vouloir

Francia

Kiejtés

• IPA: /vu.lwaʁ/

Ige

vouloir

1. akar

Etimológia

Tkp. voler.

Igeragozás

vouloir ragozása

főnévi igenév	egyszerű	vouloir
	összetett	avoir + múlt idejű melléknévi igenév
jelen idejű melléknévi igenév vagy gérondif	egyszerű	voulant /vu.lɑ̃/
	összetett	ayant + múlt idejű melléknévi igenév
múlt idejű melléknévi igenév		voulu /vu.ly/
		egyes szám			többes szám
		első	második	harmadik	első	második	harmadik
kijelentő mód		je (j’)	tu	il, elle	nous	vous	ils, elles
(egyszerű igeidők)	jelen idő	veux /vø/	veux /vø/	veut /vø/	voulons /vu.lɔ̃/	voulez /vu.le/	veulent /vœl/
	folyamatos múlt	voulais /vu.lɛ/	voulais /vu.lɛ/	voulait /vu.lɛ/	voulions /vu.ljɔ̃/	vouliez /vu.lje/	voulaient /vu.lɛ/
	egyszerű múlt	voulus /vu.ly/	voulus /vu.ly/	voulut /vu.ly/	voulûmes /vu.lym/	voulûtes /vu.lyt/	voulurent /vu.lyʁ/
	egyszerű jövő	voudrai /vu.dʁe/	voudras /vu.dʁa/	voudra /vu.dʁa/	voudrons /vu.dʁɔ̃/	voudrez /vu.dʁe/	voudront /vu.dʁɔ̃/
	feltételes mód	voudrais /vu.dʁɛ/	voudrais /vu.dʁɛ/	voudrait /vu.dʁɛ/	voudrions /vu.dʁi.jɔ̃/	voudriez /vu.dʁi.je/	voudraient /vu.dʁɛ/
(összetett igeidők)	összetett múlt idő	avoir jelen idő kijelentő mód alakja + múlt idejű melléknévi igenév
	régmúlt idő	avoir folyamatos múlt kijelentő mód alakja + múlt idejű melléknévi igenév
	előidejű múlt idő	avoir egyszerű múlt alakja + múlt idejű melléknévi igenév
	előidejű jövő idő	avoir jövő idejű alakja + múlt idejű melléknévi igenév
	feltételes mód múlt idő	avoir feltételes mód alakja + múlt idejű melléknévi igenév
kötőmód		que je (j’)	que tu	qu’il, qu’elle	que nous	que vous	qu’ils, qu’elles
(egyszerű igeidők)	kötőmód jelen idő	veuille /vœj/	veuilles /vœj/	veuille /vœj/	voulions /vu.ljɔ̃/	vouliez /vu.lje/	veuillent /vœj/
	kötőmód imparfait	voulusse /vu.lys/	voulusses /vu.lys/	voulût /vu.ly/	voulussions /vu.ly.sjɔ̃/	voulussiez /vu.ly.sje/	voulussent /vu.lys/
(összetett igeidők)	kötőmód múlt idő	avoir kötőmód jelen idejű alakja + múlt idejű melléknévi igenév
	kötőmód régmúlt	avoir kötőmód imparfait alakja + múlt idejű melléknévi igenév
felszólító mód		–	tu	–	nous	vous	–
egyszerű		—	veux or veuille /vø/ or /vœj/	—	voulons or veuillons /vu.lɔ̃/ or /vœ.jɔ̃/	voulez or veuillez /vu.le/ or /vœ.je/	—
összetett		—	avoir egyszerű felszólító alakja + múlt idejű melléknévi igenév	—	avoir egyszerű felszólító alakja + múlt idejű melléknévi igenév	avoir egyszerű felszólító alakja + múlt idejű melléknévi igenév	—

További információk

• vouloir - Szótár.net (fr-hu)
• vouloir - Reverso Context (fr-en)
• vouloir - Dico Robert
• vouloir - Larousse
• vouloir - TLFI
• vouloir - Google Translate (fr-en)
• vouloir - Яндекс Переводчик (fr-ru)
• vouloir - Wikidata
• vouloir - Wikipédia (francia)

Főnév

vouloir hn (plural vouloirs)

1. akarat