikötőd kikötőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kikötője kikötői
a mi kikötőnk kikötőink
a ti kikötőtök kikötőitek
az ő kikötőjük kikötőik

További információk