kelt

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɛlt]

Ige

kelt

  1. Ébreszt, kikelt.

Származékok

Fordítások

Ragozás

Melléknév

kelt

Szókapcsolatok

Etimológia

kel befejezett melléknévi igeneve.